|
Ukrán válság - A Hospodárské Noviny a V4-ek ukrán válságra adott reagálásáról
MTI
2014 March 04, Tuesday
(MTI) - Míg Lengyelország és Csehország határozottan reagáltak az orosz-ukrán konfliktusra, addig Magyarország és Szlovákia óvatosak - állítja a Hospodárské Noviny címû cseh gazdasági és politikai napilap, elemezve a V4-es csoport egyes ...
|
(MTI) - Míg Lengyelország és Csehország határozottan reagáltak az orosz-ukrán konfliktusra, addig Magyarország és Szlovákia óvatosak - állítja a Hospodárské Noviny címû cseh gazdasági és politikai napilap, elemezve a V4-es csoport egyes országainak az ukrajnai fejleményekkel kapcsolatos álláspontját.
"A válságra való reagálás a jellemek próbája. Ez az egyszerû megállapítás a nemzetközi politikára is érvényes egy olyan idõben, amikor Közép-Európának olyasmire kell reagálnia, amit 25 éve nem élt meg: háború veszélye egy szomszédos országban" - írja a lap.
Lengyelországban az ukrán válság szinte csodát tett: az összes mértékadó politikai erõ képes volt megegyezni a közös fellépésben - mutat rá Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatának vezetõje. A máskor "nagyon veszekedõ politikai színtér bel- és külföld felé egyértelmû jelzést adott, hogy ebben a pillanatban Lengyelország egyik alapvetõ nemzeti érdeke van veszélyeztetve - a keleti szomszéd stabilitása, amely felett Varsó egyfajta védnökséget vállalt az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatban" - írja a szerzõ.
A V4-ek között Lengyelország után Csehország reagálása volt a második legerõsebb, miután Lubomír Zaorálek külügyminiszter hivatalába kérette a prágai orosz nagykövetet, "és a krími orosz beavatkozást az 1968-as Csehszlovákiához hasonlította". Csehország ugyan közvetlenül nem határos Ukrajnával, de az országban legalább 120 ezer ukrán állampolgár él, ami az EU-tagállamok keretében a legmagasabb szám.
Az eddigi magyar reagálás "jellemzõ Orbán Viktor miniszterelnök kormányára, amely nemrégiben váratlan üzletet kötött Moszkvával a Paksi atomerõmû új blokkjainak felépítésérõl" - mutat rá Ehl. Megjegyzi: a hivatalos nyilatkozat szerint Budapestet leginkább az aggasztja, nehogy a konfliktus kedvezõtlenül érintse a Kárpátalján élõ magyar kisebbséget.
"Ugyanakkor tény, hogy amikor 2008-ban az orosz katonaság megtámadta Grúziát, Orbán nagyon éles elítélõ nyilatkozatot adott ki" - emlékeztet a szerzõ. Hozzáteszi: ennek következtében érthetõ, hogy egy hónappal a választás elõtt a témát felkapta a baloldali ellenzék.
"Szlovákia szintén nagyon óvatos, miniszterelnöke, Robert Fico pedig az elnökválasztási kampány kellõs közepén van" - írja a lap. Fico ezért nagyon megfontoltan csak arra szólított fel, hogy Ukrajna problémáit ne fegyverekkel, hanem diplomáciai úton oldják meg, és beismerte "hogy nem igen tud tájékozódni az ukrajnai helyzetben".
Az ukrajnai válság része az Oroszországhoz fûzõdõ viszonynak. Az arra való reagálások azt mutatják, milyen viszonyt alakítottak ki eddig az egyes államok Moszkvával, s mennyire képesek és készek segíteni az európai uniós és NATO partnereiket a megoldás keresésében.
"Az EU és a NATO brüsszeli központjából nézve az ilyen szövetségesek elég szomorú látványt nyújtanak" - véli a szerzõ.
|
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!