(MTI) - Az Ukrajnában lezajlott legutóbbi fejlemények is világosan mutatják, hogy mekkora szerencse volt Közép- és Kelet-Európa negyedszázaddal ezelõtti fordulatainak békés mivolta - mondta csütörtökön Londonban a német kancellár.
    Angela Merkel a brit parlament két házának képviselõi elõtt németül elmondott beszédében kijelentette: a közép- és kelet-európai átalakulás a bizonyosság arra, hogy Európában lehetséges a jó irányú változás. Ennek tudata azonban felelõsséget ró a mai politikusnemzedékre is, mivel ha a folyamat elakad, akkor nagyon gyorsan vissza is fordulhat - hangsúlyozta.
    Merkel csĂĽtörtöki beszĂ©de törtĂ©nelmi jelentõsĂ©gĂ» volt, mivel a brit parlament rendkĂvĂĽl ritkán invitál kĂĽlföldi politikusokat felszĂłlalásra. A nĂ©met egyesĂtĂ©s Ăłta Angela Merkel az elsõ nĂ©met kancellár, aki e megtiszteltetĂ©sben rĂ©szesĂĽlt. A nĂ©met kormányfõk közĂĽl legutĂłbb Willy Brandt szĂłlhatott a kĂ©t kamara tagjaihoz 1970-ben, amikor Nagy-Britannia mĂ©g nem volt tagja az akkori EurĂłpai Gazdasági KözössĂ©gnek.
    CsĂĽtörtöki beszĂ©dĂ©ben Merkel kijelentette, hogy EurĂłpának segĂtenie kell Ukrajna Ă©s más olyan országok nĂ©pein is, amelyekben vĂ©delemre szorul a törvĂ©nyessĂ©g Ă©s a szabadság.
    Hozzátette: az Európai Uniónak magának is politikai reformokra van szüksége ahhoz, hogy megvédhesse az általa garantált szabadságjogokat.
    A Westminster Hall Királyi GalĂ©riájában elmondott beszĂ©dĂ©ben a nĂ©met kancellár hangsĂşlyozta, hogy az EU politikai arculatának reformjára a vĂ©lemĂ©nynyilvánĂtás, a vallás Ă©s a sajtĂł szabadsága, valamint a szemĂ©lyek, az áruk, a szolgáltatások Ă©s a tõke szabad mozgását biztosĂtĂł nĂ©gy uniĂłs alapjog vĂ©delme vĂ©gett van szĂĽksĂ©g.
    Merkel szerint e szabadságjogok együttes érvényesülése a demokrácia és a jólét kulcsfontosságú elõfeltétele.
    A belsõ határok nĂ©lkĂĽli EurĂłpa az eurĂłpai egyesĂtĂ©s egyik legnagyobb vĂvmánya. A tagállamok közötti mozgásszabadság megõrzĂ©sĂ©hez Ă©s lakossági elfogadtatásához azonban fel kell tárni Ă©s ki kell javĂtani a hibákat is - mondta a nĂ©met kancellár, alig burkolt utalással azokra a vitákra, amelyek az uniĂłs munkavállalĂłk bevándorlásával kapcsolatban folyik London Ă©s BrĂĽsszel között.
    Merkel ugyanakkor már beszĂ©de elejĂ©n hangsĂşlyozta: csalĂłdást kell okoznia mindazoknak, akik azt várták, hogy felszĂłlalásában ĂgĂ©retet tesz az összes brit kĂvánságot kielĂ©gĂtõ, az eurĂłpai felĂ©pĂtmĂ©nyt alapjaiban átformálĂł reformokra.
    A KonzervatĂv Párt vezette brit kormánykoalĂciĂł az utĂłbbi hĂłnapokban sorra jelentette be az EU-polgárok nagy-britanniai munkavállalási feltĂ©teleinek szigorĂtását, Ă©s az uniĂłn belĂĽli munkaerõ-áramlás korlátozását is követeli.
    David Cameron brit kormányfõ néhány hete a Financial Timesban részletesen is ismertette London követeléseit. Cameron szerint olyan új megállapodást kell kötni, amely az EU "központi, ám nem minden feltétel nélküli" alapelveként ismeri el a munkaerõ szabad áramlását. London követelései között szerepel, hogy az új EU-tagállamok egy fõre jutó jövedelme elérjen egy bizonyos szintet, mielõtt teljesen szabaddá válik polgáraik számára a munkavállalás más uniós országokban.
    A brit kormány nĂ©pszavazást is ki akar Ărni arrĂłl, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e.
    Csütörtöki londoni beszédében Merkel ugyanakkor kijelentette: a London által is követelt reformokra csak akkor van esély, ha Nagy-Britannia továbbra is az Európai Unión belül tudja hallatni hangját.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!