(MTI) - Nemcsak a ritka madarakat, hanem az embereket is védi az a részleges sziklamászási és látogatási korlátozás, amelyet az óbudai Róka-hegyen költõ hollópár miatt vezettek be - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kommunikációs munkatársa szerdán az MTI-nek.
    Mint hangsúlyozta, ha egy amatõr sziklamászó vagy tapasztalatlan túrázó kimegy a sziklapárkányra, és nem tudja, hogy ott a fészek, majd felugrik a lába elõtt egy egerészölyv-méretû fekete madár, úgy megijedhet, hogy akár le is zuhanhat a magasból. Ráadásul a madárpár tojásai vagy fiókái védelmében az emberre is rátámadhat - tette hozzá az MME képviselõje.
    Orbán Zoltán kiemelte: nem arról van szó, hogy egy fõvárosi védett területet teljesen lezártak, csak a túraösvényrõl való letérést, illetve a hangoskodást tiltja a Róka-hegy egy részén a június 1-jéig - vagy visszavonásig - érvényes fõvárosi rendelet.
    Kunos Gábor, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) hegymászó és magashegyi szakbizottságának vezetõje az MTI-nek elmondta, hogy a hollópár tavaly telepedett le a Róka-hegyi bánya nyugati sziklafalának egyik sziklaperemén. A fészekrakást követõen fedezte fel õket az önkormányzat rendszeresen járõrözõ természetvédelmi õrszolgálata, és akkor is - mint idén februárban - azonnal korlátozást vezettek be.
     A hollĂł vĂ©dett madár, termĂ©szetvĂ©delmi Ă©rtĂ©ke az MME adatbázisa szerint 50 ezer forint. Tojásaikat február közepe Ă©s kĂ©sõ május között rakják le, rendszerint magas fákra, sziklaperemekre Ă©pĂtett fĂ©szkĂĽkbe. A három-hĂ©t fiĂłka öt-hĂ©t hetes korában hagyja el a fĂ©szket.
    Orbán Zoltán felidĂ©zte, hogy az 1980-as Ă©vekben a hazai hollóállomány alig száz párra csökkent, miután vadgazdálkodási Ă©s mezõgazdasági Ă©rdekekre hivatkozva a varjĂşfĂ©lĂ©ket - ahová a hollĂł is tartozik - közellensĂ©gnek kiáltották ki, Ă©s folyamatosan Ă©s intenzĂven irtották.
    Hozzátette: ezek a madarak mindenevõk, a talajon keresgĂ©lik alapvetõen aprĂł gerinctelenekbõl állĂł táplálĂ©kukat, de az elhullott vadállatok tetemeinek eltakarĂtásában is fontos szerepĂĽk volt Ă©s van. ĂŤgy összeszedik az elkaszált vagy sĂ©rĂĽlt aprĂłvadat, a nyulat Ă©s a fácánt is, illetve bĂşvĂłhelyhiány esetĂ©n ezek tojásait Ă©s fiataljait is, magukra vonva ezzel a vadászok haragját. Pedig az aprĂłvadat alapvetõen nem a ragadozĂł madarak pusztĂtják, hanem a nagyĂĽzemi mezõgazdaság, amely tönkreteszi termĂ©szetes Ă©lõhelyeiket.
    Mint Orbán Zoltán hangsĂşlyozta, az 1974-ben alakult MME tevĂ©kenysĂ©ge is alapvetõen hozzájárult ahhoz, hogy abbamaradt a varjĂşfĂ©lĂ©k mĂ©rgezĂ©ses állományszabályozása, Ăgy ma már mintegy háromezer hollĂłpár költ az országban. Bár közĂĽlĂĽk sokan elhagyták a hegyvidĂ©ki fĂ©szkelõhelyeket, jelentõs rĂ©szĂĽk mĂ©g mindig a sziklafalakon költ, Ăgy telepĂĽlt vissza a faj a fõvárosi RĂłka-hegyre is.
    Kunos Gábor elmondta, hogy az óbudai Róka-hegy elhagyott kõfejtõjét régóta használják a sziklamászók. A korlátozásról szóló határozatot a Fõpolgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Fõosztálya minden, az erre a sziklamászó helyre engedéllyel rendelkezõ hegymászószervezetnek elküldte - tette hozzá.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!