(MTI) - Nemcsak a ritka madarakat, hanem az embereket is védi az a részleges sziklamászási és látogatási korlátozás, amelyet az óbudai Róka-hegyen költõ hollópár miatt vezettek be - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kommunikációs munkatársa szerdán az MTI-nek.
Mint hangsúlyozta, ha egy amatõr sziklamászó vagy tapasztalatlan túrázó kimegy a sziklapárkányra, és nem tudja, hogy ott a fészek, majd felugrik a lába elõtt egy egerészölyv-méretû fekete madár, úgy megijedhet, hogy akár le is zuhanhat a magasból. Ráadásul a madárpár tojásai vagy fiókái védelmében az emberre is rátámadhat - tette hozzá az MME képviselõje.
Orbán Zoltán kiemelte: nem arról van szó, hogy egy fõvárosi védett területet teljesen lezártak, csak a túraösvényrõl való letérést, illetve a hangoskodást tiltja a Róka-hegy egy részén a június 1-jéig - vagy visszavonásig - érvényes fõvárosi rendelet.
Kunos Gábor, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) hegymászó és magashegyi szakbizottságának vezetõje az MTI-nek elmondta, hogy a hollópár tavaly telepedett le a Róka-hegyi bánya nyugati sziklafalának egyik sziklaperemén. A fészekrakást követõen fedezte fel õket az önkormányzat rendszeresen járõrözõ természetvédelmi õrszolgálata, és akkor is - mint idén februárban - azonnal korlátozást vezettek be.
A holló védett madár, természetvédelmi értéke az MME adatbázisa szerint 50 ezer forint. Tojásaikat február közepe és késõ május között rakják le, rendszerint magas fákra, sziklaperemekre épített fészkükbe. A három-hét fióka öt-hét hetes korában hagyja el a fészket.
Orbán Zoltán felidézte, hogy az 1980-as években a hazai hollóállomány alig száz párra csökkent, miután vadgazdálkodási és mezõgazdasági érdekekre hivatkozva a varjúféléket - ahová a holló is tartozik - közellenségnek kiáltották ki, és folyamatosan és intenzíven irtották.
Hozzátette: ezek a madarak mindenevõk, a talajon keresgélik alapvetõen apró gerinctelenekbõl álló táplálékukat, de az elhullott vadállatok tetemeinek eltakarításában is fontos szerepük volt és van. Így összeszedik az elkaszált vagy sérült apróvadat, a nyulat és a fácánt is, illetve búvóhelyhiány esetén ezek tojásait és fiataljait is, magukra vonva ezzel a vadászok haragját. Pedig az apróvadat alapvetõen nem a ragadozó madarak pusztítják, hanem a nagyüzemi mezõgazdaság, amely tönkreteszi természetes élõhelyeiket.
Mint Orbán Zoltán hangsúlyozta, az 1974-ben alakult MME tevékenysége is alapvetõen hozzájárult ahhoz, hogy abbamaradt a varjúfélék mérgezéses állományszabályozása, így ma már mintegy háromezer hollópár költ az országban. Bár közülük sokan elhagyták a hegyvidéki fészkelõhelyeket, jelentõs részük még mindig a sziklafalakon költ, így települt vissza a faj a fõvárosi Róka-hegyre is.
Kunos Gábor elmondta, hogy az óbudai Róka-hegy elhagyott kõfejtõjét régóta használják a sziklamászók. A korlátozásról szóló határozatot a Fõpolgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Fõosztálya minden, az erre a sziklamászó helyre engedéllyel rendelkezõ hegymászószervezetnek elküldte - tette hozzá.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!