(MTI) - A baloldali összefogás szerint átverés, a "rezsiblöff" újabb fejezete a közmûalapdíjak tervezett megszüntetése, amirõl szerdán tárgyal a kormány.
Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezetõ-helyettese szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: az alapdíjakat 1999-ben az Orbán-kormány vezette be, és bár most a kampány utolsó szakaszában megszüntetnék, szerinte a választás után - ha lehetõsége lenne rá - a Fidesz visszaállítaná õket.
A szocialista politikus kifejtette: minden költségcsökkentést támogatnak, de az emberek nem az alapdíjak miatt nem tudják kifizetni a rezsit, így az eltörlésük alig számít. Azokon pedig egyáltalán nem segít, akiknél már kikapcsolták a szolgáltatást vagy fával fûtenek - tette hozzá.
Az Összefogás igazságos, sávos rezsicsökkentést hajtana végre: a rászorulóknak adna több segítséget - közölte.
Lukács Zoltán azt mondta: a rezsicsökkentéssel nagyjából 200 milliárd forint marad a fogyasztóknál, de ennek több mint kétharmada a nagyobb lakásban élõ, jómódú családoknál, miközben 1200 milliárdot vett el az emberektõl a forint gyengülése, az élelmiszerárak növekedése, az áfaemelés és a negyven új adónem vagy adóemelés. Szerinte az Orbán-kormány tevékenysége ahhoz a zsebtolvajéhoz hasonlítható, aki visszaad áldozatának egy ötszázast buszjegyre.
Az MSZP-s politikus szólt arról is, 15 százalékkal olcsóbb lehetne a gáz, ha "Orbán Viktor baráti köre offshore cégeken keresztül nem lopott volna ki százmilliárd forintot errõl a piacról". Azt mondta, a kormányülésen arról kellene számot adni, hogyan kerülhetett az Ausztriából olcsón beszerzett földgáz a távhõszolgáltatók helyett offshore cégekhez - köztük a Videoton futballcsapat tulajdonosának érdekeltségéhez -, amelyek aztán évente több tízmilliárdos haszonnal adták tovább.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke azt mondta: "rezsicsökkentés nincs, rezsihazugság van", ezt jelzi, hogy a háztartási pb-gáz ára, a szemétszállítási, a víz- és csatornadíj, valamint az önkormányzati lakások bérleti díja is nagyobb, mint 2009-ben, a szocialista kormányzás utolsó teljes évében, és egy kivételével az inflációt meghaladó mértékû volt a drágulás.
A DK-s politikus egy kérdésre azt mondta, sosem tagadták, hogy 2002 és 2010 között drágultak a közüzemi díjak. Szerinte a különbség az, hogy az Orbán-kormány a valóság ellenére azt állítja, hogy csökkentek a megélhetési költségek.
Lukács Zoltán pedig arról beszélt: nyolcéves kormányzásuk alatt tízrõl száz dollárra emelkedett egy hordó olaj világpiaci ára, ezért nem volt lehetõség árcsökkentésre vagy például az alapdíjak megszüntetésére, de volt ártámogatás szociális alapon. Molnár Csaba ezt azzal egészítette ki, hogy 2009 második fele óta viszont minden energiahordozó világpiaci ára csökkent.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!