HalĂĄlozĂĄs |
---|
(MTI) - EltemettĂ©k RadnĂłti MiklĂłs özvegyĂ©t, Gyarmati Fannit szerdĂĄn a Fiumei Ăști sĂrkertben - tĂĄjĂ©koztatta a XIII. kerĂŒleti önkormĂĄnyzat Ă©s a FĂ”vĂĄrosi ĂnkormĂĄnyzat az MTI-t. | |
| |
| |
| |
| |
|
MTI hĂrek |
---|
| KĂŒlföld |
| | MagyarorszĂĄg |
| | EU |
| | KĂŒlföld |
| | MagyarsĂĄg |
| | Sport |
| | TudomĂĄny |
| | KĂŒlföld |
| | Sport |
| | EgĂ©szsĂ©gĂŒgy |
| | LabdarĂșgĂĄs |
| | BĂ»nĂŒgy |
| | Baleset |
| |
Meghalt Paco de LucĂa spanyol flamencogitĂĄros
MTI
2014 February 26, Wednesday
(MTI) - ĂletĂ©nek 67. Ă©vĂ©ben a mexikĂłi CancĂșnban elhunyt Paco del LucĂa Grammy-dĂjas spanyol flamencogitĂĄros, zeneszerzĂ”, a modern flamenco atyja. Az MTVA SajtĂł- Ă©s FotĂłarchĂvumĂĄnak portrĂ©ja:
|
(MTI) - ĂletĂ©nek 67. Ă©vĂ©ben a mexikĂłi CancĂșnban elhunyt Paco del LucĂa Grammy-dĂjas spanyol flamencogitĂĄros, zeneszerzĂ”, a modern flamenco atyja. Az MTVA SajtĂł- Ă©s FotĂłarchĂvumĂĄnak portrĂ©ja:
    A flamencogitĂĄr legnagyobb modern mestere Francisco SĂĄnchez GĂłmez nĂ©ven 1947. december 21-Ă©n szĂŒletett az andalĂșziai AlgecĂrasban. A csalĂĄdban öt fiĂșgyermek közĂŒl Ă” volt a legfiatalabb. MĂ»vĂ©sznevĂ©t kĂ©sĂ”bb LucĂa keresztnevĂ» Ă©desanyja tiszteletĂ©re vette fel. ElsĂ” gitĂĄrleckĂ©it apjĂĄtĂłl Ă©s bĂĄtyjĂĄtĂłl kapta ötĂ©ves korĂĄban, de mĂĄr akkor kijavĂtotta apja jĂĄtĂ©kĂĄt, s ezzel el is dĂ”lt, hogy egy Ă©letre a gitĂĄr mellett kötelezte el magĂĄt. TĂzĂ©vesen lĂ©pett fel elĂ”ször a Radio AlgecĂrasban. Egy Ă©v mĂșlva a hĂșrok kedvĂ©Ă©rt az iskolĂĄt is otthagyta, Ă©s csatlakozott a JosĂ© GrĂ©co vezette flamencocsoporthoz. ElsĂ”, 1967-ben megjelent szĂłlĂłalbumĂĄn (La fabulosa guitarra de Paco de LucĂa) mĂĄr fellelhetĂ”k a sajĂĄt stĂlus kialakĂtĂĄsĂĄra irĂĄnyulĂł törekvĂ©sei, kĂ©t Ă©vvel kĂ©sĂ”bbi, Flamenco fantĂĄzia cĂmĂ» lemezĂ©n pedig mĂĄr rĂĄtalĂĄlt sajĂĄt hangjĂĄra, a flamenco hagyomĂĄnyokon alapulĂł, szerkezetileg jĂłl felĂ©pĂtett dalokban. A cajon dob bevezetĂ©sĂ©vel, a basszus Ă©s ĂŒtĂ”hangszerek szerepeltetĂ©sĂ©vel egyszerĂ»en ĂĄthelyezte a hangsĂșlyt az addig szokĂĄsos flamenco hangzĂĄsrĂłl. ElĂ”adĂĄsĂĄban az improvizĂĄciĂłra Ă©pĂŒlĂ”, gyönyörĂ», szenvedĂ©lyes, szinte fĂĄjdalmas, tizenkĂ©t ĂŒtemĂ» ritmus Ă©rzelemgazdagon, rendkĂvĂŒl virtuĂłz technikĂĄval szĂłlal meg.     LucĂa mĂĄr elsĂ” kĂŒlföldi fellĂ©pĂ©sĂ©n, 1970-ben ĂłriĂĄsi sikert aratott a New York-i Carnegie Hall szĂnpadĂĄn, nĂ©pszerĂ»sĂ©ge azĂłta is töretlen. A forrĂł hangulatĂș koncertek mellett szĂĄmos lemezfelvĂ©telt is kĂ©szĂtett. Albumainak elkĂ©szĂtĂ©sekor szĂvesen egyĂŒttmĂ»ködött mĂĄs mĂ»vĂ©szekkel is, mint Chick Corea, Al di Meola, John McLaughlin. UtĂłbbi kettĂ” közremĂ»ködĂ©sĂ©vel rögzĂtettĂ©k 1981-ben a Friday Night in San Francisco-t, amely Ă©vekig vezette a kĂŒlönbözĂ” slĂĄgerlistĂĄkat, Ă©s sorra döntötte a lemezeladĂĄsi rekordokat. A Paco de LucĂa Sextet-et ugyanebben az Ă©vben alapĂtotta, vilĂĄgszerte szĂĄmos sikeres koncertet adtak, majd 1990-ben megalapĂtotta triĂłjĂĄt J. M. BanderĂĄval Ă©s J. M. Canizaressel, ez a csapat 1990-ig maradt egyĂŒtt.     A mĂĄs zenei stĂlusok irĂĄnti nyitottsĂĄga ötvözĂ”dött kreativitĂĄsĂĄval Ă©s azzal az igyekezettel, amellyel a flamencĂłt a mai vilĂĄg rĂ©szĂ©vĂ© kĂvĂĄnta tenni. LucĂa stĂlusĂĄval a spanyol zenĂ©szek egy egĂ©sz generĂĄciĂłjĂĄra hatott. Az Ășgynevezett fĂșziĂłs flamenco mĂ»velĂ”je volt, azĂ© a flamenco stĂlusĂ©, amelyben a kĂŒlönbözĂ” dĂ©l-amerikai dallamok keverednek a jazz-rockkal. ElsĂ”sorban az Ă” gitĂĄrjĂĄtĂ©kĂĄnak köszönhetĂ” a flamenco-mĂ»faj irĂĄnti, a huszadik szĂĄzad közepĂ©n kezdĂ”dött Ă©s azĂłta sem gyengĂŒlĂ”, vilĂĄgszerte tapasztalhatĂł csodĂĄlat. A szakma egyszerĂ»en csak Ăgy hĂvta: El Maestro (A mester).     PĂĄlyafutĂĄsa alatt közel harminc lemezt kĂ©szĂtett. A 2004-ben megjelent Cositas Buenas cĂmûért Los Angelesben megkapta az Ă©v legjobb flamenco albuma kategĂłriĂĄban a Latin Grammy-dĂjat. SzintĂ©n 2004-ben nyerte el a rangos AsztĂșria Hercege MĂ»vĂ©szeti-dĂjat is.     Paco de LucĂa filmzenĂ©ket is komponĂĄlt, sĂ”t Antonio Gades tĂĄrsulatĂĄval szerepet vĂĄllalt Carlos Saura hĂres tĂĄncfilmjĂ©ben, az 1982-ben kĂ©szĂŒlt Carmenben.     A flamenco csĂĄszĂĄra többször jĂĄrt MagyarorszĂĄgon, legutĂłbb a 2013-ban a VeszprĂ©mFesten lĂ©pett fel, ahol szĂłlĂłban Ă©s zenekarĂĄval az elmĂșlt harminc Ă©v legsikeresebb szerzemĂ©nyeibĂ”l adott elĂ”.
|
|
Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor egy kattintïżœssal nyithat a cikkhez fïżœrumos tïżœmïżœt. |
Hozzïżœszïżœlïżœsok Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor hozzïżœszïżœlhat a tïżœmïżœhoz!