Csala Zsuzsa, a VidĂĄm SzĂ­npad ĂśrĂśkĂśs tagja ĂŠletĂŠnek 81. ĂŠvĂŠben hunyt el - olvashatĂł a BĂśrĂśndi TamĂĄs, a VidĂĄmszĂ­npad ĂźgyvezetĂľje ĂŠs Straub DezsĂľ mĂťvĂŠszeti vezetĂľ ĂĄltal jegyzett kĂśzlemĂŠnyben. Csala ZsuzsĂĄt a VidĂĄm SzĂ­npad sajĂĄt halottjĂĄnak tekinti.
   
Csala Zsuzsa 1933. július 9-én született Újpesten. Tagja volt 1954-tõl 1959-ig az Állami Déryné Színháznak, 1959-tõl 1960-ig az egri Gárdonyi Géza Színháznak, majd 1960-tól negyven évig a budapesti Vidám Színpadnak. A kétezres évek elején a színház arculatváltása után a társulatot szélnek eresztették, a Budaörsi Játékszín tagja lett. A Vidám Színpad újjáalakult és évekig utazó színházként mûködött, és 2013-ban újra állandó játszóhelyet kaptak az óbudai Eurocenterben. A társulatnak tagja lett Csala Zsuzsa is, aki akkor már bottal járt és betegségekkel küszködött.
   
A kiváló komika derûs kedéllyel, remek temperamentummal, sajátos, egyéni ízekkel oldotta meg a feladatait, legyen szó kabaréfiguráról vagy vígjátékról. Több száz színpadi és televíziós szerepet játszott el, filmen a Noszty-fiú esete Tóth Marival (1960), Nem szoktam hazudni (1966), És akkor a pasas (1966) címû alkotásokban láthatta a közönség. Õ volt Ursula, Bubó doktor asszisztensnõjének hangja a Kérem a következõt címû, nagy sikerû rajzfilmsorozatban. A külföldön élõ magyarokat is számos turnén szórakoztatta Amerikától Ausztráliáig, kedvelt szereplõje a Rádiókabarénak és egy idõben õ volt a lottózás reklámarca és polgárõrként is dolgozott, gépkocsi-tolvajokat üldözött, s a Magyar rendõrnõk Szervezete tiszteletbeli tagjának is megválasztották.
   
MĂťvĂŠszi munkĂĄjĂĄt 1974-ben JĂĄszai Mari-dĂ­jjal ismertĂŠk el, az ĂŠrdemes mĂťvĂŠszi cĂ­met 1986-ban kapta meg.