(MTI) - Az infláció gyorsulására számítanak az év során az MTI-nek nyilatkozó elemzõk, akik szerint ugyanakkor az éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés jóval a jegybank 3 százalékos célja alatt maradhat.
Januárban éves bázison stagnáltak a fogyasztói árak, havi összevetésben pedig átlagosan 0,3 százalékkal nõttek a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint.
Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary Zrt. vezetõ elemzõje szerint a tavaly januári magas bázisnak köszönhetõen csökkent év/év alapon nulla százalékra a fogyasztói árindex, februártól azonban már kifut a magas bázishatás és év végéig fokozatosan nõhet az infláció. "Az infláció emelkedése az év második felében gyorsulhat fel igazán, hiszen tavaly nyártól havi szinten jellemzõen csökkentek a fogyasztói árak, így a viszonyítási bázis egyre alacsonyabb lesz" - írta kommentárjában.
A rezsicsökkentés harmadik körével egyelõre nem kalkuláltak az Erste elemzõi, ennek hatását az inflációban véleményük szerint ellensúlyozhatja a forint idei gyengülése, így tartják az 1,3 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex elõrejelzést.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzõje 1 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál. Mivel az árindex a jegybank inflációs célkitûzését feltehetõen nem éri el belátható idõn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek, az elemzõ szerint azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már szûk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség.
A maginfláció 3,4 százalék volt januárban, így továbbra is meghaladja az inflációs célt, a TakarékBank szakértõje szerint azonban ezt egyszeri tényezõk okozzák, amelyek az év során kiesnek a bázisból. A januári adatokkal kapcsolatban megjegyezte azt is: a gyengülõ forintárfolyam kedvezõtlen hatását tükrözheti, hogy januárban 0,3 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek egy hónap alatt.
Suppan Gergely szerint a következõ hónapokban visszatérhet az infláció, mivel az egy évvel ezelõtti háztartási energiaár csökkentés kiesik a bázisból, ennek hatását azonban tompítja, hogy egy évvel ezelõtt magas volt mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek árbázisa. Várakozása szerint az elsõ félévben 0,5-1 százalék között, a második félévben 1 százalék körül ingadozhat az infláció, majd decemberben felugrik 2,2 százalékra.
Németh Dávid, a K&H Bank vezetõ elemzõje arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginfláció továbbra sem csökken érdemben, hónapok óta 3,5 százalék körüli szinten van. Ez alapján arra számít, hogy az infláció az év végére 2,5 százalék fölé gyorsul, éves átlagban pedig 1,1-1,2 százalékos inflációt vár 2014-ben.
A jegybank várható kamatpolitikájáról úgy vélekedett, hogy bár az MNB kommunikációja szerint az infláció még a következõ négy-hat negyedévben is 3 százalék alatt maradhat, és ezen az alapon még folytatódhat a kamatcsökkentés, véleménye szerint azonban nincs értelme a további lazításnak. "A hitelezést ez nem segíti rövid távon, viszont az ország sérülékenységét növeli, így a türelem többet hozna a konyhára" - fejtette ki Németh Dávid.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!