(MTI) - Az ĂŠletĂŠnek 93. ĂŠvĂŠben, pĂŠnteken elhunyt JancsĂł MiklĂłst, BalĂĄzs BĂŠla-dĂ­jas, kĂŠtszeres Kossuth-dĂ­jas alkotĂłt, kivĂĄlĂł mĂťvĂŠszt az Emberi ErĂľforrĂĄsok MinisztĂŠriuma sajĂĄt halottjĂĄnak tekinti - kĂśzĂślte a tĂĄrca hĂŠtfĂľn az MTI-vel.

    A tårca az elhunyt csalådjåval kÜzÜsen gondoskodik Jancsó Miklós temetÊsÊrþl - olvasható a kÜzlemÊnyben, amely felidÊzi a filmrendezþ Êletútjåt.
    Jancsó Miklós Våcon szßletett. A szÊkesfehÊrvåri cisztercita gimnåzium elvÊgzÊse utån jogot hallgatott, 1944-ben szerzett diplomåt. 1946-tól a Színhåz- Ês FilmmÝvÊszeti Fþiskola filmrendezþ szakån tanult, ahol 1951-ben diplomåzott.
     Elsõ önálló játékfilmje az 1958-ban készített A harangok Rómába mentek. Ezt követte az Oldás és kötés, az Így jöttem, majd az 1965-ban Cannes-ban is bemutatott Szegénylegények. A magyar történelem különbözõ idõszakait dolgozza fel az Égi bárány, a Csend és kiáltás, valamint a Fényes szelek címû alkotásában. 1972-ben Még kér a nép címû filmje a Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját, ugyanott 1979-ben életmûdíjjal is elismerték. A magyar jelenre reflektáló alkotói korszakában készítette el a Szörnyek évadját, a Jézus Krisztus horoszkópját és a Kék Duna keringõt. Utolsó játékfilmjét, az Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be - áll a dokumentumban.
     Jancsó Miklós mÝvÊszetÊt tÜbb rangos díjjal is jutalmaztåk: 1966-ban elnyerte a Balåzs BÊla-díjat, kÊtszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006), 1970-ben Êrdemes, 1980-ban kivåló mÝvÊsz lett, tÜbb rangos fesztivål - Cannes, Velence, Split - ÊletmÝdíjasa, a Magyar MozgókÊp Mestere, Budapest díszpolgåra. 2012-ben Jubileumi Prima Primissima Díjat vehetett åt.