(MTI) - Az AlkotmánybĂrĂłság (Ab) megsemmisĂtette a KĂşria kĂ©t munkajogi döntĂ©sĂ©t egy megvádolt szegedi bĂrĂł ĂĽgyĂ©ben, mert azok alaptörvĂ©ny-ellenesek. Az Ab határozatának indoklása szerint a bĂrĂłi fĂĽggetlensĂ©ghez hozzátartozik, hogy akkor is jár a bĂrĂł rĂ©szĂ©re illetmĂ©nye, ha az ellene folyĂł bĂĽntetõeljárás miatt fĂĽggesztettĂ©k fel hivatalábĂłl, hiszen az összefĂ©rhetetlensĂ©gi szabályok is vonatkoznak rá, tehát pĂ©ldául más keresõ tevĂ©kenysĂ©get is csak nagyon korlátozott körben folytathat - derĂĽl ki az Ab honlapján kedden közzĂ©tett döntĂ©sbõl.
    Az eljárás adatai szerint a szegedi bĂrĂłt 2011 decemberĂ©ben a nyomozĂł ĂĽgyĂ©szek indĂtványára a kecskemĂ©ti bĂrĂłság letartĂłztatta, majd 2012 januárjában a szolgálati bĂrĂłság felfĂĽggesztette bĂrĂłi tisztsĂ©gĂ©bõl, munkáltatĂłja pedig megtiltotta illetmĂ©nye folyĂłsĂtását.
    Ezután a bĂrĂł munkaĂĽgyi pereket indĂtott az illetmĂ©ny visszafizetĂ©se, illetve az elmaradt illetmĂ©ny megfizetĂ©se ĂĽgyĂ©ben munkáltatĂłja ellen.
    Az elsõ Ă©s másodfokĂş bĂrĂłságok rĂ©szĂtĂ©leteiben a keresetnek helyt adtak. A KĂşria viszont elfogadta a munkáltatĂł azon jogi álláspontját, hogy az indĂtványozĂłt bĂrĂłi tisztsĂ©gbõl valĂł felfĂĽggesztĂ©sĂ©nek a kĂ©nyszerintĂ©zkedĂ©ssel Ă©rintett idõtartamára illetmĂ©ny nem illeti meg, Ă©s ezĂ©rt a keresetet elutasĂtotta.
    A KĂşria Ă©rvelĂ©se szerint az indĂtványozĂłt a vele szemben alkalmazott bĂĽntetõjogi kĂ©nyszerintĂ©zkedĂ©ssel összefĂĽggõen munkavĂ©gzĂ©s hiányában 2011. december 23-át követõen nem illette meg illetmĂ©ny, Ă©s ebbõl a szempontbĂłl nem a bĂrĂłi tisztsĂ©gbõl valĂł felfĂĽggesztĂ©snek volt jelentõsĂ©ge, hanem a kizárĂł körĂĽlmĂ©ny fennállásának.
    Az indĂtványozĂł szerint a KĂşria ĂtĂ©lete sĂ©rti a bĂrĂłi fĂĽggetlensĂ©get, ezen belĂĽl a bĂrĂłi tisztsĂ©ghez mĂ©ltĂł javadalmazást.
    Az alkotmányjogi panasz alapján az Ab elsõsorban azt vizsgálta, hogy a bĂrĂłi tisztsĂ©gbõl valĂł felfĂĽggesztĂ©s okátĂłl Ă©s annak bĂĽntetõjogi következmĂ©nyeitõl eltekintve az indĂtványozĂł adott helyzetĂ©ben a bĂrĂłi fĂĽggetlensĂ©ggel összeegyeztethetõ-e a kĂşriai ĂtĂ©letek jogĂ©rtelmezĂ©se. Ugyanakkor az Ab eljárása nem terjedt ki a bĂĽntetõjogi felelõssĂ©g kĂ©rdĂ©seire Ă©s ebben a vonatkozásban nem is foglalhatott állást testĂĽlet, ez az ĂĽgyben eljárĂł bĂĽntetõ bĂrĂłság feladata.
    A bĂrĂłi fĂĽggetlensĂ©get az alkotmány vĂ©di, a bĂrák jogállásárĂłl szĂłlĂł törvĂ©ny pedig többek között kimondja azt, hogy "a bĂrĂłi tisztsĂ©gbõl valĂł felfĂĽggesztĂ©s idejĂ©re a bĂrĂłt megilleti az illetmĂ©nye, amelynek legfeljebb 50 százalĂ©kát egy hĂłnapra vissza lehet tartani", továbbá, hogy "nem jár illetmĂ©ny a felfĂĽggesztĂ©s idõtartamának azon rĂ©szĂ©re, amelyre a bĂrĂł akkor sem kapna illetmĂ©nyt, ha a felfĂĽggesztĂ©sre nem kerĂĽlt volna sor."
    Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt.
    Az Ab Ă©rvelĂ©sĂ©ben kifejti, hogy a bĂrĂłi fĂĽggetlensĂ©g a bĂrĂłi tisztsĂ©get viselõ szemĂ©ly vonatkozásában egyrĂ©szt szakmai fĂĽggetlensĂ©get, másrĂ©szt szemĂ©lyi fĂĽggetlensĂ©get jelent. A szakmai fĂĽggetlensĂ©g azt garantálja, hogy a bĂrĂłt ne lehessen ĂtĂ©lkezĂ©si tevĂ©kenysĂ©ge során utasĂtani, közvetlenĂĽl befolyásolni. A szemĂ©lyi fĂĽggetlensĂ©g pedig egy több összetevõbõl állĂł fĂĽggetlen közjogi státust jelent, amely a bĂrĂłt szolgálati jogviszonyának fennállása során megilleti. Ennek rĂ©szekĂ©nt a fĂĽggetlensĂ©get hivatott biztosĂtani a megfelelõ bĂrĂłi javadalmazás is, melyet a bĂrákra vonatkozĂł szigorĂş összefĂ©rhetetlensĂ©gi szabályok indokolnak.
    Az Ab határozata hivatkozik az EurĂłpa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010-es számĂş ajánlására, mely szintĂ©n a bĂrĂłi fĂĽggetlensĂ©g egyik garanciájakĂ©nt tekint a megfelelõ javadalmazásra.
    Az Ab határozata rámutat arra is, hogy a bĂrĂłi fĂĽggetlensĂ©g nem a bĂrĂł kiváltsága, hanem a jogkeresõk Ă©rdeke.
    Az Ab megállapĂtotta, hogy a KĂşria kiĂĽresĂtette a bĂrák jogállásárĂłl szĂłlĂł törvĂ©nynek arra esetre vonatkozĂł fõszabályát, amikor elsõdlegesen azt vizsgálta, hogy a felfĂĽggesztĂ©s tĂ©nyĂ©tõl fĂĽggetlenĂĽl az adott idõszakra megilleti-e az indĂtványozĂłt az illetmĂ©nye, Ă©s a munka törvĂ©nykönyvĂ©re hivatkozva Ăşgy döntött: miután az indĂtványozĂł saját Ă©rdekkörĂ©ben felmerĂĽlõ okbĂłl nem tudott munkát vĂ©gezni a munkáltatĂł bĂrĂłságnál - hiszen vele szemben bĂĽntetõjogi kĂ©nyszerintĂ©zkedĂ©st alkalmaztak -, ezen igazolt távollĂ©t esetĂ©re a törvĂ©ny szerint a munkáltatĂł bĂrĂłságnak nem kell illetmĂ©nyt fizetnie, Ă©s az ilyen igĂ©nynek nincs jogszabályi alapja.
    Az Ab döntĂ©se szerint amikor a KĂşria az indĂtványozĂł bĂrĂł rĂ©szĂ©re nem ĂtĂ©lte meg illetmĂ©nyĂ©t, korlátozta a bĂrĂłi fĂĽggetlensĂ©get.
    A 15 tagú Ab 6 tagja, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Salamon László fûzött különvéleményt a határozathoz.
    Az alkotmánybĂrĂłsági indĂtványt benyĂşjtĂł szegedi bĂrĂł csaknem kĂ©t Ă©vtizeden át ĂtĂ©lkezett a Szegedi Városi BĂrĂłságon, majd a Csongrád Megyei BĂrĂłságon tanácselnökkĂ©nt, volt a bĂĽntetõ ĂĽgyszak csoportvezetõ bĂrája, 2011-tõl pedig nĂ©hány hĂłnapig a bĂĽntetõkollĂ©gium megbĂzott vezetõje. Ellene a vád vezetõ beosztásĂş, hivatalos szemĂ©ly által, ĂĽzletszerĂ»en, kötelessĂ©gszegĂ©ssel elkövetett vesztegetĂ©s, hivatali visszaĂ©lĂ©s Ă©s hivatalos szemĂ©ly által elkövetett közokirat-hamisĂtás.
    Az ĂĽgyĂ©szsĂ©g szerint 2009 Ă©s 2011 között több esetben megállapĂthatĂł a vádlott bĂĽntetõjogi felelõssĂ©ge, többnyire gyanĂşsĂtottak elõzetes letartĂłztatásának megszĂĽntetĂ©sĂ©t intĂ©zte többszázezer forintĂ©rt cserĂ©be. Az Ă©rintettek ellen fegyveres rablás, lopás, csalás, adĂłcsalás, orgazdaság, lõfegyverrel visszaĂ©lĂ©s gyanĂşja miatt folyt eljárás.
    A Debreceni TörvĂ©nyszĂ©ken tavaly márciusban kezdõdött elsõfokĂş bĂĽntetõperben az indĂtványozĂł mellett egy másik szegedi bĂrĂłt is megvádoltak, mindketten tagadják bĂ»nössĂ©gĂĽket, a bizonyĂtási eljárás a vĂ©ge felĂ© tart, tavasszal megszĂĽlethet az elsõfokĂş ĂtĂ©let.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!