"A magyar ållam egyes vezetþit súlyos, szemÊlyes felelþssÊg terheli a magyar zsidók deportålåsåÊrt. Sajåt polgåraik halålra ítÊlÊsÊÊrt" - hangsúlyozta az ållamtitkår. A magyar ållam nem volt kÊpes megvÊdeni sajåt polgårait, de nem is kÜvetett el minden tþle telhetþt - tette hozzå.
    Låzår Jånos Magyarorszåg szåmåra nemzeti tragÊdiånak nevezte a holokausztot. Egyfelþl azÊrt, mert minden tizedik, az auschwitzi tåbornak pedig minden harmadik åldozata magyar ållampolgår volt, måsfelþl pedig azÊrt, mert nemcsak az åldozatok, de a bÝnÜsÜk kÜzßl is sokan magyarok voltak. "A holokauszt a magyarok szåmåra þsi, bibliai bÝn: testvÊrgyilkossåg. Tagadåsa, elårulåsa mindannak, amire a kultúrånk, nemzeti azonossågtudatunk Êpßlt. Magyarsågunk elårulåsa is" - emelte ki.
    A francia Ês a nemzetkÜzi, kÜztßk a magyar zsidó kÜzÜssÊg szemÊlyisÊgei, valamint Franciaorszågban akkreditålt diplomatåk Ês az UNESCO vendÊgei elþtt tartott beszÊdÊben az ållamtitkår elmondta, hogy "a kommunista diktatúra Êveiben a felejtÊspolitika, a kollektív amnÊzia kultúråja hiúsította meg a szembenÊzÊst, a múlt bevallåsåt, s ezåltal a katarzist is, amely nÊlkßl nincs megtisztulås, nincs újrakezdÊs".
    "De a katarzissal adós maradt - a vasfüggöny lebontása, a rendszerváltozás után megszületõ - szabad Magyarország is (...) Évekig, évtizedekig tovább élt a holokauszthoz kapcsolódó féligazság. Vagy egyenesen hazugság" - fogalmazott Lázár.
    Az ållamtitkår szerint a 70. Êvforduló egyik legfontosabb ßzenete az, hogy "a magyar ållam soha tÜbbÊ nem engedi el egyetlen polgåra kezÊt sem, (...) megvÊdi minden fiåt Ês lånyåt, megvÊdi þket a gyilkos szåndÊkoktól, a kßlsþ ellensÊgtþl Ês a belsþ årulåstól". Magyarorszåg megtanulta a tÜrtÊnelmi leckÊt Ês azt nem is engedi elfelejteni senkinek - hangsúlyozta.
    Låzår Jånos elmondta, a magyar kormåny cÊlja, hogy "a holokauszt magyarorszågi emlÊkÊvÊt a szembenÊzÊs idejÊvÊ tegye, fordulóponttå a szabad Magyarorszåg tÜrtÊnelmÊben". Ez pedig szerinte úgy valósulhat meg, hogy "nincs tÜbbÊ kÊtfÊle tÜrtÊnelemkÜnyvßnk politikai preferenciåink Ês vilågnÊzetßnk szerint, csak kÜzÜs tÜrtÊnelemkÜnyvßnk, amelybþl tanulva az új nemzedÊkek úgy nþnek fel, hogy az iskolåban elsajåtított nemzeti emlÊkezet Ês azok az emlÊkek, amelyeket a szßleiktþl, nagyszßleiktþl ÜrÜkÜlnek, vÊgre nem mondanak egymåsnak ellent". A holokauszt-emlÊkÊv ezÊrt a tanítåsról szól, miutån az ållamtitkår szerint az iskola egyik legfþbb feladata az, hogy ne tÜrtÊnhessenek meg újra a hetven Êvvel ezelþtti esemÊnyek.
    Azt is a magyar kormåny cÊljakÊnt jelÜlte meg, hogy "a 21. szåzadban kizårólag úgy lehessen magyar felnþttÊ vålni, hogy az ember Êppúgy ismeri a magyarok Ünmaguk ellen elkÜvetett bÝneit, ahogy az embermentþ magyarok emlÊkezetÊt is", mert a felejtÊs råjuk is vonatkozott az elmúlt Êvtizedekben.
    "A megkÊsett bÝnbånat gyakorlåsa kÜzben sem eshetßnk åt a ló túlsó oldalåra. Abba a hibåba, hogy nem beszÊlßnk a jókról is (...) EmlÊkeznßnk kell a jósågra, az embersÊgre is, amelyet a båtrak a legembertelenebb idþkben is megþriztek (...) a magyar igazakra is, akik honfitårsaik ÊletÊvel egyßtt megmentettÊk Magyarorszåg becsßletÊt is" - mondta Låzår.
    Az ENSZ-kÜzgyÝlÊs 2005. november 1-Ên nyilvånította januår 27-Êt, az auschwitzi halåltåbor 1945-Üs felszabadítåsånak napjåt a holokauszt åldozatainak nemzetkÜzi emlÊknapjåvå. Azóta az UNESCO a franciaorszågi Soå Alapítvånnyal kÜzÜsen minden Êvben megemlÊkezik az Êvfordulóról.
    Miutån az UNESCO fþvÊdnÜksÊgÊt vållalt a 2014-es magyarorszågi holokauszt-emlÊkÊv keretÊben megrendezÊsre kerßlþ programok felett, a szervezet idei megemlÊkezÊsnek Magyarorszåg volt a díszvendÊge. Låzår Jånos dÊlelþtt Irina Bokovåval, az UNESCO fþigazgatójåval låtogatåst tett a pårizsi holokauszt-emlÊkkÜzpontban, dÊlutån pedig az UNESCO szÊkhåzban rendezett tudomånyos rendezvÊnyeken vett rÊszt.
    A programok az USC Shoah Alapítvåny, a nemzetkÜzi tankÜnyvek kutatåsåval foglalkozó Georg Eckert IntÊzet, az UNESCO NemzetkÜzi Oktatåsi Irodåja, valamint a gÜrÜg, a lengyel, a nÊmet, a francia Ês a magyar UNESCO-kÊpviselet tåmogatåsåval valósultak meg.
    Låzår Jånos az MTI-nek elmondta, hogy az UNESCO-nak egy olyan kidolgozott oktatåsi programja van a holokauszt tanítåsåra, amely åtvehetþ Magyarorszågon. A magyar kormåny cÊlja, hogy tårsadalmi szervezetek, civil mozgalmak Ês iskolai kÜzÜssÊgek ennek segítsÊgÊvel rendezzenek 2014-ben megemlÊkezÊseket azÊrt, hogy a fiatalok elgondolkozhassanak azon, hogy mi tÜrtÊnt 1944-ben, Ês hogy ez a jÜvþben hogyan kerßlhetþ el. A kormånyzat a helyi zsidó kÜzÜssÊggel kÜzÜsen szervezendþ esemÊnyekre irånyuló kezdemÊnyezÊsekre 1,8 milliård forintot biztosított. Az orszågos megemlÊkezÊssorozatnak így az oktatås kerßl majd a kÜzÊppontjåba - jelezte Låzår.
    Az UNESCO-szÊkhåzåban a holokausztoktatåsról nemzetkÜzi szeminåriumon a tankkÜnyvek magyarorszågi helyzetÊrþl Szþnyi Andrea szakÊrtþ (Zachor Alapítvåny, USC Shoah Alapítvåny) tartott elþadåst. A rendezvÊny kísÊrþ programjai kÜzÜtt levetítettÊk Groó Diana rendezþ Regina címÝ dokumentumfilmjÊt az elsþ nþi rabbiról.