(MTI) - Szociáldemokrata narancssárgára - helyenként kommunista vörössel fûszerezve - változott a cseh belpolitikai paletta 2013-ban.
A januári, történelmileg elsõ közvetlen elnökválasztást Milos Zeman, a korábbi (1998-2002) szociáldemokrata miniszterelnök nyerte meg, míg az októberi elõre hozott képviselõházi választáson a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) diadalmaskodott.
A csehországi politikai tájkép leírása azzal lesz teljes, ha hozzátesszük: a parlamenti felsõházban, a szenátusban és a középszintnek számító régiókban - a jobboldalinak számító Prága kivételével - már több mint egy éve, a szociáldemokratáké-kommunistáké volt a többség.
A cseh jobboldal mai helyzetét jól illusztrálja, hogy meghatározó egyénisége, az államfõi bársonyszékébõl két ciklus után márciusban távozó Václav Klaus az októberi választások elõtt arra szólította fel az embereket, hogy ne szavazzanak az általa alapított Polgári Demokratikus Pártra (ODS).
Az ODS az 1989-es rendszerváltás után egészen a legutóbbi idõkig az ország legerõsebb pártjának számított. Júliusban azonban a Petr Necas polgári demokrata miniszterelnök és kormánya korrupciógyanús ügyek és Necas szerelmi botránya következtében távozásra kényszerült. Az októberi választáson az ODS története leggyengébb eredményét érte el.
Az átmeneti hatalomnak számító, Jirí Rusnok vezette szakértõi kormány Milos Zeman igényeinek figyelembe vételével alakult meg, s nem számított meglepetésnek, hogy augusztusban nem kapta meg a parlament bizalmát. Ennek ellenére leváltására a legnagyobb valószínûséggel csak januárban kerül sor.
A januári - Csehország történetében elsõ ízben tartott - közvetlen államfõválasztást hatalmas érdeklõdés övezte. Zeman gyõzelme nem számított meglepetésnek. Az sem, hogy a választási kampányban lelkifurdalás nélkül, és nem éppen korrekt módon kihasználta a szudétanémet kártyát, amelynek Csehországban majdnem olyan hatása van, mint Szlovákiában a magyar kártyának.
Helyi elemzõk nem tévedtek, amikor egybehangzóan azt állították, az új államfõ a közéletben és a kulisszák mögött is igen aktív lesz, s megpróbálja a maga képére átalakítani Csehországot. Maga Zeman is azt hangoztatta, hogy nem olyan államfõ lesz, aki csak "aláír és koszorúz".
Zeman sosem rejtette véka alá, hogy a Necas vezette jobbközép (ODS, TOP 09, LIDEM) koalíciós kormány tevékenységét nem tartja nagyra, értékeiket nem osztja. Szerinte Necasék nagyon hibás politikát folytattak, s megszorító intézkedéseikkel maguk is elfojtották a gazdasági növekedés beindulását. Amikor júniusban a cseh rendõrség kormányhivatalban és a védelmi minisztériumban korrupciógyanús ügyek miatt végrehajtott példa nélküli éjjeli razziája következtében kitört a botrány, az államfõ maga is a kabinet távozása, és az elõre hozott választás kiírása mellett volt.
Az október végi választás a prognózisoknak megfelelõen a CSSD gyõzelmét hozta, de az kisebb volt a vártnál. Ezt próbálta meg kihasználni a szociáldemokraták Zemanhoz közel álló, Michal Hasek alelnök vezette szárnya, amikor az államfõvel való titkos találkozó után azonnali lemondásra szólította fel Bohuslav Sobotka pártelnököt. A találkozó ténye azonban kitudódott, a párt Sobotka mellett sorakozott fel, míg Hasekéket kiszorították a vezetésbõl. Sobotka ennek következtében megkésve kapott Zemantól megbízatást a kormányalakítási tárgyalásokra. Sobotka tárgyalási pozíciója mindezek következtében nem túl erõs.
Nyeregben érezheti magát azonban a multimilliárdos Andrej Babis, akinek az Igen (ANO) mozgalma meglepetésre 19,5 százalékot kapott, csak egy százalékkal kevesebbet, mint a gyõztes CSSD. Babis, mint az Agrofert élelmiszeripari és vegyipari holding tulajdonosa, az ország második leggazdagabb embere. Az Agrofert nyáron megvette a MAFRA kiadóvállalatot, amely a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny, tehát két befolyásos országos napilap kiadója is. Helyi elemzõk most azt vitatják, mennyire összeegyeztethetõ Babis várható pénzügyminiszteri tisztsége vállalkozói szerepkörével.
Babis kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban ugyanakkor újra elõtérbe került az átvilágítási törvény, amely szerint nem lehet miniszter az, akinek neve megtalálható a volt kommunista Állambiztonsági Szolgálat (StB) együttmûködõinek jegyzékében. Babis, aki Bures fedõnéven benne van a jegyzékben, azt állítja, aktái hamisítottak. Az ügyet tisztázni hivatott bírósági per Pozsonyban folyik.
A választás gyõztese, a CSSD az Igennel és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárttal (KDU-CSL) folytatott tárgyalásokat az új kormány létrehozásáról. A várható kormányoldalnak a 200 tagú képviselõházban 111 mandátuma lenne. Nagy a valószínûsége annak, hogy januárban megalakul az új kormány Bohuslav Sobotkával az élén.
Ami a társadalmat illeti, aránylag nagy feszültség érezhetõ. A kisember úgy érzi, hogy a klasszikus pártok, a politikusok korruptak, életszínvonala, valamint a közbiztonság stagnál vagy romlik, s kiélezõdött a viszony a többségi lakosság és a roma közösségek között. Romaellenes tüntetések a múltban is voltak, de a tavalyi év újdonsága, hogy a megszokott szélsõséges csoportosulások híveihez ezúttal figyelmen kívül nem hagyható számban a szélsõségesnek nem minõsíthetõ lakosok is csatlakoztak. A legfõbb feszültséggócok Észak-Csehországban, Morva-Sziléziában és részben Dél-Csehországban vannak.
A cseh gazdaság nehéz helyzetben van, de a jövõ évre az elõrejelzések szerény növekedést jósolnak. Ezt kívánta ösztönözni a jegybank is, amikor novemberben leértékelte a cseh koronát, aminek következtében egy euró a korábbi 26 korona helyett már 28 koronába került. A lakosság körében a jegybank döntése szokatlanul negatív hatást váltott ki, míg a szakértõk e témában megoszlanak.
A magyar-cseh viszonyt Prága továbbra is nagyon jónak értékeli.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!