(MTI) - Gazdasági válság idején a közfoglalkoztatás elfogadható, esetenként nélkülözhetetlen - mondta az Új Dunántúli Naplónak adott interjújában az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelõs biztosa. Andor László szerint hosszabb távon a közmunkánál jobb szociális szövetkezeteket kialakítani azokon a területeken, ahol a piac nem teremt prosperitást.

    A biztos fontosnak nevezte, hogy a kÜzfoglalkoztatås åltal az abban rÊszt vevþk jobb helyzetbe kerßljenek, mint nÊlkßle.
    A lapnak nyilatkozva arra a kÊrdÊsre, jelenthet-e valódi megoldåst a munkanÊlkßlisÊgre a kÜzmunka, Ês mi az Európai Unió hozzåållåsa ezzel kapcsolatban, Andor Låszló úgy nyilatkozott: "a kÜzmunka esÊlyt kell, hogy teremtsen a munkaerþpiacra való visszakerßlÊsre, úgy, hogy tÊnylegesen olyan tudåst Ês kÊszsÊget lehet megszerezni åltala, amely kÊsþbb a piaci elhelyezkedÊst mozdítja elþ".     Szerinte hosszabb tåvon a kÜzmunkånål jobb szociålis szÜvetkezeteket kialakítani azokon a terßleteken, ahol a piac nem teremt prosperitåst.
    "Az Európai Bizottság mindezek miatt azt javasolja Magyarországnak, hogy csökkentse a közmunka dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül és erõsítse meg az aktiválási elemeket. Vannak jó példák szerte az EU-ban, amelyek adaptálhatóak Magyarországon is. Ajánlható például a belga voucher (vagy utalvány-) rendszer, amelyben az állam és a munkáltatók közösen finanszírozzák a nehezebben munkát találók órabérét és a rendszer még juttatásokat is biztosít" - fogalmazott a biztos.     Az Új Dunántúli Napló annak kapcsán kérdezte Andor Lászlót, hogy nemrég Brüsszelben a szegénység elleni küzdelem jelenlegi állásáról rendeztek konferenciát. Andor László szerint egyértelmû, hogy a tagállamok szintjén áll rendelkezésre több eszköz ahhoz, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen hatékonyan lehessen fellépni. Ugyanakkor a biztos szerint az EU-nak is van eszköztára, amellyel a tagállamokat segíti: ilyenek az esélyegyenlõségrõl szóló jogszabályok, politikai iránymutatások és ajánlások, a tapasztalatcserét elõsegítõ európai fórumok és az uniós pénzügyi források.     Elmondta, a legutóbbi években az EU szintjén erõsödött a szociálpolitikai koordináció: 2010-ben közös célt tûztek maguk elé a tagországok, amely szerint az Európai Unióban 2020-ra legalább 20 millió fõvel kell csökkenteni a szegénységben élõket. Ennek keretében Magyarország közel félmilliós vállalást tett.     Az Eurostat október végi statisztikája szerint Magyarországon a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által fenyegetettek száma 3,051 millióról 3,188 millióra emelkedett 2010 óta. A részletes adatok szerint a súlyos anyagi nélkülözésben élõk száma is nõtt; egy év alatt 2,278 millióról 2,527 millióra. Andor László szerint Magyarországon nemcsak arról nincs konszenzus, hogy milyen eszközökkel kellene mérsékelni a társadalmi különbségeket, hanem arról sincs, hogy kell-e egyáltalán.