(MTI) - Franciaország számára az Ă©v Ăşgy vĂ©gzõdött, ahogyan kezdõdött: afrikai katonai beavatkozással. Január elejĂ©n a mali vezetĂ©s sĂĽrgõs kĂ©rĂ©sĂ©re - az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazásával - a francia hadsereg bevonult a nyugat-afrikai országba, hogy a kormányerõk oldalán megállĂtsa az iszlamista fegyveresek elõrenyomulását a dĂ©li országrĂ©sz felĂ©.
    A 4 ezer katonát mozgĂłsĂtĂł mĂ»veletet a teljes francia politikai elit ĂĽdvözölte, Ă©s a társadalom 63 százalĂ©ka támogatta. December elejĂ©n szintĂ©n egy volt afrikai gyarmatára, a vallási erõszak sĂşjtotta KözĂ©p-afrikai Köztársaságba kĂĽldött Franciaország 1600 katonát a rend helyreállĂtása Ă©s a civil lakosság vĂ©delme Ă©rdekĂ©ben. JĂłllehet a mali beavatkozás sikeresnek tekinthetõ, az egyelõre bizonytalan idejĂ» Ă©s kimenetelĂ» Ăşjabb afrikai fellĂ©pĂ©st a franciáknak már csak alig 44 százalĂ©ka támogatja.
    A francia társadalom egy Ă©v alatt belefáradt abba, hogy hadseregĂĽk olyan övezetekben avatkozik be, ahol a folyamatos nyugati segĂtsĂ©gnyĂşjtás ellenĂ©re alig Ă©szrevehetõen javul a helyzet. Franciaország az egyetlen uniĂłs állam, amely Afrikában azonnal mozgĂłsĂthatĂł, ĂĽtõkĂ©pes önállĂł kontingenssel rendelkezik, amelyhez az EurĂłpai UniĂł elvi támogatáson kĂvĂĽl semmilyen segĂtsĂ©get nem nyĂşjt. A franciák többsĂ©ge Ăşgy vĂ©li, hogy gazdasági válságban a közpĂ©nzeket más fontos dolgokra is fel lehetne használni, ráadásul BrĂĽsszel a 100 százalĂ©koshoz közelĂtõ államadĂłsság Ă©s a deficit csökkentĂ©sĂ©t várja PárizstĂłl.
    Furcsa ellentmondás, hogy mialatt a francia vezetĂ©s a sĂĽrgõs helyzetre Ă©s a demokratikus elvekre hivatkozva Afrikában határozottan Ă©s eltökĂ©lten lĂ©p fel, hazájában kĂ©ptelen igazán Ă©rvĂ©nyt szerezni akaratának. Egy decemberi felmĂ©rĂ©s szerint Francois Hollande elnököt a franciák 53 százalĂ©ka igazságtalan, 76 százalĂ©ka gyenge, 54 százalĂ©ka rĂ©szrehajlĂł elnöknek tartja. A kormány elmĂşlt Ă©vi tevĂ©kenysĂ©gĂ©bõl a megkĂ©rdezettek 47 százalĂ©ka semmit nem tud kiemelni. Arra a kĂ©rdĂ©sre, hogy milyen pozitĂv dolgot tett idĂ©n az államfõ, a legtöbben a kĂĽlpolitikát (alig 13 százalĂ©k) jelöltĂ©k meg, valamint a homoszexuális párok házasságának engedĂ©lyezĂ©sĂ©t (9 százalĂ©k). A negatĂvumok közĂĽl a megkĂ©rdezettek 30 százalĂ©ka az adĂłemelĂ©seket tette elsõ helyre.
    A válsággal szemben eredmĂ©nytelen gazdaságpolitika, az adĂłemelĂ©sek Ă©s a karizmatikusság hiánya minden idõk legnĂ©pszerĂ»tlenebb francia elnökĂ©vĂ© tette Hollande-ot, akinek tetszĂ©si mutatĂłja nyár Ăłta 23 százalĂ©kon stagnál. A munkanĂ©lkĂĽliek száma 1997 Ăłta idĂ©n elõször átlĂ©pte a 3 milliĂłs kĂĽszöböt, arányuk márciusban elĂ©rte a 11 százalĂ©kot, Ă©s azĂłta sem csökkent. A stagnálás miatt az államháztartási hiánynak a GDP-arányos 3 százalĂ©k alá szorĂtását a kormány 2013-rĂłl 2015-re halasztotta, bár közben szigorĂş költsĂ©gvetĂ©si politikát folytat.
    KĂĽlföldön az Ă©vi egymilliĂł eurĂł feletti keresetekre vonatkozĂł 75 százalĂ©kos adĂłt elõĂrĂł törvĂ©ny miatt a gazdagokat megadĂłztatĂł Ă©s adĂłemigráciĂłba kĂ©nyszerĂtõ retrográd szocialista elnök kĂ©pe alakult ki Hollande-rĂłl. Közben a baloldali tábor azĂ©rt bĂrálja az államfõt, mert 2012. májusi megválasztásakor ugyan a pĂ©nzĂĽgyi világot jelölte meg fõ ellenfelekĂ©nt, de a versenykĂ©pessĂ©g javĂtása Ă©rdekĂ©ben a szakszervezetek egy rĂ©szĂ©vel az Ă©v elejĂ©n megállapodott a munkaerõpiac rugalmasabbá tĂ©telĂ©rõl, s ezzel megkönnyĂtette az elbocsátások feltĂ©teleit, valamint Ăşjabb nyugdĂjreformot kezdemĂ©nyezett.
    Tiltakozásul a radikális baloldal májusban Ă©s decemberben is tĂzezreket vitt az utcára, Ă©s a hagyományosan balra szavazĂł Bretagne-ban is - ahol sorra zárnak be az ĂĽzemek - az õsz folyamán heteken át folyamatosak voltak a közĂ©posztályt sĂşjtĂł adĂłpolitika elleni tĂĽntetĂ©sek. A kormányzat vĂ©gĂĽl decemberben közel 2 milliárd eurĂłs (604 milliárd forintos) támogatásrĂłl döntött a legnyugatibb rĂ©giĂł felzárkĂłztatására.
    A legjelentõsebb társadalmi reform, a melegházasság engedĂ©lyezĂ©sĂ©t kimondĂł törvĂ©ny elfogadása áprilisban is keserĂ» szájĂzt hagyott maga után, mert a heves parlamenti vitát zavargásokba torkollĂł, milliĂłs utcai tĂĽntetĂ©sek kĂsĂ©rtĂ©k. Ez alkalmat teremtett az elõzõ államfõ, Nicolas Sarkozy visszavonulása Ăłta vezetõ nĂ©lkĂĽl maradt Ă©s szĂ©tesett ellenzĂ©ki jobboldalnak az összefogásra.
    Az elsõ melegházasságot egyĂ©bkĂ©nt május 29-Ă©n kötöttĂ©k meg Montpellier-ben, azĂłta több ezer homoszexuális pár kelt egybe a polgármesteri hivatalokban. OktĂłber vĂ©gĂ©n a toulouse-i bĂrĂłság már az elsõ válást is kimondta kĂ©t homoszexuális fĂ©rfi között.
    Manuel Valls belĂĽgyminiszter szeptemberi kijelentĂ©sĂ©t követõen, miszerint a kelet-eurĂłpai romák kĂ©ptelenek a beilleszkedĂ©sre, ugyanazok a populizmustĂłl sem mentes viták lobbantak fel a bevándorlásrĂłl Ă©s a schengeni övezet bõvĂtĂ©sĂ©rõl, amelyek Sarkozy jobboldali kormányzása alatt meghatározták a francia közĂ©letet.
    A francia mĂ©diában ismĂ©t vezetõ hĂrrĂ© vált az illegális cigánytelepek kĂ©rdĂ©se. ValĂłjában alig 17 ezer kelet-eurĂłpai, elsõsorban RomániábĂłl Ă©s BulgáriábĂłl Ă©rkezett roma Ă©l az illegálisan kialakĂtott, mintegy 400 bádogvárosban. Számuk Ă©vek Ăłta nem változik, a kiutasĂtások után általában ugyanazok az emberek jönnek vissza. A jövõ tavaszi önkormányzati választások közeledtĂ©vel azonban országszerte felgyorsult a cigánytelepek felszámolása. A romák egyre kisebb csoportokra oszlanak, Ă©s a megjelenĂ©sĂĽk egyre több telepĂĽlĂ©st Ă©rint. A rendõrsĂ©g viszont nem hagyja, hogy egy-egy táborhelyen hosszabb ideig maradjanak. A tarthatatlan helyzet vĂ©gleges Ă©s hatĂ©kony felszámolásához azonban - nĂ©hány sikeres helyi kĂsĂ©rlet ellenĂ©re - hiányzik a beilleszkedĂ©si programok, illetve a hazatelepĂtĂ©sek országos szintĂ» összehangolása.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!