(MTI) - Nagy meglepetések nélküli évet zárnak a németek, a politikától a gazdaságon át a labdarúgásig hosszú távú folyamatok haladtak tovább vagy értek be 2013-ban. Németország továbbra is Európa vezetõ gazdasági hatalma, az pedig az idén sem dõlt el, hogy a nemzetközi politikában vállalja-e a "jóindulatú hegemón" szerepét.
2013 választási év volt Németországban. A felmérések már a szeptemberi parlamenti választás elõtt egy évvel is azt mutatták, hogy a lakosság többsége nagykoalíciót akar, elégedetlen a kisebbik kormánypárttal, a liberális FDP-vel és politikai stabilitásra vágyik. Az FDP támogatottsága már a 2009-2013-as ciklus elsõ felében az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alá süllyedt, és végül ki is esett a Bundestagból, a törvényhozás alsóházából, ahol a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) együtt csaknem 80 százalékos többséget szerzett. Ennél nagyobb, stabilabb többségre támaszkodó kormánya 1969 óta nem volt Németországnak.
A CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója gondoskodni akar arról, hogy a német emberek a ciklus végén, 2017-ben "még jobban éljenek, mint ma" - emelte ki Angela Merkel a koalíciós szerzõdés aláírásakor. Elemzõk szerint ez a gyakorlatban az elért eredmények megõrzését jelenti, a kormány nem tervez mélyreható reformokat, hanem kisebb kiigazításokra készül és halad az úton, amelyen Németország elindult a kétezres évek elején.
Számos elemzõ szerint Németország nagy szerencséje, hogy a szociális rendszer és a munkaerõpiac reformját jóval a világgazdasági válság elõtt elkezdték, és hogy éppen azokban az ágazatokban erõs, amelyek termékei iránt kiemelkedõen nagy a kereslet a feltörekvõ gazdaságokban, például Brazíliában vagy Kínában. Ezek az ágazatok az autógyártás, a vegyipar és a gépgyártás.
A német gazdaság így a világméretû válság eddigi legsúlyosabb szakasza, 2009 óta évrõl-évre bõvül. Az idén a munkanélküliség történelmi mélypontra süllyedt, a foglalkoztatottság minden korábbinál magasabbra emelkedett. Az államháztartás hiánya várhatóan GDP-arányosan 0,35 százalék körül alakul, míg az államadósság a legutóbbi, elsõ félévi adatok szerint 34 milliárd euróval csökkent éves szinten.
A frankfurti tõzsdén jegyzett legnagyobb német részvénytársaságok DAX-30 indexe a karácsony elõtti utolsó kereskedési napon történelmi csúcson, csaknem 9500 ponton zárt, és a ZDF közszolgálati televízió felmérése szerint a németek majdnem háromnegyede, 72 százaléka úgy véli, hogy 2013 jó év volt.
Mindennek alapján indokoltnak tûnik a helyzet konzerválására, az állagmegóvásra törekvõ kormányzati stratégia, de vannak, akik ennél többet várnak az új német kormánytól. Az Economist címû brit gazdasági hetilap 1999-ben még Európa beteg emberének nevezte Németországot, az idén viszont "A kelletlen hegemón" címmel közölt elemzést az EU legbefolyásosabb tagjának helyzetérõl. Az Economist szerint az utóbbi évek folyamatai alapján "már nem az a kérdés, hogy Németország képes lenne-e vezetni Európát egy jobb jövõ felé, hanem az, hogy van-e benne elég akarat ehhez". Legkorábban 2014-ben derülhet ki, hogy mi a válasz a kérdésre.
Németországban 2000-ben sokkhatást váltott ki az elsõ PISA-felmérés. A világ legfejlettebb országait tömörítõ gazdasági szervezet, az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programjának kutatása kimutatta, hogy a német diákok gyengén teljesítenek, elsõsorban az olvasásban és a szövegértésben. Az úgynevezett PISA-sokk hatására reformok sorát indították el. A munka az idén decemberben ismertetett új PISA-felmérés szerint eredményes volt, a német diákok a háromévenként végzett kutatás történetében elõször az összes vizsgált szempont alapján jobban teljesítenek, mint az OECD-átlag.
Az idén az oktatás mellett még számos területen hasonló mintázatot lehetett megfigyelni: korábban indult folyamatok következményei, eredményei mutatkoztak meg.
Az európai klublabdarúgásban például még soha nem fordult elõ, hogy két német csapat jut be az elsõ számú torna, a Bajnokok Ligája döntõjébe. A Bayern München és a Borussia Dortmund sikere a legtöbb szakértõ szerint az egész német labdarúgás ünnepe, és az ezredforduló körül elindított reformok eredményességét mutatja.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!