(MTI) - Életének 83. évében elhunyt Szokolay Sándor. A Kossuth-díjas zeneszerzõt vasárnap, soproni otthonában érte a halál - közölte a család az MTI-vel.

    Szokolay Såndor az alfÜldi Kunågotån szßletett 1931. mårcius 30-ån. Zenei tanulmånyait 1947-ben a legendås bÊkÊstarhosi zenei gimnåziumban, a Kodåly-módszer elsþ fellegvåråban kezdte, ott is ÊrettsÊgizett 1950-ben. 1950-tþl a ZeneakadÊmiån tanult zeneszerzÊst Szabó Ferenc Ês Farkas Ferenc tanítvånyakÊnt. BÊkÊstarhoson ÜsztÜnÜsen vålasztotta a komponålåst hivatåsul. KÊt pÊldakÊpe Kodåly Zoltån Ês NÊmeth Låszló. 
    "Tõlük tanultam meg, hogy nekünk, magyaroknak, mindig ki kell mondanunk az igazságot. És hogy a tehetségnél fontosabb a tartás" - mondta egy alkalommal, hogy aztán Kodály filozófiáját követve õ is a hazaszeretetet és a hitet állítsa gazdag életmûvének középpontjába. 
    Diplomåjånak megszerzÊse utån, 1957-tþl 1961-ig a Magyar Rådió zenei lektora Ês szerkesztþje volt. 1966-tól 1994-ig a Liszt Ferenc ZenemÝvÊszeti Fþiskola kÜzÊpiskolai Ênektanår Ês karvezetþ, valamint zeneszerzÊs tanszakån ellenpontot, prozódiåt Ês zeneszerzÊst tanított, 1982-tþl egyetemi tanårkÊnt. A hetvenes Êvek måsodik felÊben a Magyar Televízió zenei lektorakÊnt dolgozott. 1994-ben egyetemi tanårkÊnt nyugdíjba vonult, mostanåig a Liszt Ferenc ZenemÝvÊszeti Egyetem professor emeritusa volt.
    Szokolay Såndor - tÜbbek kÜzÜtt Durkó Zsolt, Petrovics Emil, Bozay Attila, Szþllþsy Andrås tårsakÊnt - egy nagy magyar zeneszerzþ-nemzedÊk egyik "utolsó mohikånjakÊnt" hatalmas ÊletmÝvet hagyott håtra. Minden egyes hang kottåba szedÊsÊvel nyíltan hirdetve nem kisebb cÊlÊrt, mint egy jobb vilågÊrt harcolt - mÝveivel Ês tÊmavålasztåsaival tudatosan vållalta ezt a kßldetÊst. Sokak szerint ez a kßzdelem Êrlelte Szokolay zenÊjÊt nemessÊ, rendkívßlivÊ. Szabó DÊnes karnagy ezt így fogalmazta meg: "Ha rossz vilåg lesz, nehÊz sorsuk lesz a Szokolay-daraboknak, ha jó, akkor sokat fogjåk jåtszani þket." 
    Szokolay Såndort egÊsz ÊletÊben konok derÝlåtås, tßzes hit, egyszerre ellenållhatatlan lobogås Ês rendíthetetlen bÊkessÊg jellemezte. LutherånuskÊnt nevelkedett, de hite, amelyrþl azt vallotta, hogy szåmåra "lÊgzÊsi forma", mindig is szeretett volna egyetemes lenni. 
    HÊt operåt írt, kÜzßlßk a VÊrnåsz (1964) vilågsikert hozott, Ês a mai napig a legsikeresebb magyar zenedråma: tizenkilenc operahåzban mutattåk be. Operåt írt tÜbbek kÜzÜtt Hamletrþl, Szent Margitról, Såmsonról. Komponålt tÜbb szimfóniåt, versenymÝveket, oratóriumokat, misÊket, kantåtåkat, balettzenÊt, szåmos kamarazenÊt Ês sok kórusmÝvet. 
    Az alkotås mellett lelkesen szolgålta a magyar zenekultúra ßgyÊt hosszú idþn åt. Volt a Magyar Kodåly Tårsasåg elnÜke (1978), a budapesti Operabaråtok (1985), a Magyar Zenei Kamara (1991-92), a Nemzeti Alapítvåny kuratóriumånak elnÜke (1991-92). 1992-tþl a Magyar MÝvÊszeti AkadÊmia tagja. A zenei kÜzÊlet harcaitól megfåradva csaknem kÊt Êvtizede Sopronba kÜltÜzÜtt, Ês komponålt rendíthetetlenßl, illetve megmaradt a kodålyi szellem hordozójånak. 
    Szokolay Sándort 1960-ban és 1965-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1966-ban Kossuth-díjjal, 1987-ben és 2001-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki, 2002-ben megkapta a Corvin-láncot. 1976-tól volt érdemes mûvész, késõbb a kiváló mûvész címnek is birtokosa lett. Magyar Örökség-díjjal is elismerték munkásságát 1998-ban. 2008-ban Prima-díjat, 2011-ben pedig Artisjus-díjat kapott.