A fiatal tolvajnak nem volt nehĂŠz dolga: a rablĂĄs elĂľestĂŠjĂŠn elrejtĂľzĂśtt a Louvre szĂĄmos faliszekrĂŠnyei kĂśzĂźl az egyikben. A hobbifestĂľk rendszerint ilyen szekrĂŠnyekben ĂľriztĂŠk vĂĄsznaikat ĂŠs palettĂĄikat. Amikor kĂśvetkezĂľ nap a takarĂ­tĂłk elhagytĂĄk a termet, amelyben a Mona LisĂĄt ĂľriztĂŠk, elĂľbĂşjt rejtekĂŠbĂľl, a kincset ĂŠrĂľ zsĂĄkmĂĄnyhoz ment, majd egyszerĂťen leakasztotta a falrĂłl. Mivel a kĂŠp, amely a hĂ­res mosolyĂş asszonyt ĂĄbrĂĄzolja, elĂŠg kicsi, mindĂśssze 76,8-szor 53 centimĂŠteres, egyszerĂťen a kĂśpenye alĂĄ rejtette. HĂŠtfĂľ volt, a Louvre zĂĄrva tartott.
   
Peuggia ismerte a pĂĄrizsi mĂşzeumot, 1910 oktĂłberĂŠtĂľl 1911 januĂĄrjĂĄig ĂźvegeskĂŠnt dolgozott, segĂ­tett a Mona Lisa vĂŠdĂľrĂŠtegĂŠnek kialakĂ­tĂĄsĂĄban is. Mindent alaposan kitervelt, csak egy dolog siklott fĂŠlre: nem volt jĂł a kulcs a lĂŠpcsĂľhĂĄzhoz, amelyen keresztĂźl a tolvaj el akarta hagyni a Louvre-t. Vincenzo Peruggia tervei Ăśsszeomlani lĂĄtszottak, lĂŠptek zajĂĄt hallotta. A mĂşzeum egyik bĂĄdogosa kĂśzeledett, az egyetlen ember, aki lĂĄtta a tolvajt. A fĂŠrfi udvariasan kinyitotta egy fogĂłval az ajtĂłt PeruggiĂĄnak, nem sejtve, miben segĂŠdkezik.
  
Van, ami mĂŠg tĂśbb mint szĂĄz ĂŠv mĂşltĂĄn sem vilĂĄgos. A Gioconda viszonylag kicsi ugyan, de nem kĂśnnyĂť. Leonardo jegenyefĂĄra festette a portrĂŠt, amely masszĂ­v fakeretet kapott, ĂŠs Ăźveg vĂŠdte a lĂĄtogatĂłktĂłl. Vagyis felettĂŠbb nehĂŠz volt egyetlen embernek, plĂĄne hogy Peruggia kistermetĂť ĂŠs sovĂĄny volt.
   
A rendĂľrsĂŠg minden nyomnak ĂŠs hĂ­resztelĂŠsnek utĂĄnament, mĂŠg Pablo PicassĂłt is kihallgattĂĄk, Guillaume Apollinaire szĂźrrealista kĂśltĂľnek pĂĄr napot mĂŠg tĂśmlĂścben is kellett tĂśltenie. Picasso - akkoriban fiatal mĂťvĂŠsz - ugyanis ĂŠvekkel korĂĄbban megvĂĄsĂĄrolt egy kis ibĂŠriai szobrot, amelyet Apollinaire-nĂŠl hagyott, de kiderĂźlt, hogy az alkotĂĄst a Louvre-bĂłl tulajdonĂ­tottĂĄk el.
   
A Mona Lisa nem bukkant fel, mĂĄr a Louvre is feladta a remĂŠnyt, a rejtĂŠlyes mosolyĂş nĂľ helyĂŠt pedig egy szakĂĄllas fĂŠrfi vette ĂĄt: Baldassare Castiglione olasz nemes Raffaello ĂĄltal festett portrĂŠja. Egy nap - 1913. november 29-ĂŠn - aztĂĄn Alfredo Geri firenzei mĂťkereskedĂľ kapott egy levelet PeruggiĂĄtĂłl. A Leonardo nĂŠven alĂĄĂ­rt levĂŠlben a tolvaj azt Ă­rta, vissza akarja adni ItĂĄliĂĄnak a kĂŠpet. CserĂŠbe fĂŠlmilliĂł lĂ­rĂĄt kĂŠr. A tolvaj december 12-re Ă­gĂŠrte, hogy FirenzĂŠbe ĂŠrkezik. Geri ĂŠrtesĂ­tette az Uffizi-kĂŠptĂĄr igazgatĂłjĂĄt, Giovanni Poggit, akitĂľl segĂ­tsĂŠget remĂŠlt. Peruggia vĂŠgĂźl egy falĂĄdĂĄhoz vezette Ăľket, amely a hĂ­res mĂťkincset rejtette - bĂĄr PoggiĂŠk elĂľszĂśr azt hittĂŠk, hamisĂ­tvĂĄnyt lĂĄtnak.
   
A festmĂŠny azonban valĂłdinak bizonyult, a mĂşzeumigazgatĂł ĂŠrtesĂ­tette a rendĂľrsĂŠget, Vincenzo PeruggiĂĄt elfogtĂĄk. A bĂ­rĂłsĂĄg elĂľtt azt mondta, azĂŠrt lopta el a festmĂŠnyt, mert az OlaszorszĂĄgĂŠ - mint a Louvre minden itĂĄliai alkotĂĄsa, amelyeket NapĂłleon hurcolt FranciaorszĂĄgba. Az, hogy az 1503 ĂŠs 1506 kĂśzĂśtt kĂŠszĂźlt Mona Lisa mĂĄr jĂł kĂŠtszĂĄz ĂŠvvel a korzikai elĂľtt FranciaorszĂĄgba kerĂźlt - I. Ferenc kirĂĄly vette meg -, nem ĂŠrdekelte a tolvajt. Igaz, ami igaz, a Gioconda rĂśvid ideig NapĂłleon hĂĄlĂłszobĂĄjĂĄban is lĂłgott.
   
MielĂľtt a vilĂĄghĂ­rĂť festmĂŠny visszakerĂźlt helyĂŠre a Louvre-ban, kiĂĄllĂ­tottĂĄk OlaszorszĂĄgban. A dĂŠl-eurĂłpai orszĂĄg ĂŠpp ezĂŠrt vĂĄrta 2013-ra is, hogy Mona Lisa "hazalĂĄtogasson". FirenzĂŠben alĂĄĂ­rĂĄsgyĂťjtĂŠssel akartak nyomĂĄst gyakorolni PĂĄrizsra ĂŠs a Louvre-ra, hogy adjĂĄk kĂślcsĂśn a titokzatos mosolyt. A mĂşzeum azonban megtagadta a kĂŠrĂŠst, mondvĂĄn: Mona LisĂĄnak nem tenne jĂłt az utazĂĄs.
   
Ami pedig Vincenzo PeruggiĂĄt illeti, hĂŠt hĂłnap szabadsĂĄgvesztĂŠsre Ă­tĂŠltĂŠk, szabadulĂĄsakor nagy tĂśmeg fogadta ĂźdvrivalgĂĄssal. A tolvaj 1947-ben halt meg FranciaorszĂĄgban. Hogy tettĂŠt egyedĂźl kĂśvette-e el vagy tĂĄrsakkal, hogy tĂŠnyleg megprĂłbĂĄlta-e eladni a GiocondĂĄt Londonban, ahogy azt sokan hĂ­reszteltĂŠk, valĂłszĂ­nĂťleg mĂĄr ĂśrĂśkre olyan titok marad, amelyet csak Mona Lisa tudhat.