Tizenötödik jubileumát ünnepelte a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a Nemzetközi Közlekedési Konferencia Szegeden.
A konferencián a közel 150 résztvevõt vezetõ Kamarai tisztségviselõk és Szeged Megyei Jogú Város közlekedéssel foglalkozó vezetõi köszöntötték. Dr. Kõkuti Attila, a CSMKIK ipari tagozatának elnöke, a közlekedési szolgáltatásokban meglévõ problémákat vetette fel. Kitért a jármûgyártás és a motor emisszió , az egészség károsodással valamint a forgalombiztonsággal összefüggõ kérdésekre. A város vezetõi Kalmár Ferenc városüzemeltetési tanácsnok és Nagy Sándor, a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságának alelnöke a köszöntés mellett a térségi és városi közlekedési szolgáltatások jellegére,finanszírozására valamint szabályozására is kitértek..
A köszöntõk után Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára tartotta meg nyitóelõadását a 2014-20 között várható európai uniós forrásokról Magyarországon. A hallgatóság megismerhette, hogy a új programozási idõszakban egy lakosra jutóan 712.000 forint támogatás jön az Európai Unióból. Ismertette a társadalmi vitán lévõ Operatív Program tervezeteket, s felvázolta az intézményrendszer várható átalakulását.
Kitért arra, hogy a mintegy 7300 milliárd forint pályázati forrás 60%-a megy közvetlen gazdaságfejlesztésre, s beszélt az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program forrásairól is.
Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyûlés elnöke a közlekedésfejlesztés megyei területfejlesztési stratégiában betöltött szerepérõl és eddigi eredményekrõl is beszámolt. Tájékoztatást adott a szervezet területfejlesztésben betöltendõ szerepérõl és az azzal összefüggõ Területfejlesztési Operatív Programról. A TOP és IKOP összehangolásának fontosságáról a párhuzamosságok kiszûrésérõl, s az értelmes,gazdaságos projekt elõkészítések fontosságát hangsúlyozta. Várhatóan a TOP kapcsán a megyei fejlesztésekre közel 26 milliárd forint jut , s ha a megyében lévõ megyei jogú városok és kistérségek finanszírozási összegét is hozzáadjuk a forrás meghaladja a 60 milliárd forintot.
A kamara és a szakmai szövetségek közösségi közlekedésben betöltött szerepérõl Dr. Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke beszélt. Érthetõ módon a nemrég bevezetett elektronikus útdíj problematikájáról,annak elõkészítettségérõl és a gyakorlatban meglévõ anomáliákról beszélt. Kitért az útdíjjal kapcsolatos gyakorlati reklamációkra és a jövõre váró további fejlesztési feladatokra is. Az útdíj nyílván nagyobb terheket ró a fuvarozókra ,így közvetve a fuvaroztatókra is. A kormány azonban vállalta a magyar fuvarozók versenyképességének a megõrzését, ezért az ún. útdíj hitel megvalósítását emelte ki a többi versenyképességi elem mellett. A várható éves szintû 150 milliárd forintos bevétel a közlekedés infrastrukturális fejlesztésére lesz majd költve. További jövõbeli munkának nevezte meg az említett versenyképesség további javítását, a technikai feltételek tökéletesítését, s az érdekvédelmi munka erõsítését. Tizenegy pontban jelölte meg azokat a problémákat melyeket meg kell oldani záros határidõn belül.
Dr. Simon Zoltán, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. Társasági Portfólióért Felelõs Fõigazgatóság igazgatója a Volán társaságok átalakításáról tartotta elõadását a közösségi közlekedés európai piacnyitásának küszöbén. Elõadásában vázolta azokat a feladatotokat amelyek a 24 volán társaság 7 vállalattá való összevonásával kapcsolatosak. Várhatóan 2014 december 31.-re a jogi összevonások megtörténnek és a vállalatok 6 regionális társaságba( Regionális Közlekedési Központok) olvadnak be. A Budapesti Volánbusz Zrt. cégjogi helyzete a jövõben sem fog változni. Az összevonási célok a szinergiák mentén lettek kijelölve -indoklása szerint - s fontos igényként fogalmazta meg a hatékonyabb, vállalati szervezetek létrehozását,valamint a vezetõi szintek csökkentését. Bizakodását fejezte ki, hogy egy igény vezéreltebb közlekedés szervezés utas szám növekedéssel is járhat ami erõsítheti a fenntartható fejlõdést,a versenyképesség fokozását ami a munkavállalóknak stabilitást és tervezhetõ életpályát is jelenthet.
A MÁV-START Zrt. közszolgáltatási tevékenységének fejlesztési stratégiájáról elsõ kézbõl, Ungvári Csaba MÁV-START vezérigazgatótól tájékozódhattak a szakemberek. A vezérigazgató kijelentette, hogy fontosnak tartja miszerint a közösségi közlekedés alágazati egy irányban gondolkodjanak. Fõ cél egy jól szabályozott piacon az utasok megtartása, megszerzése, ezzel lefékezni az egyéni közlekedés térhódítását. Tájékoztatott a négy vasúti szabályozási csomagról, kitért az utas jogok és piaci liberalizáció témáira is. Nagy vívmányként értékelte, hogy az Állam-MÁV közszolgáltatási szerzõdés biztosít egy kiszámíthatóságot az elkövetkezõ 10 évre. Bár várható az Európai Parlament döntése miszerint 2019-re a belföldi vasúti személyszállítói piacot liberalizálni kell,de ez a magyar piacot csak 10 év múlva érinti. A MÁV-START jövõképében kiemelt hangsúlyt kap a feladathoz illeszkedõ vállalati stratégia, a piacnyitási kockázatok elemzése, a jó minõségû ütemes menetrendek továbbfejlesztése, minõségi szint növelése de nem utolsó sorban az erõforrások optimalizálása mellett a szolgáltatási szegmensek optimalizálása. Végezetül az utazási értéklánc fontosságára hívta fel a figyelmet a vezérigazgató.
A konferencia külföldi vendégei Horvátország kamarai delegációja volt. Horvátország Európai Uniós csatlakozásának jegyében a közlekedés harmonizációjáról hallhattak a résztvevõk Ivan Èule úrtól, aki a fiumei Tengermelléki és Hegyvidéki Megye Ipari Kamara Szállítmányozási és Kommunikációs Osztályának vezetõje. A harmonizációs út kezdetén vannak a horvátok,nyílván a most csatlakozott országnak még sok tennivalója van az európai piacszabályozás belföldi végrehajtása során. Horvátország mint fontos tenger melléki ország nagy hangsúlyt fektet a kiemelt 6 kikötõjének fejlesztésére. Ezt részben IMF hitelbõl ill. koncessziós díjakból finanszírozza.
A megújuló Volán Egyesülés szerepérõl a menetrendszerinti közhasznú közlekedés ellátásában Dr. Sárközi György, a Volán Egyesülés elnöke tartott elõadást. Számba vette a volán cégcsoport történetét, fejlõdési fázisait, s felsorolta azokat az érveket, hogy a Volán Egyesülésnek mint szakmai ernyõszervezetnek, de mint korlátozott érdekérvényesítõ társaságnak melyek a megújulási ismérvei. Kiemelte,hogy mint koordinatív társaságnak fontos célja az Egyesülésnek,hogy a tagjai eredményesebbek legyenek, ennek érdekében össze kell hangolni a tudásbázisukat,a meglévõ együttmûködéseket fejleszteni kell,s stratégiai együttmûködéseket kell kialakítani a társaságok tulajdonosaival,valamint feladatuk ellátását megrendelõ ellátási felelõsökkel. Ennek érdekében kialakítottak új döntési mechanizmust, s fokozatosan növelik a volán érdekcsoporton kívüli tagokkal a létszámot.
A másodi nap elsõ elõadója Dr. Kerékgyártó János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Szolgáltatások Fõosztályának vezetõje volt. Elõadása az „uniós és magyar szabályozások konzisztenciája, várható változások a közösségi közlekedés megrendelõi és ellátási szabályaiban" címmel lett megtartva. Elõadásban kiemelte a közösségi közlekedés átalakításában fontos feladat volt, hogy a politikai célokat, hogyan konvertálják át szakmai célokká. A mobilitási törekvések, a települések biztonságos ellátása az igényelt paraméterek minõségi és mennyiségi teljesítése ugyanis nagy kihívások elé állítja a közlekedés szervezõket. A szakpolitika tehát az intézményrendszert,a menetrendet, a tarifa reformot és a finanszírozás biztonságát helyezte elõtérbe. Újra kell folyamatosan gondolni a közlekedési szolgáltatások munkamegosztását(vasúti közúti szolgáltatások),de jellegüknél fogva a szállítási értékláncok(városi,regionális,országos) összekapcsolását is. Fontos jövõbeni feladatként fogalmazta meg az operátor vállalatok adósság állományának csökkentését, majd megszüntetését,melyek a szerkezeti átalakítás szükségességét, vonják maguk után . Ehhez azonban nem elég csak a jármûállomány és infrastruktúra megújítása , az EU források hatékony felhasználása hanem világos és érthetõ versenyszabályozást kell kialakítani figyelemmel az uniós szabályozásokra, de a hazai tradíciókra is. Fel kell tehát készülni - hangsúlyozta- a piacnyitásra mind az ellátási felelõsöknek mind pedig az operátoroknak. Dr. Dabóczi Kálmán, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetõ-igazgatóhelyettese ,stratégiai projekt igazgatója „Interoperabilitás a közösségi közlekedésben" tartotta meg szakmai elõadását. Kiemelte az együttmûködõ képesség az átjárhatóság a közösségi közlekedési szolgáltatások területén is elengedhetetlenek. A technikai interoperabilitás gyakorlatilag az informatikai rendszerek közötti fizikai adatcserét jelenti, de a különbözõ közlekedési szintek összekapcsolása a Transmodel átjárhatóság , ennek a közös nyelvnek az megértése ma már minden szereplõ szakmai kötelessége. A transmodel tehát egy szabvány mely alágazatoktól független és a közlekedési tapasztalatok legjobb mérnöki szintetizációja. Közös platform kell tehát egy hatékony tér és idõbeli adatcsere ,mely fejlesztése modulárisan lehetséges. Megerõsítette értékláncban kell gondolkodni,ami azt jelenti, hogy reális,korrekt elvárásokat kell megfogalmazni a közösségi közlekedésben is. Alapszempont tehát"tudd hol van a jármû,vesd össze a tervvel és számítsd ki a jövõt"
A nemzeti ITS stratégia szerint tehát eredménytermék kell, egy feldolgozható adatcsere szabvány. Ezt tudja szolgáltatni valamennyi piaci szereplõnek a Közlekedés Tudományi Intézet Közlekedési és Módszertani Központja.
Budapest és vonzáskörzete közhasznú közlekedésének fejlesztésérõl és a 2014-2020 között várható irányokról Somodi László, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgató helyettese tartott elõadást. A helyi közlekedés értékláncáról a különbözõ üzemeltetési formák(villamos,trolibusz,metró,HÉV,autóbusz) feladat összehangolásának és optimális üzemeltetési igényérõl beszélt. A szolgáltatás fejlesztése a megrendelõ , közlekedés szervezõ és az operátor szempontjából is fontos feladat. Jó minõségû hálózat ugyanis növeli az igénybevevõk számát, mely többlet finanszírozást is jelent,mert Budapesten elengedhetetlenek a jármû és infrastruktúra fejlesztések. Kitért a jelenleg folyó pálya és jármû rekonstrukcióra, de említést érdemelt a METRÓ fejlesztés is.
A magánfuvarozók, közösségi közlekedésben betöltött szerepérõl Járku Tamás, a NIT Hungary Felügyelõ Bizottságának tagja, a Trans-Tour 90 Kft. tulajdonosa tartott elõadást. Az elõadó külön színfolt volt közlekedési konferencia palettáján, mert ilyen összefogott és rendszerezett elõadást a magánfuvarozók szempontjából még nem hallott a közönség. Kritikaként fogalmazta meg, hogy a jelenlegi rendszer nehezen megbontható és rugalmatlan. Kiemelte a jelenlegi struktúra megtarthatatlan és minden operátornak tulajdoni formától függetlenül fel kell készülnie a 2017-es piacnyitásra. Esélyegyenlõséget várnak tehát a magántõkével rendelkezõ fuvarozók. Az elõadó plasztikusan adta elõ azt a nyugat európai kitekintést mely svéd,német,spanyol,norvég példákon keresztül mutatta be, hogy az állami,önkormányzati és magfuvarosok piaci szegmentálása, feladat ellátási szintekre, ezekben az országokban már megvalósult. Éppen a tapasztalatokban bízva a magánfuvarozók remélik a közvetlen piaci hozzáférést, elsõsorban a régiók kis szegmenseiben, ahol hatékonyabbak tudnak lenni mint a nagyvállalatok.
Benke István, a NIT Hungary Felügyelõ Bizottságának elnöke, a Garancia Sped Kft. ügyvezetõje a közösségi közlekedési piacot egy alvállalkozás szemüvegén keresztül mutatta be a hallgatóságnak. Az alvállalkozás elõnyeiként fogalmazta meg, hogy nincs a vállalkozásokban ún. vízfej(jelentõsebb általános költség) nincs keresztfinanszírozás,tehát a rendszernek el kell tartania magát,tiszta és átlátható a feladat ellátás, és kiszámítható a szolgáltatás. A jövõre a rendszer erõsítését jósolja ahol fontos lesz, hogy a megfelelõ alvállalkozó a megfelelõ feladat ellátásba kerüljön,legyen forrás a szolgáltatás és jármû fejlesztésre, de fontos célként jelölte meg az önköltség alatti fuvarozás megrendszabályozását is. Reményként fogalmazta meg a magasabb színvonal magasabb de indokolt költségek elismerését fogja jelenteni.
Végezetül Dr. Szeri István a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közlekedési és Logisztikai Kollégium elnöke foglalta össze a konferencia konklúzióit és ismertette a konferencia ajánlástervezetét.
Az ajánlást az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma az alábbiak szerint fogadta el:
A konferencia megállapítja, hogy a közösségi közlekedés közhasznúsága szerint minõsíthetõ közszolgáltatásnak. A résztvevõk jogos elvárásnak tartják a közösségi közlekedési szolgáltatások alágazatainak szorosabb együttmûködésének társadalmi igényét. Megállapítják, hogy jelenleg még nem látszik, az állam, önkormányzatok, ill. magántulajdonban lévõ operátorok alágazati együttmûködése. Ezért az együttmûködés szervezésére az ellátási felelõsi szervezetek mellett támaszkodni kell a független szakmai szervezetekre is, ami nagyban erõsítheti a tulajdoni formától független jövõbeli piaci transzparenciát. Ez a feladat különösen a közhasznú autóbusz közlekedési szolgáltatások 2017.január 01. európai piacnyitásával összefüggésben elengedhetetlen. Társadalmi és szakmai párbeszéd szükséges a magyarországi piacnyitás optimális megvalósítása érdekében, s szükséges felmérni a hazai potenciális szolgáltatókat tõkeerõ, feladatellátásra való alkalmasság és szakmai felkészültség szempontjaiból. Magyarországon a piacnyitásnak, világosnak, érthetõnek kell lennie valamennyi piaci szereplõ - ellátási felelõsök, operátorok, finanszírozók, ellenõrzõszervezetek, igénybevevõk- számára. Fel kell készíteni a fenti szervezeteket az elkövetkezõ három évben, s olyan piaci allokációt kell létrehozni ahol a pályázatra kiírt hálózat, hálózatrész, vonal, járat vonatkozásában a megfelelõ és optimális piaci szereplõ választható ki. A magán tulajdonban lévõ vállalkozások igénylik, hogy a piaci hozzáférésük ne csak a másodlagos piaci elosztásban (alvállalkozás) hanem a közvetlen piacra lépésük is biztosíthatóak legyenek. A Nemzeti Közlekedési Stratégiában a közhasznú közösségi közlekedésben részt vevõ piaci szereplõk hangsúlyosabb megjelenést kérnek a flexibilis szolgáltatások piaci megjelenítésében. Kérik ezt azért is, mert a Nemzeti Közlekedési Stratégia mentén lesznek kialakítva azok az állami, önkormányzati és vállalkozási projektek, amelyekre a 2014-2020 közötti európai források megszerzése, különösen az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív program pályázati kiírásai alapján lesznek lehetségesek. Kérik ezért a közlekedési vállalkozások, hogy az állami, önkormányzati projekteken túl a vállalkozások által megvalósítható projektek elõkészítésébe köztestületeik és szakmai szervezeteik által vonják be õket. A konferencia részt vevõi megállapítják és helyesnek tartják, hogy a közösségi közlekedés feladat ellátásában elengedhetetlenül szükséges az INTEROPERABILITÁS megvalósítása. Szakmai elvárásként fogalmazta meg a konferencia, hogy az 1370/2007 EK. Rendeletnek megfelelõ-de a magyar tradíciókat és piaci sajátosságokat figyelembevevõ - háttérszabályozás és azzal konzisztens intézkedési rendszer jöjjön létre. Minden hazai piaci szereplõnek idõben kell felkészülni egy a közhasznú közlekedési piacon eddig alig ismert kihívásra.
,
Sikerrel zárult a XV. Jubileumi Nemzetközi Közlekedési Konferencia Szegeden
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!