(MTI) - KisebbsĂ©gi kompetenciák - Az etnokulturális közössĂ©gek mĂ»ködĂ©si sajátosságainak kutatása 1989 után cĂmmel rendeznek tanácskozást a Magyar Tudományos AkadĂ©mia Társadalomtudományi KutatĂłközpont KisebbsĂ©gkutatĂł IntĂ©zetĂ©nek szervezĂ©sĂ©ben csĂĽtörtökön a fõvárosban.
    Az MTI-hez eljuttatott összegzĂ©s szerint a konferencia elõadĂłi a kisebbsĂ©gi közössĂ©gek mĂ»ködĂ©sĂ©nek sajátosságait tekintik át az utĂłbbi hĂşsz Ă©v kutatásaira Ă©pĂtve. A kisebbsĂ©geket önmaguk gazdasági-társadalmi-kulturális valĂłságában, nem pedig "a szimbolikusan rárakott, politikailag kiĂĽresĂtett összefĂĽggĂ©sekben kĂvánják tárgyalni" - jeleztĂ©k.
    Bárdi Nándor elõadásában az utĂłbbi kĂ©t Ă©vtized legfontosabb társadalomtörtĂ©neti folyamatairĂłl beszĂ©l majd, Ăgy a nĂ©pessĂ©gfogyatkozásrĂłl, a tömbösödĂ©srõl, a társadalmi pozĂciĂłk átalakulásárĂłl, a többes kötõdĂ©sek megnövekedett szerepĂ©rõl, a közös magyar mĂ©diatĂ©r Ă©s fogyasztás lĂ©trejöttĂ©rõl.
    Liszka József a szlovákiai magyarok populáris kultúrájának változását tekinti át a (cseh)szlovákiai, magyarországi és egyéb minták hatására.
    CsernicskĂł István többi között arrĂłl szĂłl majd, hogy az elsõ világháborĂş után megindulĂł nyelvi folyamatok következmĂ©nye a magyar nyelvnek a - kisebbsĂ©gi státusábĂłl fakadĂł - visszaszorulása, a felerõsödõ államnyelvi hatás a nyelv Ă©s a nyelvi kompetencia szintjĂ©n, valamint a regionális nyelvi központok fokozatos kialakulása. Erre a helyzetre adott nyelvtudományi válasz a nyelvi tervezĂ©s Ă©s a határtalanĂtás programja, amelynek országonkĂ©nti eredmĂ©nyeit összegzi az elõadĂł.
    A mai magyarországi nemzetiesĂtĂ©st, a kulturális öröksĂ©g Ăşj Ă©rtelmezĂ©sĂ©t az etnográfiában IlyĂ©s Zoltán vizsgálja. Ugyanebben a blokkban Tátrai Patrik pedig a magyar társadalomföldrajz Ăşj eredmĂ©nyeit, a nemzeti/etnikai jelensĂ©gekkel kapcsolatos kutatásokat mutatja be.
    Papp Z. Attila a "határon tĂşliság" konstrukciĂłjárĂłl beszĂ©l majd az 1989 utáni empirikus szociolĂłgiai kutatásokban, a nemzetközi összehasonlĂtĂł vizsgálatok eredmĂ©nyeit összefoglalva. Kiss Tamás kolozsvári szociolĂłgus a romániai magyarság társadalomstatisztikai vizsgálata nyomán a romániai társadalmi rĂ©tegzõdĂ©si rendszerben helyezi el a magyar közössĂ©get.
    Nagy Pál történész a magyarországi cigányság történeti tagoltságát és annak változását vizsgálja meg.
    Kállai Ernõ volt kisebbsĂ©gi ombudsman arrĂłl beszĂ©l, hogy "vannak-e cigányok Magyarországon, Ă©s ha nincsenek, kik azok". Szerinte ugyanis a mai Magyarországon a cigányság mint fogalom egy olyan csoportot jelöl, amelynek funkcionalitása a "vizsgálati terep" biztosĂtásában, Ă©s a "bĂ»nbak" kijelölĂ©sĂ©ben rejlik. Az elõbbi meghatározás a tudományos kutatásokhoz kapcsolĂłdik, az utĂłbbi a politikai Ă©rdekĂ©rvĂ©nyesĂtĂ©s Ă©s azonosulás-elhatárolás egyik legfontosabb fogalma lett. Mindeközben a "cigányság" szĂł által sugallt egysĂ©ges közössĂ©grõl soha nem lehetett beszĂ©lni, hiszen egĂ©szen más mĂşlttal, nyelvi hagyományokkal, szokásrendszerrel Ă©s befutott társadalmi integráciĂłs Ăşttal rendelkezõ, kĂĽlönállĂł Ă©s egymástĂłl is elkĂĽlönĂĽlõ csoportok Ă©ltĂ©k Ă©letĂĽket a magyar társadalomban.
    A konferencia vĂ©gĂ©n átadják a Bacher Vilmos-emlĂ©kĂ©rmet. Ebbõl az alkalombĂłl KomorĂłczy GĂ©za Mit kĂván(t) a magyar nemzet a zsidĂłktĂłl? cĂmmel tart elõadást, majd a ZsidĂłk Kárpátalján cĂmĂ» kötet vetĂtĂ©ssel egybekötött bemutatĂłja Ă©s beszĂ©lgetĂ©s zárja a rendezvĂ©nyt. (RĂ©szletes program: http://www.mtaki.hu)
,
HĂrközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!