Vikunyacsikó született a Szegedi Vadasparkban
MTI
2013 November 22, Friday
(MTI) - Nõstény vikunya (Vicugna vicugna) született a Szegedi Vadasparkban, az egyhetes állatot szülei társaságában már a közönség is láthatja a dél-amerikai tevefélék tágas kifutójában.
|
(MTI) - Nõstény vikunya (Vicugna vicugna) született a Szegedi Vadasparkban, az egyhetes állatot szülei társaságában már a közönség is láthatja a dél-amerikai tevefélék tágas kifutójában.
Veprik Róbert igazgató pénteken elmondta, a csikó szülei az európai fajmegmentõ program keretében kerültek Szegedre, és a közelmúltban váltak ivaréretté. A leginkább veszélyeztetett dél-amerikai teveféle szaporítása komoly szakmai sikernek számít. A fiatal nõstény emberi segítség nélkül hozta világra egészséges utódját. A csikó már túlesett az elsõ állatorvosi vizsgálaton, egészséges, és kiderült, hogy nõstény, így az egyik gondozó gyermekétõl az Enikõ nevet kapta. A szakember elmondta, hogy az Andok 3500-5500 méter magasságban elterülõ füves, kavicsos területein õshonos vikunya egyszer már a kihalás szélére került. Számuk az 1500-as években a milliót is elérte, a 20. század közepére azonban már csak 15 ezer maradt belõlük. Rendkívül értékes gyapja miatt az orvvadászok kedvelt zsákmánya volt. Megmentése sikertörténetnek számít, az egykori orvvadászokból természetvédelmi õrök lettek, az indiánok megkapták a jogot a vikunyák évente, kétévente történõ nyírására, a gyapjú értékesítésébõl pedig komoly hasznuk származik. A Magyarországon csak Szegeden látható vikunyák a természetben állandó territoriális, családi közösségben élnek, a kisebb 5-15 nõsténybõl álló csoportokat egy hím vezeti, a magányos csõdörök pedig "agglegény társaságokba" verõdnek. Törékeny testalkata ellenére a vikunya nagyon ügyes, gyors hegymászó. 4500 méteres magasságban, ahol a levegõ már nagyon ritka, akár 47 kilométeres óránkénti sebességgel is képes futni, mivel tüdejében több léghólyag van, mint egy síkvidéki emlõsében, és vörösvérsejtjeinek száma is igen magas.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!