(MTI) - A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint az egész magyar nemzet számára fontos a szórvány közösségek megõrzése.
Répás Zsuzsanna a Kárpát-medencei magyar szórvány napján tartott konferencián, a fõvárosi Magyarság Házában kedden arról is beszélt: a szórvány a Kárpát-medencei magyarság legnehezebb helyzetben lévõ része, õk jelentik a "nemzet határát és végvárait".
Hozzátette: a nemzet számára azért fontos a szórvány közösségek megõrzése, mert ha õk lemorzsolódnak, akkor beljebb húzódik a nemzet határa és a tömb szélébõl lesznek az új szórványok. Mindannyiunk közös érdeke, hogy megadjuk a lehetõ legtöbb segítséget a szórványban élõ magyarság számára - hangsúlyozta.
Rámutatott: õket is ugyanúgy a magyar nemzet egészének tekintik, az õ problémáikkal is szolidaritást vállalnak, és ahol lehet, próbálnak segíteni.
Az elmúlt években sok segítséget kaptak a szórvány közösségek - jelezte a helyettes államtitkár, aki kiemelte többek között, hogy támogatják az erdélyi szórványprogramot, konszolidálták a csángó oktatási programot, segítik a vajdasági szórvány beiskolázási programot, és valamennyi régióban az iskolabusz-programot.
Felidézte, hogy közel egy éve a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága arról döntött, hogy november 15-e lesz Kárpát-medence szerte a magyar szórvány napja. Ez az elsõ alkalom, hogy e napon minden régió ünnepel, és a keddi konferenciával, gálamûsorral a programsorozatot vezetik fel - jelezte.
Bodó Barna, a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága társelnöke kiemelte, a jelentõsebb városokban Székelyföldön a magyarság száma nõ, ugyanakkor például Temesváron több mint 30 százalékos a csökkenés. Arad, Máramaros megyében szintén csökkenés tapasztalható - jelezte. Hozzátette: a szórványprogramoknál a folyamatosság és kiszámíthatóság a meghatározó. Vetési László, az erdélyi Diaszpóra Alapítvány képviseletében, írásban kiosztott elõadásában rámutatott: számolni kell "az erõsödõ önfelszámolódással", a természetes asszimilációval, az etnikai értékek átrendezõdésével egyaránt. A jelenséggel összefüggésben kiemelte a vegyes házasságok szerepét, a nyelvromlást, az önértékelõdés csökkenését.
Úgy látta:az oktatástervezés, a kollégiumi rendszer további bõvítése, mûködtetése, fenntartása kiemelt prioritás. Ez jó úton halad, de Erdélyben legalább 25-30 kistérségi oktatási központra, bentlakásos multifunkcionális oktatási intézményre lenne szükség - jelezte, hozzátéve: "értelmiségi védõhálót kell ráborítani"a legszélsõbb szórványrégiókra és nagyvárosokra.
Kitért arra is: a szórványban az értékmentés sürgõsebb, mint gondolnánk. Kevés idõ van hátra, a 200 léleknél kisebb közösségek 20 évenként felezõdnek, negyedelõdnek. Ezzel a tervezéssel és munkával halad a határon túli támogatáspolitika a leglassabban, de enélkül nem lehet erdélyi, székelyföldi autonómiát álmodni, tervezni. Véleménye szerin a döntéshozóknak a határon túli szervezetekkel közösen át kellene beszélniük a támogatási rendszerek mûködésének összes részletkérdését. Megjegyezte: az egységes magyar állampolgárság visszaállítása a legfontosabb nemzetpolitikai lépés, "történelmi tett volt", ugyanakkor alaposan elemezni kellene ennek a szórvány és a magyar identitáshoz kapcsolódó vonatkozásait.
A Kárpát-medencei magyar szórvány napja este gálamûsorral zárul Csángó kultúra - élõ értékeink címmel, közremûködik Mokány Rozi és Pusztinai Annamária énekes, a Somos együttes, valamint csángó táncosok. A látogatók egész nap Az elhagyott idõ - 33 év a moldvai csángók között címû gyûjteményes fotókiállítást tekinthetik meg, amelyet Csoma Gergely munkáiból állítottak össze.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!