(MTI) - Megfontolásra visszaküldte az Országgyûlésnek Áder János köztársasági elnök a zsebszerzõdések elleni hatékonyabb fellépés érdekében október 28-án elfogadott törvényt.
Az államfõ - az aláírás megtagadását indokló, a parlamenti honlapon közzétett levelében - társadalmi elvárásnak nevezte, hogy az állam a jogszabályok kijátszásával született szerzõdésekkel szemben határozottan fellépjen.
Ugyanakkor - folytatta - a jogalkotói szándék megvalósulását az szolgálja, ha a hatályos jogi környezetbe illeszkedõ, az alkotmányossági követelményeknek megfelelõ normaszöveget fogadnak el. "A törvény ezeknek a feltételeknek nem felel meg" - közölte a köztársasági elnök, azt kérve, a Ház észrevételeinek alapos megfontolása után fogadja el újra.
Az Országgyûlés múlt hétfõn a fideszes Nagy István javaslatára fogadta el a zsebszerzõdések elleni hatékonyabb fellépést célzó jogszabályt. Ez alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minõsített zsebszerzõdéssel - azaz a termõföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügylettel - eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.
A törvény jelentõsen szélesíti az ügyészség jogosítványait, olyannyira, hogy elfogadása után Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetõ módosító indítványt nyújtott be a jövõ évi költségvetéshez, másfél milliárd forint többlettámogatást javasolva az ügyészségeknek.
Áder János kifogásolta, hogy a jogszabály rögzíti, a zsebszerzõdések semmisségébõl eredõ követelések - ideértve a nyújtott szolgáltatás visszatérítésére irányuló követeléseket is - bírósági úton nem érvényesíthetõk. A polgári törvénykönyvbõl (Ptk.) és a joggyakorlatból az következik, hogy a semmis szerzõdést kötõ feleknek igényük lehet a teljesített szolgáltatások visszakövetelésére - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
A törvény a Ptk. által elismert, a szerzõdéskötést megelõzõ helyzet visszaállításához kapcsolódó tulajdonosi követeléseket tesz bírói úton érvényesíthetetlenné. Ezzel szemben az alaptörvény úgy szól, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet - mutatott rá az államfõ, szükségesnek tartva annak vizsgálatát, hogy a törvény összhangban van-e az alkotmánnyal.
Áder János kifogást emelt amiatt is, hogy a törvény alapján a termõföld tulajdon- és használati jogával összefüggõ szerzõdéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, és Vidékfejlesztési Kamara mellett mûködõ testület köthetõ ki, az ezzel ellentétes kikötés semmis, s ezt a törvény hatálybalépése elõtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell.
Mivel Magyarország több olyan nemzetközi egyezménynek is részese, amely a választottbíróságok kikötésének lehetõségérõl és feltételeirõl rendelkezik, indokolt annak vizsgálata, hogy az új jogszabály megfelel-e az ország nemzetközi kötelezettségeinek - állapította meg.
Az államfõ kitért továbbá arra, hogy a jogszabály az ügyészségi törvényben foglaltakon túli jogköröket határoz meg az ügyészeknek, ezeket pedig sarkalatos törvényben kell rögzíteni. Így véleménye szerint a parlamenti újratárgyalás során erre is tekintettel kell lenni.
A zsebszerzõdések vizsgálatát érintõen az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvetõ garanciáinak érvényesülését akadályozhatják. "Amennyiben az ügyészségi hatáskör megállapítására vonatkozó jogalkotói szándék fennmarad, megfontolandónak tartom a megfelelõ garanciális szabályokkal való kiegészítést" és a bírósági eljárásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát - olvasható Áder János állásfoglalásában.
Áder János tavaly májusi hivatalba lépése óta most 17. alkalommal küldött vissza törvényt az Országgyûlésnek.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!