(MTI) - Véglegesítették a választási listákat a november 3-án tartandó koszovói helyhatósági választásokra, 103 listán összesen 7 932 jelölt van - adta hírül a belgrádi tömegtájékoztatás csütörtökön.
A 103 választási lista közül 38-on albán, 33-on szerb, a többin pedig független vagy bosnyák, török, roma, montenegrói, horvát, goráni és askáli jelöltek szerepelnek.
A koszovói központi választási bizottság (CIK) a szavazásra jogosultak névsorát is jóváhagyta, eszerint 1 779 357-en szavazhatnak vasárnap 39 koszovói település polgármester- és képviselõjelöltjeire.
A választásokat helyi és nemzetközi megfigyelõk is követik, az elõzetes adatokat már a voksolás másnapján közzéteszik.
A pristinai médiában megjelent adatok szerint magas részvételre lehet számítani. A szerb többségû településeken végzett közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy 70-80 százalékos lesz a részvétel. A nem kormányzati szervek felmérései szerint az esetek többségében második fordulót is tartanak majd december 1-jén.
A nemzetiségi kapcsolatokkal foglalkozó fórum és a Kosovska Mitrovica-i közösségfejlesztési központ közös projekt keretében mérte fel a választási kedvet Szerbia volt déli tartományában. Az eredményeket ismertetve Nenad Djurdjevic koordinátor elmondta, hogy az észak-koszovói szerb közösség politikailag megosztott. A megkérdezettek nagy része nem olvasta a brüsszeli megállapodást, amelyben az észak-koszovói szerb települések közösségének megalakításáról is megegyezett Pristina és Belgrád.
A felmérést szeptemberben végezték, a megkérdezettek 45 százaléka akkor azt mondta, hogy nem megy el szavazni, 24 százalékuk még bizonytalan volt, 18 százalékuk válaszolta azt, hogy elmegy, 9,4 százalékuk pedig azt, hogy átfirkálná a szavazócédulát. A vizsgálat készítõi rámutattak arra, hogy a koszovói szerbek választási preferenciájára nagy hatással van a nehéz gazdasági helyzet, a munkanélküliség magas aránya és a hatalomért folytatott harc a helyi szerbek között.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan vált függetlenné Szerbiától. A belgrádi kormány azóta sem hajlandó önálló államként elismerni az egykori déli szerb tartományt. Különbözõ politikai pártok tûzték már zászlajukra a Koszovó Szerbia része jelmondatot, amelyet fõleg a szerb nacionalisták tettek magukévá.
Annak ellenére, hogy Koszovót Szerbia bölcsõjének is tartják, egy felmérés arra mutatott rá, hogy Szerbia lakosságának mintegy kétharmada, egészen pontosan 62 százaléka soha nem járt még Koszovóban. A belgrádi Biztonságpolitikai Központ felmérése szerint a megkérdezettek egynegyede még békeidõben, azaz az 1999-ben fellángolt ellentétek elõtt járt Koszovóban, 10 százalékuk pedig azt követõen.
A felmérésbõl az is látszik, hogy a szerb közvélemény nem tesz különbséget az észak-koszovói szerbek, a koszovói albánok és az albániai albánok között.
A november 3-i választások kulcsfontosságúak Koszovó jövõje szempontjából, és fontos pontját képezik a brüsszeli megállapodás megvalósításának, azaz a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének - jelentette ki Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje csütörtökön, és felszólította Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnököt, hogy sürgõsen egyezzenek meg a vitás kérdésekkel kapcsolatban.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!