A klinika negyedik emeleti ablakbĂłl a TiszĂĄra lĂĄtni, oda ahol mĂĄr kezdĂ”dik a BoszorkĂĄny-sziget. A tĂșlparti ĂĄrtĂ©ren dĂșs koronĂĄjĂș nyĂĄrfĂĄk, meg nĂ©hĂĄny fĂ»zfa ĂĄll. Az utĂłbbi napokban Ășgy tĂ»nt, a csupasz fĂĄk ĂĄgai valami szĂnt kaptak, mintha halvĂĄnyan, de mĂ©gis lĂĄthatĂłan pirosodnĂĄnak. ĂszlelĂ©sem igyekeztem közkinccsĂ© tenni, mondtam egy fĂ©loldalĂĄra lebĂ©nult betegtĂĄrsnak is, akivel rendszeresen talĂĄlkoztunk az ablaknĂĄl. A beszĂ©d nem erĂ”s oldala, csak valami hangtörmelĂ©kkel vĂĄlaszolt, meg kĂ©t ujjĂĄt felmutatta. ElĂ”ször nem Ă©rtettem, azutĂĄn beugrott: mĂ©gis csak februĂĄr van, fordĂtottam jelbeszĂ©dĂ©t. HatĂĄrozottan mosolygott. Jön a Tavasz, errĂ”l beszĂ©ltĂŒnk.
***
Mint sokszor megrĂĄgott felismerĂ©st mond ki egy tapasztalatĂĄra lĂĄthatĂłn bĂŒszke nagyi a bolt elĂ”tt: rĂ©gen szegĂ©nyebbek voltunk, de boldogabbak. Egy környĂ©kbeli fĂ©rfi, kutyasĂ©tĂĄltatĂĄs közben megĂĄll, buzgĂłn helyesel. A mellettĂŒk lĂ©vĂ” hĂĄzkapu fölött cĂmeres nemzeti lobogĂłt, meg ĂrpĂĄd-sĂĄvos zĂĄszlĂłt fĂșj a szĂ©l. EgymĂĄs keblĂ©n pihennĂ©nk, ha hagynĂĄk. Vagy nem.
Â
***
MĂ©g aranyfĂ©nyben, mĂ©g kissĂ© bizonytalan, pörögve, szĂĄllva, olykor meg-megĂĄllva, mĂ©g egyenkĂ©nt hullanak a falevelek. De hiszen mĂ©g van idĂ”, mĂ©g hosszĂș az Ă”sz elĂ”ttĂŒk. BĂĄr a minapi vihar mĂĄr vadul rĂĄzta az ĂĄgakat...
Â
***
1956 utĂĄn mĂĄr nem lehetett Ășgy kormĂĄnyozni MagyarorszĂĄgon, mint elĂ”tte. KĂ©sĂ”bb meglĂĄthattuk: Kelet-EurĂłpĂĄban sem. SĂ”t, alig negyedszĂĄzad kellett Ă©s a Kreml megtapasztalhatta, mĂĄr odahaza is mĂĄs lett a levegĂ”, vĂ©gĂŒl fölbukkant Gorbacsov Ă©s a rĂ©giek egyszeriben megöregedtek, veterĂĄnokkĂĄ lettek, Ă©s mĂĄr nem lehettek tömeggyilkosok. KĂĄdĂĄr egyedĂŒl maradt, '56-rĂłl mĂĄr nem illett beszĂ©lni. Helyette megjelent az OSE. Az OktĂłberi SajnĂĄlatos EsemĂ©nyek.
A TiszatĂĄj betiltĂĄsa 1986 nyarĂĄn fölösleges utĂĄnlövĂ©snek bizonyult, mint GrĂłsz KĂĄroly fenyegetĂ” beszĂ©de a fehĂ©rterrorrĂłl. Nagy Imre sötĂ©t kĂĄtrĂĄnypapĂrba rejtett, arccal a föld mĂ©lye felĂ© fordĂtott, rĂ©g lebomlott hullĂĄjĂĄt, onnan a 301-es parcella 3 mĂ©teres mĂ©lyĂ©rĂ”l, megfordĂtotta a fölpezsdĂŒlt IdĂ”t. A pesti srĂĄcok voltak a JövĂ” hĂrnökei, csak tĂșlsĂĄgosan sok vĂ©rt veszĂtettek, mert korĂĄbban Ă©rkeztek Ă©s vĂ©reztek, mint a rĂłzsĂĄs ujjĂș Hajnal. TermĂ©szetesen kivĂ©geztĂ©k Ă”ket, mint JĂ©zus Krisztust JeruzsĂĄlemben.
A HerĂłdesek mindig azt hiszik, ha a HĂrhozĂłkat megölik, az Ige belefullad a HallgatĂĄsba. TörtĂ©nelmi tanulsĂĄg lehetne nekik Ă©s mindenkinek: csak Ă”k ĂșsszĂĄk meg, a gyilkosok. De ez a fölismerĂ©s soha nem befolyĂĄsolta mĂ©g a TörtĂ©nelmi KörforgĂĄs szereplĂ”it.
,
Szines
Hozzïżœszïżœlïżœsok Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor hozzïżœszïżœlhat a tïżœmïżœhoz!