(MTI) - A rendõrség és a közterületek felügyeletét ellátó szervek nem váltak eszköztelenné azokkal a - sok esetben a hajléktalansággal összekapcsolódó - szabálysértésekkel szemben, amelyek zavarják az embereket, vagyis sértik a közrendet - közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság fõtitkára szerda este az MTI megkeresésére.
Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság fõtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy azok a szabálysértések, "amelyek sok esetben a hajléktalansággal kapcsolódnak össze", mint például a koldulás agresszív formái, a garázdaság, a csendháborítás, a köztisztasági elõírások megsértése vagy a közerkölcssértés, ahogy eddig önálló szabálysértési tényállások voltak, továbbra is azok. Ezek a cselekmények továbbra is szankcionálhatók - szögezte le.
Mint kiemelte: az Ab "kizárólag és kifejezetten azt az indokolatlanul széles tényállást nyilvánította alaptörvény-ellenesnek, hogy bárkit csak azért büntessenek, mert hajléktalanként közterületen él". Azzal kapcsolatban, hogy a megsemmisített rendelkezések a hajléktalanok létbiztonságát szolgálta, Bitskey Botond emlékeztetett arra, hogy a szabálysértési törvény alapján is csak a belterületen lehetett fellépni a hajléktalanokkal szemben.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a polgármesterek az Országgyûlésnél kezdeményezik új törvény megalkotását, az Ab fõtitkára azt mondta: az Ab határozatában nem általában tiltotta meg, hogy az önkormányzatok felhatalmazást kapjanak ilyen jellegû ügyekben rendeletalkotásra. Megjegyezte viszont, hogy az önkormányzati törvény most megsemmisített rendelkezése anélkül biztosított rendkívül széles, diszkrecionális jogkört a helyi önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására, hogy a hatáskör terjedelmét, a felhatalmazás kereteit pontosabban meghatározta volna.
A jogbiztonság sérelméhez ráadásul az is hozzájárult, hogy a felhatalmazó törvényi rendelkezésekben nem egyértelmû fogalmak szerepeltek - emelte ki Bitskey Botond, hozzátéve: ezeket a hiányosságokat egy megfelelõen megállapított törvényi felhatalmazó rendelkezéssel orvosolni lehet.
Az Ab múlt keddi határozatában megállapította: összeegyeztethetetlen az emberi méltóság alaptörvényben szabályozott védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerûségbõl a közterületen él. A testület egyúttal megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a VIII. kerületben tett látogatásán szerdán azt mondta: mindenképpen kell jogalkotói felhatalmazás az önkormányzatoknak arra, hogy a szabálysértési törvényben nem, vagy nem kellõ részletességgel szabályozott pontokat megalkothassák a tiltott, közösségellenes magatartásokra. Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), Józsefváros polgármestere úgy vélte: az Ab olyan rendeletalkotási jogot "csavart ki" az önkormányzatok kezébõl, amely a közrend fenntartását szolgálja.
Tarlós István fõpolgármester egyeztetést tartott a tizenkilenc kerület polgármesterével, illetve alpolgármesterével a hajléktalanellátásról. A Fõpolgármesteri Hivatal az MTI-hez is eljuttatott szerdai közleményében úgy fogalmazott: a fõvárosi és a kerületi polgármesterek szerint az Ab hajléktalanokkal kapcsolatos döntése elveszi az önkormányzatoktól azokat az eszközöket, amelyekkel megteremthetnék a hajléktalan emberek létbiztonságát. Ezért kezdeményezik, hogy az Országgyûlés a jogalkotás eszközeivel lépjen fel azért, hogy az ezzel kapcsolatos önkormányzati feladatok teljesíthetõk legyenek - írták.
,
Alkotmánybíróság: a hatóságok nem váltak eszköztelenné a valóban közrendsértõ cselekményekkel szembe
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!