(MTI) - A vizuális kisebbsĂ©gi nyelvhasználat törtĂ©nete DĂ©l-Szlovákiában (1918-2011) cĂmmel nyĂlt kiállĂtás a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában csĂĽtörtökön a 17. Élõnyelvi Konferencia egyik rendezvĂ©nyekĂ©nt.
A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet gyûjteményét eddig több mint egy tucat helyen láthatta a közönség elsõsorban Szlovákiában - mondta el az intézet igazgatója a tárlat megnyitója alkalmából az MTI-nek.
  Â
Tóth Károly hangoztatta: Szlovákiában több éve téma a nyelvi kérdés, és mint szakmai intézmény úgy döntöttek, ehhez hozzájárulnak azzal, hogy feltárják, hogyan alakult elsõsorban a vizuális kétnyelvûség 1918 óta. Több történész, jogász dolgozott az anyagon, amelynek kurátora Orosz Örs volt.
  Â
A tanulmány kĂ©panyaga egy dĂ©l-szlovákiai felmĂ©rĂ©s eredmĂ©nye, melynek során több mint 530 telepĂĽlĂ©st fotĂłztak vĂ©gig a szakemberek, a kĂ©tnyelvĂ»sĂ©get bemutatva. ĂŤgy mintegy 20 ezer kĂ©p közĂĽl válogathatták össze a tárlat anyagát, amelyben mintegy 70 kĂ©pet mutatnak be. A kiállĂtás tájĂ©koztatĂł szövege termĂ©szetesen kĂ©tnyelvĂ».
  Â
A munka során összegyĂ»lt tárgyi anyag pincĂ©k-, pajták mĂ©lyĂ©rõl, szekrĂ©nyek aljárĂłl kerĂĽlt elõ köztĂĽk rĂ©gi utcatáblák, Ăştjelzõk, egyĂ©b feliratok. Eredetileg ez alig kĂ©t tucat volt, de miután már 16 helyen bemutatták, a látogatĂłk további darabokkal ajándĂ©kozták meg a szervezõket. ĂŤgy az Ăşj tárgyak között láthatĂłk kĂ©t-három, sõt nĂ©gy nyelvĂ» utcatáblák. A legkĂĽlönlegesebb Ă©s kulturális öröksĂ©g szempontjábĂłl is legĂ©rtĂ©kesebb az a hármas öntöttvas Ăştjelzõ, melynek darabjai három helyrõl kerĂĽltek elõ Ă©s a szegedi kiállĂtáson láthatĂłk elõször Ăşjra egyĂĽtt - magyarázta TĂłth Károly. Â
  Â
A tervek szerint a jövõben tanulmánykötetet kĂ©szĂtenek a kiállĂtásbĂłl.     A tárlat objektĂv anyagot akart a látogatĂł elĂ© tárni, hogy mindenki maga vonja le a következtetĂ©st; az volt a cĂ©l, hogy az emberek szembesĂĽljenek azzal, ami korábban Szlovákiában volt a kĂ©tnyelvĂ»sĂ©get illetõen - fogalmazott TĂłth Károly.
  Â
A szakember felidĂ©zte: a '20-'30-as Ă©vekben Szlovákiában 6-700 ezer magyar Ă©lt, akik nem tudtak szlovákul. A kĂ©tnyelvĂ»sĂ©g a 20 százalĂ©k feletti magyar lakta telepĂĽlĂ©sen mĂ©g a pĂ©nzek tekintetĂ©ben is elengedhetetlen volt, mert máskĂ©pp az emberek nem tudtak volna egymással Ă©rtekezni - mondta a szakember. A tárlatrĂłl Orosz Ă–rs kurátor elmondta: a szegedi kiállĂtásra nem tudták az egĂ©sz anyagot elhozni. ĂŤgy pĂ©ldául azt a 200 kilogramm sĂşlyĂş kĂ©tnyelvĂ» Ăştjelzõ táblát sem, amelyet tavaly Dunaszerdahely mellett állĂtottak fel, Ă©s a közĂştkezelõ 36 Ăłrán belĂĽl eltávolĂtott. Ezt egy eredeti mĂ©retĂ» molinĂł pĂłtolja. LáthatĂłk azonban pĂ©ldául kõtáblák, egyik egy magyar nyelvterĂĽletrõl származĂł nĂ©met nyelvĂ» emlĂ©ktábla, mely egy 1838-as árvĂznek állĂt emlĂ©ket, emellett számtalan öntöttvas Ă©s fatábla.
  Â
A hĂ©t napig láthatĂł kiállĂtás eddig 16 helyen vendĂ©geskedett Ă©s elsõ alkalommal Ă©rkezett Magyarországra. Ă•sszel kĂ©szĂĽlnek Pozsonyba, Prágába, BrĂĽnnbe, de ahová meghĂvják, szĂvesen elviszik - mondta a kurátor.     A kiállĂtás a 17. Élõnyelvi Konferencia egyik rendezvĂ©nye. A legrangosabb Kárpát-medencei magyar nyelvĂ©sz konferenciát 24 Ă©ve tartják meg, egyszer Magyarországon rendezik, aztán egy határon tĂşli helyszĂnen. Az idei szegedi rendezvĂ©nyen mintegy száz szakember vesz rĂ©sz.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!