A somorjai FĂłrum KisebbsĂŠgkutatĂł IntĂŠzet gyĂťjtemĂŠnyĂŠt eddig tĂśbb mint egy tucat helyen lĂĄthatta a kĂśzĂśnsĂŠg elsĂľsorban SzlovĂĄkiĂĄban - mondta el az intĂŠzet igazgatĂłja a tĂĄrlat megnyitĂłja alkalmĂĄbĂłl az MTI-nek.
   
Tóth Károly hangoztatta: Szlovákiában több éve téma a nyelvi kérdés, és mint szakmai intézmény úgy döntöttek, ehhez hozzájárulnak azzal, hogy feltárják, hogyan alakult elsõsorban a vizuális kétnyelvûség 1918 óta. Több történész, jogász dolgozott az anyagon, amelynek kurátora Orosz Örs volt.
   
A tanulmány képanyaga egy dél-szlovákiai felmérés eredménye, melynek során több mint 530 települést fotóztak végig a szakemberek, a kétnyelvûséget bemutatva. Így mintegy 20 ezer kép közül válogathatták össze a tárlat anyagát, amelyben mintegy 70 képet mutatnak be. A kiállítás tájékoztató szövege természetesen kétnyelvû.
   
A munka során összegyûlt tárgyi anyag pincék-, pajták mélyérõl, szekrények aljáról került elõ köztük régi utcatáblák, útjelzõk, egyéb feliratok. Eredetileg ez alig két tucat volt, de miután már 16 helyen bemutatták, a látogatók további darabokkal ajándékozták meg a szervezõket. Így az új tárgyak között láthatók két-három, sõt négy nyelvû utcatáblák. A legkülönlegesebb és kulturális örökség szempontjából is legértékesebb az a hármas öntöttvas útjelzõ, melynek darabjai három helyrõl kerültek elõ és a szegedi kiállításon láthatók elõször újra együtt - magyarázta Tóth Károly.  
   
A tervek szerint a jÜvþben tanulmånykÜtetet kÊszítenek a kiållítåsból.     A tårlat objektív anyagot akart a låtogató elÊ tårni, hogy mindenki maga vonja le a kÜvetkeztetÊst; az volt a cÊl, hogy az emberek szembesßljenek azzal, ami koråbban Szlovåkiåban volt a kÊtnyelvÝsÊget illetþen - fogalmazott Tóth Kåroly.
   
A szakember felidézte: a '20-'30-as években Szlovákiában 6-700 ezer magyar élt, akik nem tudtak szlovákul. A kétnyelvûség a 20 százalék feletti magyar lakta településen még a pénzek tekintetében is elengedhetetlen volt, mert másképp az emberek nem tudtak volna egymással értekezni - mondta a szakember. A tárlatról Orosz Örs kurátor elmondta: a szegedi kiállításra nem tudták az egész anyagot elhozni. Így például azt a 200 kilogramm súlyú kétnyelvû útjelzõ táblát sem, amelyet tavaly Dunaszerdahely mellett állítottak fel, és a közútkezelõ 36 órán belül eltávolított. Ezt egy eredeti méretû molinó pótolja. Láthatók azonban például kõtáblák, egyik egy magyar nyelvterületrõl származó német nyelvû emléktábla, mely egy 1838-as árvíznek állít emléket, emellett számtalan öntöttvas és fatábla.
   
A hét napig látható kiállítás eddig 16 helyen vendégeskedett és elsõ alkalommal érkezett Magyarországra. Õsszel készülnek Pozsonyba, Prágába, Brünnbe, de ahová meghívják, szívesen elviszik - mondta a kurátor.     A kiállítás a 17. Élõnyelvi Konferencia egyik rendezvénye. A legrangosabb Kárpát-medencei magyar nyelvész konferenciát 24 éve tartják meg, egyszer Magyarországon rendezik, aztán egy határon túli helyszínen. Az idei szegedi rendezvényen mintegy száz szakember vesz rész.