Üzenet. Korábban azt hallotta róla, hogy kiment két hétre a görög szigetekre, valójában „görögbe" mert ott a seggét is kinyalják... Ami azt illeti, ezért nem kellett volna annyit utazni... Amikor évek múlva találkoztak, egy nagymama nézett rá, de ránézett! Késõbb, hogy újra elteltek az évek, a takarítónõ (mert Õ volt az) szertartásosan bácsinak szólította, õ pedig viselte. Csak egyszer villant meg a teste, de akkor meglátták egymást. Nõbõl van. Õ pedig férfiként nézett rá. A minap eligazította, összehajtogatta a párnacihákat. Észre sem vette, csak... amikor szellõzni vitte õket, akkor vette észre, a cihákat valaki begombolta. Üzent, neki.
***
A lányt (andragógia szakos, régimódian mûvelõdés-szervezõ, Uram bocsá' népmûvelõ!) a portás engedte be, de annak nem mondta el miért keresi a riportert. Azután bemutatta alkotását. A szerkesztõk késõ délutáni maradéka bajusza alatt röhögött: a lány saját tervezésû és készítésû cotton-díszes ruhákat hozott. A võlegény alsógatya eleje takarosan fölöltöztetve kibontott, de még fölcsavart cottonokkal. Az izgalmas rendeltetésû gumik egyszín halványra sárgultak. A mennyasszonyi pruszlik és elõke szint úgy színes cottonokkal ékített. Az ifjú hölgy andragógus, mondhatni népmûvelõ...
***
A konferencia bölcsészeknek szól, ami a témákat illeti: a Földközi-tenger partján élõ népek közös története. Egyiptomtól Ciprusig terjed a tér, idõben pedig a honfoglaló magyarok kapcsolataitól a mai kopt katolikusokig. Bámulok, lelkendezek, máskor csodálkozok. Nekünk töredék információt sem kínált hajdanán az alma mater. Már befejeztük a beszélgetést, amikor kérdezem a konferencia egyik diák szervezõjét: kiket várnak majd a hétvégi konferenciára? Rosszat kérdeztem. A mai történész-hallgatókat az ilyesmi nem érdekli. De akkor miért járnak ide? Fûtenek rájuk, cserébe jól elvannak. Tanítani nem akarnak, ha muszáj, majd elmennek erre is, de leginkább maradnak békében. Lehervadok, de tovább nem kérdezek, nem lelkesedek.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!