A vilĂĄg 165. legerĂ”sebb szuperszĂĄmĂtĂłgĂ©p rendszerĂ©nek harmadik, szegedi komponensĂ©t adtĂĄk ĂĄt mĂĄjus 6-ĂĄn, pĂ©ntek dĂ©lelĂ”tt. A Szegeden ĂĄtadott szuperszĂĄmĂtĂłgĂ©p rĂ©sze annak a HBONE+ nĂ©vre hallgatĂł, ĂĄtfogĂł elektronikus infrastruktĂșra fejlesztĂ©si projektnek, amelyet a Nemzeti InformĂĄciĂłs InfrastruktĂșra FejlesztĂ©si IntĂ©zet (NIIFI) valĂłsĂt meg hĂĄrom Ă©v alatt, 2012-ig bezĂĄrĂłlag eurĂłpai uniĂłs forrĂĄsok bevonĂĄsĂĄval, az Ăj MagyarorszĂĄg FejlesztĂ©si Terv keretĂ©ben.
A szuperszĂĄmĂtĂłgĂ©p rendszer egyik eleme csak a szegedi, amelynek tovĂĄbbi komponenseit Budapesten, Debrecenben Ă©s PĂ©csett, azaz a kiemelt egyetemi vĂĄrosokban helyeztĂ©k el. A kĂŒlönĂĄllĂł szuperszĂĄmĂtĂłgĂ©peket a NIIF IntĂ©zet dedikĂĄlt optikai hibrid hĂĄlĂłzata kapcsolja össze egy hatalmas erĂ”forrĂĄssĂĄ. A szupergĂ©pek önmagukban is rendkĂvĂŒl impozĂĄns teljesĂtmĂ©nyre kĂ©pesek, azonban összekapcsolva a vilĂĄg 165. legerĂ”sebb konfigurĂĄciĂłjĂĄt adjĂĄk ki. A szĂĄmĂtĂĄsi kapacitĂĄs a rĂ©gebbi rendszer 70-szeresĂ©re, mĂg a tĂĄrolĂĄsi kapacitĂĄs csaknem 100-szorosĂĄra növekedett.
Amellett, hogy a szĂĄmĂtĂłgĂ©pek elkĂ©pesztĂ” szĂĄmolĂĄsi sebessĂ©ggel Ă©s tĂĄrkapacitĂĄssal bĂrnak, mĂ©g rendkĂvĂŒl energiahatĂ©konyak is egyben. A "zöld" szuperszĂĄmĂtĂłgĂ©p kedvezĂ” energiafelhasznĂĄlĂĄsa rĂ©szben a benne megtalĂĄlhatĂł, legkorszerĂ»bb AMD Opteron, 12 magos processzoroknak köszönhetĂ”. Az egyedĂŒlĂĄllĂł gĂ©p szĂĄmĂtĂĄsi teljesĂtmĂ©nye meghaladja a 14 Tflop/s Ă©rtĂ©ket. A szĂĄmĂtĂłgĂ©peken egyĂ©bkĂ©nt Linux operĂĄciĂłs rendszer fut. A szuperszĂĄmĂtĂłgĂ©p kĂŒlönlegessĂ©ge tovĂĄbbĂĄ, hogy hatĂ©konyan futtathatĂłk rajta a vegyes pĂĄrhuzamos programozĂĄsi paradigmĂĄkat alkalmazĂł algoritmusok is.
Prof. Dr. SzabĂł GĂĄbor, a Szegedi TudomĂĄnyegyetem rektora elmondta: „A Szegedi TudomĂĄnyegyetemen Ă©vtizedek Ăłta folynak kutatĂĄsok, amelyekhez elengedhetetlen a nagy-kapacitĂĄsĂș szĂĄmĂtĂłgĂ©pek hasznĂĄlata. Az Egyetem pĂĄlyĂĄzatokkal, innovĂĄciĂłs szerzĂ”dĂ©sekkel, sajĂĄt fejlesztĂ©sekkel folyamatosan bĂ”vĂtette szĂĄmĂtĂłgĂ©pes infrastruktĂșrĂĄjĂĄt. Ennek a következĂ” ĂĄllomĂĄsa a most beĂĄllĂtott szuperszĂĄmĂtĂłgĂ©p. SegĂtsĂ©gĂ©vel a szĂĄmĂtĂĄstudomĂĄnyok terĂŒletĂ©n nyĂlt forrĂĄskĂłdĂș programfejlesztĂ©st, szoftverek optimalizĂĄlĂĄsĂĄt, kĂ©pfeldolgozĂĄst, Ășn. adatbĂĄnyĂĄszatot vĂ©gzĂŒnk majd.
A fizikai kutatĂĄsainknak jelentĂ”sĂ©get ad a Szegeden Ă©pĂŒlĂ” szuper-lĂ©zerrel (ELI) tervezett kĂsĂ©rletekhez vĂ©gzendĂ” elĂ”szĂĄmolĂĄsok: hogyan lehet izolĂĄlt, rendkĂvĂŒl rövid impulzusokat elÔållĂtani szinkronizĂĄlt lĂ©zer Ă©s nagyfrekvenciĂĄs impulzusok kombinĂĄciĂłjĂĄval. Az emberi szervezetre kevĂ©sbĂ© kĂĄros lĂĄgy röntgen tartomĂĄnyba esĂ” hullĂĄmhosszĂș, rövid impulzussorozatok elÔållĂtĂĄsi mĂłdjait elemezzĂŒk. TovĂĄbbi kutatĂĄsi terĂŒlet az orvosi kĂ©palkotĂĄs szimulĂĄciĂłja, mĂ»tĂ©tek Ă©s diagnosztika sorĂĄn hasznĂĄlt röntgenkĂ©szĂŒlĂ©kek modellezĂ©se, melynek cĂ©lja olyan eljĂĄrĂĄsok kidolgozĂĄsa, amelyekkel a kĂ©pminĂ”sĂ©g javul, miközben a beteg Ă©s orvos sugĂĄrterhelĂ©se pedig csökken.
A kĂ©mia, biolĂłgia, gyĂłgyszerĂ©sz- Ă©s orvostudomĂĄny terĂŒletĂ©n kiemelt fontossĂĄgĂș a szĂĄmĂtĂłgĂ©pes gyĂłgyszertervezĂ©s Ă©s fejlesztĂ©s, kvantumkĂ©miai Ă©s molekuladinamikai modellezĂ©s (molekulĂĄk, fehĂ©rjĂ©k szerkezete, ĂĄtalakulĂĄsa, kölcsönhatĂĄsa, enzimek aktivitĂĄsa, betegsĂ©gcsoportok elemzĂ©se). Ezzel csökkenthetĂ” a gyĂłgyszer kifejlesztĂ©sĂ©nek ideje, a szintetikus munka Ă©s rĂ©szben a kĂsĂ©rleti ĂĄllatok szĂĄma.
ĂgĂ©retes tovĂĄbbĂĄ a földtudomĂĄnyi modellezĂ©s, ahol pl. a repedezett kĂ”zetek ĂĄteresztĂ©sĂ©t vizsgĂĄljĂĄk (radioaktĂv hulladĂ©k tĂĄrolĂĄsa, vĂzvĂ©delem, stb.)".
Az orszĂĄgos HBONE+ rendszer szegedi szuperszĂĄmĂtĂłgĂ©pe az egyetem ĂrpĂĄd tĂ©ri Ă©pĂŒletĂ©ben kapott helyet.
Hozzïżœszïżœlïżœsok Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor hozzïżœszïżœlhat a tïżœmïżœhoz!