Hiányolták az érdekegyeztetést és problémásnak találták a kötelezõ óraszámok tervezett növekedését a szakszervezeti vezetõk a Közoktatás-Politikai Tanács (KT) keddi ülésén. Mint a Független Hírügynökség megtudta, Hoffmann Rózsa oktatásért felelõs államtitkár az ülésen elmondta, hogy a múlt héten szétküldött kérdõívekre adott válaszokat az új közoktatási törvény kialakításakor hivatkozási alapul használná. Az intézményvezetõk válaszai azonban nem azonosok a pedagógusok véleményével - hívták fel a figyelmet a szakszervezeti vezetõk.
A kérdõív nem helyettesítheti az érdekegyeztetést - mondta el Mendrei László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Az állami fenntartás Mendrei szerint nem feltétlenül probléma, mivel ma az intézmények az életben maradással küszködnek. A nagyobb állami beavatkozásra vonatkozó kérdésre 85, 8 %-os arányban adott igen választ az információk hiányos ismeretével magyarázza Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Ha nem a helyi közösség mûködteti az intézményeket, a helyi igények megvalósulása is kétséges - tette hozzá Galló.
A sajtóban felmerült hír, miszerint csak azok az iskolák kerülnének állami fenntartás alá, ahol nincsenek párhuzamos osztályok, a kisiskolák bezárását is maga után vonhatja. Nem szabad elfelejteni, hogy az új közoktatási koncepció a megtakarítások Széll Kálmán-tervében kapott helyet - emlékeztetett a PSZ elnöke. Tavaly az eduline. hu-n az államtitkár a kisiskolák visszaállítása mellett foglalt állást, ezeket a magyar vidék létkérdésének, lakosságmegtartó erejének nevezte.
Az oktatáspolitika elismert szakértõje, Halász Gábor egyetemi tanár a kérdõívet részleteiben nem ismeri, az államosítás melletti igenek magas arányáról azonban elmondta, hogy a globális trend éppen fordított. Az állami fenntartású intézmények száma világszerte csökken, a megterhelõ operációs feladatokra nincs állami kapacitás. Az államnak is van azonban szerepe az oktatásban, pozitív világjelenség például, mondta Halász Gábor, hogy az állam szerepe növekszik a jó minõségû visszajelzések mûködtetésében, a rendszerfejlõdés elõsegítésében és általános standardok karbantartásában.
A tegnapi KT-ülesen a legnagyobb vita a kötelezõ óraszámok emelésének terve miatt alakult ki az államtitkár és az érdekképviselõk között. Az öt pontból álló kérdõív negyedik kérdése arra vonatkozott, hogy az intézményvezetõ egyetért-e azzal, hogy a pedagógusnak a heti munkaidõ 80%-át a munkahelyén kellene eltöltenie. Ez Galló Istvánné szerint kifizetetlen túlórázásokat jelent. Ma például egy magyartanár túlórázik, ha kötelezõ 22 tanítási óráján túl heti 5 órát helyettesít. A kérdés alapján viszont 32 órát kellene úgy az intézményben lennie, hogy nem számíthat több fizetésre. A PSZ elnöke megemlítette a TÁRKI tavalyi tanulmányát is, amely szerint egy osztálytermi pedagógus átlagos munkaterhelése heti 51 óra. A szakszervezetek azért kezdeményezték az ülés összehívását, mert a Nemzeti Erõforrás Minisztérium (NEFMI) heti 22-rõl 28-ra emelné a kötelezõ tanítási órák számát.
A múlt hét szerdán, e-mailen szétküldött kérdõívre a pénteki határidõig az intézményvezetõk 61 %-a válaszolt. Az igazgatók válaszai azonban nem azonosok a pedagógusok véleményével - hívták fel a figyelmet a szakszervezetek.
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!