Gorbacsovot csábĂtja az Ăşj, orosz ellenzĂ©ki párt
FĂĽggetlen HĂrĂĽgynöksĂ©g
2010 December 14, Tuesday
Ăšj pártot hozott lĂ©tre hĂ©tfõn nĂ©gy vezetõ, ellenzĂ©ki orosz politikus. A RIA-Novosztyi orosz hĂrĂĽgynöksĂ©g által közzĂ©tett nyilatkozatuk szerint csatlakozásra prĂłbálják rábĂrni Mihail Gorbacsovot.
|
Ăšj pártot hozott lĂ©tre hĂ©tfõn nĂ©gy vezetõ, ellenzĂ©ki orosz politikus. A RIA-Novosztyi orosz hĂrĂĽgynöksĂ©g által közzĂ©tett nyilatkozatuk szerint csatlakozásra prĂłbálják rábĂrni Mihail Gorbacsovot. Az utolsĂł szovjet elnök jelenleg a hivatalosan be nem jegyzett Oroszország Szociális - Demokratikus Pártja nevĂ» szervezetet vezeti. A hĂrĂĽgynöksĂ©ghez eljuttatott közlemĂ©ny szerint Gorbacsov csoportja mĂ©rlegeli a felkĂ©rĂ©st.
A pártot, amelynek ötlete szeptemberben vetõdött fel, Mihail Kaszjanov, Borisz Nyemcov, Vlagyimir Rizskov Ă©s Vlagyimir Milov alapĂtotta, Ă©s a neve: A NĂ©p Szabadságának Pártja. Az alapĂtĂłk bejelentĂ©se szerint pártjuk rĂ©szt akar venni a 2011-es általános választásokon, Ă©s jelöltet akar állĂtani a 2012-es elnökválasztásra.
A párt alapĂtĂłi közismert, liberálisnak tartott politikusok. Mihail Kaszjanov 2000 Ă©s 2004 között orosz kormányfõ volt, jelenleg pedig az Oroszország Nemzeti - Demokratikus SzövetsĂ©ge nevĂ» társadalmi-politikai mozgalmat vezeti. Borisz Nyemcov 1997-98-ban miniszterelnök-helyettes volt, Ă©s jelenleg Kaszjanov mozgalmában tevĂ©kenykedik.
Vlagyimir Rizskov 1995-ben, akkori mozgalma, a Házunk - Oroszország (NDR) listájárĂłl bekerĂĽlt a törvĂ©nyhozás alsĂłházába, a Dumába. 1996-1997-ben a párt frakciĂłvezetõ-helyettese, 1997-ben pedig a parlament alelnöke lett. Vlagyimir Milov 2002-ben nĂ©hány hĂłnapig az energetikai miniszter helyettese volt az orosz kormányban. Milov a Demokratikus Választás Ă©s az Ă–nkĂ©ny Ă©s KorrupciĂł nĂ©lkĂĽli OroszországĂ©rt mozgalom alapĂtĂłi között is volt.
A 79 Ă©ves Gorbacsov a SzovjetuniĂł szĂ©thullása után politikai lejtõre kerĂĽlt, Ă©s lĂ©nyegĂ©ben semmifĂ©le szerepet nem játszott az Ăşj Oroszország elmĂşlt 19 Ă©vĂ©ben. Ugyanakkor gyakran bĂrálta az államfõ, majd kormányfõ Vlagyimir Putyint a korrupciĂł Ă©s a gazdaságpolitika miatt.
|
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!