SzĂŠgyen Compiègne-ben

JĂşnius 5.-ĂŠn a Somme-nĂŠl Ăşjabb tĂĄmadĂĄst indĂ­tottak a nĂŠmet csapatok, majd jĂşnius 14.-ĂŠn gyakorlatilag ellenĂĄllĂĄs nĂŠlkĂźl vonultak be PĂĄrizsba. MindekĂśzben Benito Mussolini sem akart kimaradni a vĂĄrhatĂł sikerbĂľl, s OlaszorszĂĄg jĂşnius 10.-ĂŠn hadat Ăźzent FranciaorszĂĄgnak. Az olasz haderĂľ azonban nem tudta ĂĄttĂśrni az Alpok ĂŠs a FĂśldkĂśzi-tenger kĂśzĂśtt, MantonnĂĄl kialakĂ­tott francia vĂŠdelmi vonalat. A francia fĂľvĂĄros elestĂŠnek - a katonai vonatkozĂĄsain tĂşl - fĂľkĂŠnt politikai kĂśvetkezmĂŠnyei lettek. Paul Reynaud kormĂĄnya Bordeaux-ba menekĂźlt, s nĂŠhĂĄny nap mĂşlva lemondott. HelyĂŠt PĂŠtain vette ĂĄt ĂŠs azonnal fegyverszĂźnetet kĂŠrt a nĂŠmetektĂľl. Adolf Hitler az errĂľl szĂłlĂł dokumentumot 1940. jĂşnius 22.-ĂŠn ugyanabban a vasĂşti kocsiban ĂŠs ugyanazon a helyen, Compiègne-ben Ă­ratta alĂĄ a francia kormĂĄnnyal, melyben 1918-ban a nĂŠmet fegyverletĂŠtelt szentesĂ­tettĂŠk. A jĂşnius 25.-ĂŠn ĂŠletbe lĂŠpett fegyverszĂźnettel megszĂťnt a III. Francia KĂśztĂĄrsasĂĄg, mely szĂźletĂŠsĂŠt ĂŠppen a nĂŠmetektĂľl 1870-ben elszenvedett veresĂŠgnek kĂśszĂśnhette. A tĂśrtĂŠnelemben ilyen pĂĄratlan sebessĂŠggel mĂŠg nem semmisĂźlt meg nagyhatalom.

A nĂŠmet csapĂĄs megrendĂ­tĂľ volt. A hadjĂĄrat mĂĄsfĂŠl hĂłnapja alatt 360 ezer szĂśvetsĂŠges katona esett el vagy sebesĂźlt meg ĂŠs 1 millĂł 900 ezer - fĂľkĂŠnt francia ĂŠs belga - esett fogsĂĄgba. A nĂŠmetek vesztesĂŠge 49 ezer halott, 110 ezer sebesĂźlt.
FranciaorszĂĄg ĂŠszaki rĂŠsze - benne PĂĄrizs ĂŠs az Atlanti-partvidĂŠk, FranciaorszĂĄg terĂźletĂŠnek mintegy hĂĄromĂśtĂśde - a nĂŠmet csapatok megszĂĄllĂĄsa alĂĄ kerĂźlt, mĂ­g az orszĂĄg dĂŠli rĂŠsze, ĂŠlĂŠn PĂŠtain marsall kollaborĂĄns kormĂĄnyĂĄval Vichy kĂśzponttal nĂŠvleg ĂśnĂĄllĂł maradt. PĂŠtain a „szabadsĂĄg, egyenlĂľsĂŠg ĂŠs testvĂŠrisĂŠg" jelszava helyett meghirdette a „munka, csalĂĄd, haza" jelszavĂĄt. Ennek leple alatt egy Ăşjfajta nemzeti kĂśzĂśssĂŠget akart kimunkĂĄlni, melynek Ăşjabb ellensĂŠgkĂŠpre volt szĂźksĂŠge. A kĂśztĂĄrsasĂĄgpĂĄrtiak mellett a szabadkĂľmĂťvesekben, a protestĂĄnsokban ĂŠs a zsidĂłkban lĂĄtta az Ăşj kabinet a felemelkedĂŠs ellensĂŠgĂŠt. FranciaorszĂĄgban az antiszemitizmus lĂŠtezĂŠse mĂĄr a Dreyfus-Ăźgy Ăłta nyĂ­lt titok volt. A Vichyben felĂĄllt kollaborĂĄns kormĂĄny azzal igyekezett megvĂĄsĂĄrolni a nĂŠmetek jĂłindulatĂĄt, hogy segĂŠdkezet nyĂşjtott nekik a zsidĂłk ĂśsszegyĂťjtĂŠsĂŠben. AktĂ­v kĂśzremĂťkĂśdĂŠsĂŠvel a francia zsidĂłk mintegy egynegyedĂŠt, 76 ezer fĂľt juttatott a Vichy-kormĂĄny nĂŠmet koncentrĂĄciĂłs tĂĄborokba.
A hĂĄborĂş utĂĄn PĂŠtaint a hadbĂ­rĂłsĂĄg hazaĂĄrulĂĄsĂŠrt halĂĄlra Ă­tĂŠlte. A bĂźntetĂŠst azonban de Gaulle tĂĄbornok kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄra, tekintettel elsĂľ vilĂĄghĂĄborĂşs ĂŠrdemeire, ĂŠletfogytig tartĂł vĂĄrfogsĂĄgra vĂĄltoztattĂĄk.