1. lap. �sszesen 10.
(Cikkünk elõzõ részeit, melyek a hadjárat elõzményeit ismertetik,
itt Ă©s
itt olvashatják)
Az angol-francia szövetsĂ©ges hadvezetĂ©s biztos volt abban, hogy meg tud állĂtani bármilyen nĂ©met támadást, Ă©s utána ellentámadást is kĂ©pes indĂtani, ám 1940. május 9.-Ă©n a Wehrmacht megszállta Luxemburgot, május 10.-re virradĂł Ă©jszaka pedig megtámadta Hollandiát Ă©s Belgiumot. Megkezdõdött a Fall Gelb vĂ©grehajtása, a nyugati hadjárat, mely drámai gyorsasággal döntötte romba a szövetsĂ©gesek álmait.
A csalétekA Wehrmacht május 10.-én lendült támadásba a nyugati fronton. Walter von
Brauchitsch vezĂ©rezredes, az OKH fõparancsnokának vezetĂ©se alatt 110 hadosztályt, 3 milliĂł 300 ezer katonát vontak össze a belga Ă©s a holland határ mentĂ©n. A nĂ©met csapatok olyan erõvel zĂşdultak a szövetsĂ©ges haderõre, hogy az meglepĂ©skĂ©nt Ă©rte õket. Az összevont páncĂ©los Ă©s gĂ©pesĂtett erõket a jĂłl begyakorolt koordináciĂł következtĂ©ben hatĂ©konyan támogatták a Luftwaffe gĂ©pei.
Ugyanakkor Albert
Kesselring repĂĽlõ altábornagy, az offenzĂvát támogatĂł 2. lĂ©giflotta parancsnoka
He-111-esei egy tĂ©ves jelzĂ©st követõen, már a holland fegyverszĂĽnet aláĂrása után, május 14.-Ă©n lebombázták Rotterdam belvárosát. Az akciĂłra valĂłjában azĂ©rt lett volna szĂĽksĂ©g, hogy a náci erõk kikĂ©nyszerĂtsĂ©k a fegyverszĂĽnetet, de kommunikáciĂłs problĂ©mák miatt az elsõ hullámot már nem tudták visszahĂvni. Gyakorlatilag a teljes belváros elpusztult.
Ezt kĂ©sõbb terrorbombázásnak minõsĂtettek a szövetsĂ©gesek. A nĂ©met haderõ öt nap alatt elfoglalta az egĂ©sz országot. Az elõrenyomulásban az sem akadályozhatta meg õket, hogy a hollandok az ország nagy rĂ©szĂ©t vĂzzel árasztották el Ă©s visszavonultak a vĂz által körĂĽlvett, nehezen megközelĂthetõ belsõ terĂĽletekre. A nĂ©met ejtõernyõsök Ă©s a vitorlázĂł repĂĽlõgĂ©peken szállĂtott deszantosok a hátukba kerĂĽltek.
Maurice
Gamelin tábornoknak szintén 110 hadosztálynyi erõ állt rendelkezésére, ráadásul majdnem minden fegyvernemben (fõként a páncélosok és a tüzérség) számbeli fölényben voltak. Ugyanakkor képtelenek voltak összehangolni a hadmûveleteket. A legsúlyosabb hiba az volt, hogy a páncélosokat csupán a gyalogság támogatására használták fel. A Lord John
Gort tábornagy vezette brit ExpedĂciĂłs Hadsereg, illetve a Henri
Giraud tábornok parancsnoksága alatt állĂł 1. Ă©s 7. Francia Hadsereg mindeközben a belga haderõ megsegĂtĂ©sĂ©re, Ă©szakra indult, besĂ©tált a nĂ©metek által állĂtott csapdába. A nĂ©met páncĂ©losok közben villámgyorsan átkelnek az Ardenneken, s a franciák hátába kerĂĽltek.
A nĂ©met hadvezetĂ©s mindent elkövetett, hogy a szövetsĂ©geseket megtartsa abban a hitĂĽkben, hogy a támadás sĂşlypontja a Hollandián Ă©s Észak-Belgiumon át támadĂł „B" hadseregcsoportnál helyezkedik el. E cĂ©lt szolgálták a látványos ejtõernyõs akciĂłk is Rotterdam, valamint a liège-i
Eben-Emael erõd ellen. ValĂłjában a Belgiumon Ă©s Luxemburgon keresztĂĽl támadĂł „A" hadseregcsoport kĂ©pezte a tĂ©nyleges támadĂł erõt, a rendelkezĂ©sre állĂł tĂz páncĂ©los hadosztálybĂłl hetet ennek alárendeltsĂ©gĂ©ben vetettek be. A Luftwaffe ugyanakkor a legcsekĂ©lyebb mĂ©rtĂ©kben sem zavarta a Dyle-terv keretĂ©ben felvonulĂł szövetsĂ©ges csapatok mozgását. A
Maginot-vonallal szemben állĂł „C" hadsereg csoporthoz tartozĂł 19 gyengĂ©n felszerelt nĂ©met hadosztály szĂnlelt támadásaival kĂ©tszer annyi francia hadosztályt kötött le.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
szerk 2010 June 23, Wednesday, 09:40:11
a nyári vakáció....
Pinot noir 2010 June 22, Tuesday, 22:42:20
Mi lesz a következõ?
szerzõ 2010 June 22, Tuesday, 22:00:27
A szokásos 2-3 hét. Meg az elmúlt 30 évben olvasottak.
Pinot noir 2010 June 22, Tuesday, 21:54:37
Van benne munka, meddig Ărtad?
szerzõ 2010 June 22, Tuesday, 20:27:21
Tudod, van egy mondás: "legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne irigység".
érdeklõdõ 2010 June 21, Monday, 09:14:11
Gratulálok az Ăráshoz, pontos Ă©s hiteles. Nekem kifejezetten tetszenek a beszĂşrt anekdoták. KĂĽlönösen a Foch marsall titkait felfedõ. KörĂĽlbelĂĽl azon a szinten állt a francia katonai doktrĂna Ă©s hadseregszervezĂ©s. Ebbõl is láthatĂł, hogy a gyõztes sohasem ĂĽldögĂ©lhet az egykori babĂ©rjain, mert az nagyon megbosszulja magát. ĂŤgy törtĂ©nt meg ez a franciákkal ez a II.VH-ban.