6. lap. �sszesen 6.
Tervezett ellenlĂ©pĂ©seiket Maurice Gamelin tábornok, a francia fõparancsnok dolgozta ki az Ăşgynevezett Dyle-terv keretĂ©ben, amelyet 1940. március 20-án a Breda-variánssal egĂ©szĂtett ki. Ennek Ă©rtelmĂ©ben a brit expedĂciĂłs erõkkel megerõsĂtett elsõ francia hadseregcsoport csapatai felvonulnak a Breda-Antwerpen-Dyle-Namur-Maas vonalra. A BrĂĽsszellel egyeztetett akciĂł Ă©rtelmĂ©ben harminc szövetsĂ©ges hadosztály sietett volna belga szövetsĂ©gese segĂtsĂ©gĂ©re, ami egyĂşttal a francia Ă©szakkeleti front nagymĂ©rtĂ©kĂ» lerövidĂtĂ©sĂ©t jelentette. Mivel Belgium 1936-ban hivatalosan deklarálta semlegessĂ©gĂ©t, ezĂ©rt diplomáciai okokbĂłl a bevonulás csak a nĂ©met támadás után vehette kezdetĂ©t. Az Ăgy nyert belga pufferzĂłna egyrĂ©szt megakadályozta, hogy az Ă©szak-francia iparvidĂ©k ismĂ©t hadszĂntĂ©rrĂ© váljon, másrĂ©szt igen kedvezõ kiindulási helyzetbõl intĂ©zhettĂ©k tervezett ellentámadásukat a Ruhr-vidĂ©k ellen.
A szövetségesek ugyan korszerû harckocsikkal rendelkeztek, hiszen a francia
Somua S35 Ă©s
Char B valamint a brit
A10 Mk I Ă©s
Matilda Mk II tĂpusĂş tankok legalábbis egyenĂ©rtĂ©kĂ»ek voltak a nĂ©metekkel, egyes tulajdonságaikban pedig felĂĽl is mĂşlták azokat. A szövetsĂ©gesek azonban ezeket nem tömegesen, önállĂłan mĂ»ködõ hadosztályokban terveztĂ©k bevetni, hanem a gyalogság támogatására, legfeljebb zászlĂłaljnyi egysĂ©gekben, összehangolatlanul. A korszerĂ» fegyverzethez nem társult korszerĂ» taktika, Ă©s ez vĂ©gzetesnek bizonyult.
RepĂĽlõgĂ©pekben azonban nemcsak a mennyisĂ©gi, hanem a minõsĂ©gi fölĂ©ny is a nĂ©metek oldalán volt. A francia lĂ©gierõ korszerĂ»sĂtĂ©se nagyon lassan haladt a harmincas Ă©vek vĂ©gĂ©n, Ăgy repĂĽlõgĂ©peinek többsĂ©ge 1940-re remĂ©nytelenĂĽl elavult. Az olyan kiválĂł konstrukciĂłkbĂłl, mint a
Dewoitine D520-as Ă©s a
Bloch MB152-es vadászgépek vagy az
Amiot 354-es bombázógépek nem készült elegendõ.
Nem volt megoldott a lĂ©gierõ Ă©s a földi csapatok egyĂĽttmĂ»ködĂ©se sem. A francia hadsereg hĂrközlĂ©si rendszere pedig egyenesen csapnivalĂł volt a fejlett nĂ©met rádiĂłtechnikához kĂ©pest.
Mindezektõl fĂĽggetlenĂĽl a szövetsĂ©ges hadvezetĂ©s biztos volt abban, hogy meg tud állĂtani bármilyen nĂ©met támadást, Ă©s utána ellentámadást is kĂ©pes indĂtani, ám 1940. május 9.-Ă©n a Wehrmacht megszállta Luxemburgot, május 10.-re virradĂł Ă©jszaka pedig megtámadta Hollandiát Ă©s Belgiumot. Megkezdõdött a Fall Gelb vĂ©grehajtása, a nyugati hadjárat, mely drámai gyorsasággal döntötte romba a szövetsĂ©gesek álmait.
(folytatjuk)
Források és ajánlott irodalom:
Herbert Walther szerk.: Hitler. Alexandra KiadĂł. (Ă©.n.)
A.J.P. Taylor: A második világháború képes krónikája. Akadémiai Kiadó, Budapest 1988
Dr. John Pimlott (szerk): A Wermacht. Hajja Ă©s fiai Kft. 1998
Gordon Williamson: Az SS, a hitleri terror eszköze. Etûd Könyvkiadó 1996
Keresztes Lajos: Német villámháború Nyugat-Európában. Magyar Nemzet, 2000. május 10.
panzerkeil.dre.hu
www.mult-kor.hu
www.masodikvh.hu/
secondworldwar.gportal.hu
www.hadakutjan.hu
hu.wikipedia.org
en.wikipedia.org
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
3
4
5
6
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!