Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendővel ezelőtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta. Legyőzte és porig alázta Franciaországot.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsőcél: Berlin II.
A végső cél: Berlin I
A véráztatta sziget III.
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
Szeptember 2020
H K S C P S V
311 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Piczil Márta: Nem véletlen az ősi szereposztás
Kissné Novák Éva: Az ember nem magányra született
Relax
Vidám képek
A bor elemzése
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Párizs bukása 2.
Básthy Gábor   2010 June 10, Thursday  

70 esztendővel ezelőtt zajlott le a náci Wehrmacht nyugati hadjárata a Hollandia, Belgium Luxemburg és Franciaország ellen. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF


A „Sarlóvágás"


A belga határra felvonuló „A" hadseregcsoport vezérkari főnöke, Erich von Manstein altábornagy számára világos volt, hogy a fenti erőviszonyok alapján a Wehrmachtnak csak egy radikálisan új terv esetén van esélye a győzelemre. Manstein és a páncélos hadviselés egyik legkiválóbb szakértője, Heinz Guderian vezérőrnagy Halder tervével szemben ott kívánt a páncélos és gépesített erők tömegével támadni, ahol a nyugati hatalmak a legkevésbé számítottak rá, az áthatolhatatlannak hitt Ardennekben. S amennyiben sikerül a Maas-vonal áttörése Sedannál, akkor a nyugat felé támadó páncélos ékek a Somme torkolatánál kettévágják a szövetséges csapatokat. Ezzel bekeríthetővé válik egész északi szárnyuk, ami egyúttal lehetővé teszi a hadjárat gyors befejezését. Ez terv kapta később a „Sichelschnitt"(„Sarlóvágás") fedőnevet.

A német vezérkar többsége kivihetetlennek tartotta, ezért ellenezte ezt az elképzelést.  Egy véletlen esemény következtében azonban előtérbe került a mansteini koncepció. 1940. január 10.-én a sűrú ködben egy eltévedt német futárgép kényszerleszállást hajtott végre a belgiumi Mechelen közelében. A gép személyzetének már nem volt ideje, hogy a magával vitt Halder-féle hadműveleti tervet megsemmisítse. A belga hatóságok még aznap továbbították a dokumentumokat a francia és a brit vezérkarnak. A közjáték következtében riadóztatott szövetséges csapatok megkezdték bevonulásukat Belgiumba, ami lehetővé tette a német hírszerzés számára, hogy felderítse a tervezett szövetséges ellenlépéseket, s így főbb vonalaiban megismerje a szövetségesek elképzeléseit.

Hitlernek ugyanakkor egyre jobban elnyerte tetszését Manstein igazi villámháborús terve, figyelme ugyanakkor ösztönösen is Sedan felé fordult. Hiszen egyik példaképe, az idősebb Moltke 1870. szeptember 1.-én itt mért megsemmisítő vereséget III. Napóleon csapataira. A Führer döntött: a „Fall Gelb" végleges, negyedik változata, az „Aufmarschanweisung N °4" már Manstein koncepciójára épült. Ennek keretében a Belgiumon és Luxemburgon keresztül támadó „A" hadseregcsoport képezte az akció súlypontját, a rendelkezésre álló tíz páncélos hadosztályból hetet ennek keretében vetettek be.



Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player