Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendővel ezelőtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta. Legyőzte és porig alázta Franciaországot.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsőcél: Berlin II.
A végső cél: Berlin I
A véráztatta sziget III.
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
Szeptember 2020
H K S C P S V
311 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Égető Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
A férfi földrajza
A bor elemzése
Filmleírások
Szüzet szüntess!
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Párizs bukása 2.
Básthy Gábor   2010 June 10, Thursday  

70 esztendővel ezelőtt zajlott le a náci Wehrmacht nyugati hadjárata a Hollandia, Belgium Luxemburg és Franciaország ellen. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF


A német tervek


Hitler a „furcsa háború" tapasztalatai nyomán azt remélte, hogy Franciaország és Nagy-Britannia belenyugszik gyors hódításaiba, és így gyorsan előnyös békét köthet.  Németországnak erre égető szüksége volt. A lengyelországi hadijárat során megcsappant nyersanyagkészleteit csak külföldről tudta feltölteni és egyes fegyverfajtákból a kimerült készleteket a német hadiiparnak pótolnia kellett. Fő nyersanyag beszállítói az 1939. augusztus 19.-én megkötött kereskedelmi egyezmény alapján a Szovjetunió és hagyományosan Svédország voltak. Az előbbi politikailag kissé kínosnak tűnt, az utóbbi pedig hamarosan egy eredetileg nem tervezett hadijáratot eredményezett.

A szövetségesek várakozásaival ellentétben a brit tengeri blokád nem okozott komoly károkat a német hadigazdaságnak, mivel a kieső nyersanyagokat nagyrészt helyettesíteni tudta a Szovjetunió 1939 késő őszétől mind intenzívebbé váló szállításaival. A blokád teljessé tételéhez a francia katonai vezetés tervezte a német ipar ellátásában kulcsfontosságú bakui kőolajmezők bombázását. Az akció kivitelezésére azonban a német támadás miatt már nem került sor. Moszkva, amely érdekelt volt az elhúzódó háborúban és a nyugati szövetségesek gyengítésében, nemcsak nyersanyagszállításaival, de Murmanszk környékén haditengerészeti támaszpontok átadásával is hatékony segítséget nyújtott Berlinnek. A Harmadik Birodalom a háborús propagandában is számíthatott Moszkvára és a Kominternre. Sztálin a Pravda 1939. november 29-i számában közzétett nyilatkozatában megállapította: Franciaország és Nagy-Britannia támadta meg Németországot, majd elutasították Hitler békeajánlatát, s ezzel uralkodó köreik viselik a felelősséget a háborúért. Az 1939 őszén betiltott francia kommunista párt tagjai szabotázsakciók tucatjait hajtották végre a hadiüzemekben.

Hitler 1939. október 6.-án békeajánlatot tett a két nyugati hatalomnak. Meg sem várva a választ, október 9.-én új katonapolitikai irányelvet fogalmazott meg, a negatív válasz esetére. Ez lett a „Führer-Anweisung N°6", vagyis a „6. számú Führer-irányelv". Ez arra a feltételezésre épült, hogy Németország katonai ereje még mindig nem elegendő egy esetlegesen elhúzódó nyugati hadijárathoz Anglia és Franciaország ellen, ezért korlátozott célokat jelölt ki, nevezetesen Hollandia, Belgium és Luxemburg gyors elfoglalását. Ezzel meg lehetne akadályozni a szövetségesek Ruhr-vidék elleni offenzíváját és meg lehetne alapozni egy sikeres, hosszú távú légi és tengeri háborút Nagy-Britannia ellen. Az irányelv nem számolt egész Franciaország megszállásával, de annáll inkább az észak-franciaországi határ menti területek gyors elfoglalásával.

Hitler békeajánlatát azonban október 10.-én Nagy-Britannia, majd október 12.-én Franciaország is viszautasította. Ekkor Franz Halder vezérezredes, az OKH (Oberkommando des Heeres, a hadsereg főparancsnoksága) vezérkari főnöke bemutatta Hitlernek a nyugat hadijárat, a „Fall Gelb" azaz a „Aufmarschanweisung N °1" első hadműveleti terveit. Ez az első világháborús Schlieffen-terven alapult, vagyis egy meglepetésszerű frontális támadás Belgiumon keresztül, bekerítve a francia hadsereget, feláldozva várhatóan félmillió német katonát. Ráadásul ennek csak korlátozott célja lehetett, a szövetségesek visszaszorítása a Somme folyó mögé. Hitler nem lelkesedett ezért a tervért. Úgy vélte, hogy Németország ereje csak 1942-re lehet elégséges egy Franciaország ellenei nagy támadáshoz.



Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player