A nĂŠmet tervek

Hitler a „furcsa hĂĄborĂş" tapasztalatai nyomĂĄn azt remĂŠlte, hogy FranciaorszĂĄg ĂŠs Nagy-Britannia belenyugszik gyors hĂłdĂ­tĂĄsaiba, ĂŠs Ă­gy gyorsan elĂľnyĂśs bĂŠkĂŠt kĂśthet.  NĂŠmetorszĂĄgnak erre ĂŠgetĂľ szĂźksĂŠge volt. A lengyelorszĂĄgi hadijĂĄrat sorĂĄn megcsappant nyersanyagkĂŠszleteit csak kĂźlfĂśldrĂľl tudta feltĂślteni ĂŠs egyes fegyverfajtĂĄkbĂłl a kimerĂźlt kĂŠszleteket a nĂŠmet hadiiparnak pĂłtolnia kellett. FĂľ nyersanyag beszĂĄllĂ­tĂłi az 1939. augusztus 19.-ĂŠn megkĂśtĂśtt kereskedelmi egyezmĂŠny alapjĂĄn a SzovjetuniĂł ĂŠs hagyomĂĄnyosan SvĂŠdorszĂĄg voltak. Az elĂľbbi politikailag kissĂŠ kĂ­nosnak tĂťnt, az utĂłbbi pedig hamarosan egy eredetileg nem tervezett hadijĂĄratot eredmĂŠnyezett.

A szÜvetsÊgesek vårakozåsaival ellentÊtben a brit tengeri blokåd nem okozott komoly kårokat a nÊmet hadigazdasågnak, mivel a kiesþ nyersanyagokat nagyrÊszt helyettesíteni tudta a Szovjetunió 1939 kÊsþ þszÊtþl mind intenzívebbÊ våló szållítåsaival. A blokåd teljessÊ tÊtelÊhez a francia katonai vezetÊs tervezte a nÊmet ipar ellåtåsåban kulcsfontossågú bakui kþolajmezþk bombåzåsåt. Az akció kivitelezÊsÊre azonban a nÊmet tåmadås miatt mår nem kerßlt sor. Moszkva, amely Êrdekelt volt az elhúzódó håborúban Ês a nyugati szÜvetsÊgesek gyengítÊsÊben, nemcsak nyersanyagszållítåsaival, de Murmanszk kÜrnyÊkÊn haditengerÊszeti tåmaszpontok åtadåsåval is hatÊkony segítsÊget nyújtott Berlinnek. A Harmadik Birodalom a håborús propagandåban is szåmíthatott Moszkvåra Ês a Kominternre. Sztålin a Pravda 1939. november 29-i szåmåban kÜzzÊtett nyilatkozatåban megållapította: Franciaorszåg Ês Nagy-Britannia tåmadta meg NÊmetorszågot, majd elutasítottåk Hitler bÊkeajånlatåt, s ezzel uralkodó kÜreik viselik a felelþssÊget a håborúÊrt. Az 1939 þszÊn betiltott francia kommunista pårt tagjai szabotåzsakciók tucatjait hajtottåk vÊgre a hadißzemekben.

Hitler 1939. oktĂłber 6.-ĂĄn bĂŠkeajĂĄnlatot tett a kĂŠt nyugati hatalomnak. Meg sem vĂĄrva a vĂĄlaszt, oktĂłber 9.-ĂŠn Ăşj katonapolitikai irĂĄnyelvet fogalmazott meg, a negatĂ­v vĂĄlasz esetĂŠre. Ez lett a „FĂźhrer-Anweisung N°6", vagyis a „6. szĂĄmĂş FĂźhrer-irĂĄnyelv". Ez arra a feltĂŠtelezĂŠsre ĂŠpĂźlt, hogy NĂŠmetorszĂĄg katonai ereje mĂŠg mindig nem elegendĂľ egy esetlegesen elhĂşzĂłdĂł nyugati hadijĂĄrathoz Anglia ĂŠs FranciaorszĂĄg ellen, ezĂŠrt korlĂĄtozott cĂŠlokat jelĂślt ki, nevezetesen Hollandia, Belgium ĂŠs Luxemburg gyors elfoglalĂĄsĂĄt. Ezzel meg lehetne akadĂĄlyozni a szĂśvetsĂŠgesek Ruhr-vidĂŠk elleni offenzĂ­vĂĄjĂĄt ĂŠs meg lehetne alapozni egy sikeres, hosszĂş tĂĄvĂş lĂŠgi ĂŠs tengeri hĂĄborĂşt Nagy-Britannia ellen. Az irĂĄnyelv nem szĂĄmolt egĂŠsz FranciaorszĂĄg megszĂĄllĂĄsĂĄval, de annĂĄll inkĂĄbb az ĂŠszak-franciaorszĂĄgi hatĂĄr menti terĂźletek gyors elfoglalĂĄsĂĄval.

Hitler bĂŠkeajĂĄnlatĂĄt azonban oktĂłber 10.-ĂŠn Nagy-Britannia, majd oktĂłber 12.-ĂŠn FranciaorszĂĄg is viszautasĂ­totta. Ekkor Franz Halder vezĂŠrezredes, az OKH (Oberkommando des Heeres, a hadsereg fĂľparancsnoksĂĄga) vezĂŠrkari fĂľnĂśke bemutatta Hitlernek a nyugat hadijĂĄrat, a „Fall Gelb" azaz a „Aufmarschanweisung N °1" elsĂľ hadmĂťveleti terveit. Ez az elsĂľ vilĂĄghĂĄborĂşs Schlieffen-terven alapult, vagyis egy meglepetĂŠsszerĂť frontĂĄlis tĂĄmadĂĄs Belgiumon keresztĂźl, bekerĂ­tve a francia hadsereget, felĂĄldozva vĂĄrhatĂłan fĂŠlmilliĂł nĂŠmet katonĂĄt. RĂĄadĂĄsul ennek csak korlĂĄtozott cĂŠlja lehetett, a szĂśvetsĂŠgesek visszaszorĂ­tĂĄsa a Somme folyĂł mĂśgĂŠ. Hitler nem lelkesedett ezĂŠrt a tervĂŠrt. Úgy vĂŠlte, hogy NĂŠmetorszĂĄg ereje csak 1942-re lehet elĂŠgsĂŠges egy FranciaorszĂĄg ellenei nagy tĂĄmadĂĄshoz.