Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
A véráztatta sziget III.
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Piczil Márta: Nem véletlen az õsi szereposztás
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
Vidám képek
Eltemette elefántja
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Párizs bukása 1.
Básthy Gábor   2010 May 10, Monday  

70 esztendõvel ezelõtt kezdõdött a náci Wehrmacht nyugati hadjárata a Hollandia, Belgium Luxemburg és Franciaország ellen. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF


1939. október 14.-én éjjel Günther Prien korvettkapitány U-47 jelû tengeralattjárójával észrevétlenül behatol a brit flotta szigorúan, de mégsem elég alaposan õrzött fõ háborús bázisára, az észak-skóciai Orkney szigeteknél levõ Scapa Flow-ba.  E náci mítosszá nagyított támadás során torpedóival elsüllyeszti a HMS Royal Oak csatahajót és hatalmas szerencsével sértetlenül távozik.  A halálos áldozatok száma elérte a 833-at, köztük volt Henry Blagrove ellentengernagy, a második csatahajó osztály parancsnoka.



Az „Atlanti csata" ezen korai szakaszának egyetlen jelentõs brit gyõzelmĂ©vĂ© a La Plata-i tengeri ĂĽtközet, a nĂ©met Admiral Graf Spee nehĂ©zcirkálĂł elfogása megsemmisĂ­tĂ©se vált.
Az Admiral Graf Spee nehézcirkáló még 1939. augusztus 21.-én hajózott ki Wilhelmshavenbõl az Atlanti-óceánra Hans Wilhelm Langsdorff sorhajókapitány parancsnoksága alatt. A háború kitörését követõ három hónapban kilenc brit kereskedelmi hajót süllyesztett el, összesen közel 50 ezer BRT ûrtartalommal. A brit admiralitás 23 hajóját mozgósították felkutatására és elpusztítására.



1939. december 13-án az uruguay-i partok elõtt, a Rio de la Plata folyó torkolatánál, a montevideoi kikötõ közelében egy brit hajókötelék rátalált és feltartóztatta. A tengeri ütközet során 20 ellenséges találat után az Admiral Graf Spee súlyos sérüléseket szenvedett, ezért a semleges montevideoi kikötõbe menekült. Itt kezdetben, a nemzetközi egyezményeknek megfelelõen 24 órára kapott menedéket, amit elnöki rendelettel késõbb 72 órára terjesztettek ki. A montevideói kikötõben szabadon engedték a kereskedelmi hajók legénységét, akiket hajójuk elsüllyesztésekor az Admiral Graf Spee fedélzetére vettek. (További mintegy 300 brit tengerész azonban az ellátóhajóján, az Altmarkon maradt, valahol az óceánon.)



Miután a 72 órás határidõ lejárt, 1939. december 17.-én az Admiral Graf Spee legénysége egy részével elhagyta a kikötõt. Langsdorff kapitány túlbecsülve a brit hajókötelék erejét, a montevideoi kikötõtõl 4 mérföldnyire parancsot adott a hajó robbantással történõ önelsüllyesztésére, elkerülendõ, hogy egy reménytelennek hitt küzdelemben feláldozza legénységét.



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player