Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
A véráztatta sziget III.
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Hetesi Erzsébet: Nem könnyû ma dékánnak lenni
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
Vidám képek
Eltemette elefántja
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Párizs bukása 1.
Básthy Gábor   2010 May 10, Monday  

70 esztendõvel ezelõtt kezdõdött a náci Wehrmacht nyugati hadjárata a Hollandia, Belgium Luxemburg és Franciaország ellen. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF


Háború a tengeren

A „furcsa háború" idõszakában tényleges harci cselekmények nyugaton csak a tengeren, az Atlanti-óceánon történtek. Elkezdõdött ugyanis a második világháború leghosszabb, szinte a német kapitulációig tartó ütközete, az „Atlanti csata". Erich Raeder vezértengernagy, a német hadiflotta, a Kriegsmarine fõparancsnoka, már augusztus folyamán tengeralattjárókat, nagy hatótávolságú nehézcirkálókat valamint ezeket kiszolgáló ellátóhajókat küldött az Atlanti-óceánra. Ezek azt a feladatot kapták, hogy Nagy-Britannia hadba lépése esetén támadják meg az Észak-Amerika és Európa között közlekedõ brit és francia kereskedelmi hajókat, ezzel nehezítve a szövetségesek ellátását. A magányosan portyázó felszíni egységeknek azonban lehetõség szerint kerülniük kellett a sokkal erõsebb brit Királyi Haditengerészet szigetországot védõ flottája, a Home Fleet hajóival történõ összeütközést.

A brit és francia hadüzenetet követõen a tengeralattjárók és a cirkálók haladéktalanul akcióba léptek.

Az S.S. Athenia, a glasgowi székhelyû Donaldson Brothers Ltd. cég óceánjárója háború kitörésekor 1103 utassal (köztük 316 amerikai állampolgárral) a fedélzetén éppen Glasgowból tartott Montrealba. 1939. szeptember 3.-án este, pár órával azután, hogy Nagy-Britannia hadat üzent a Harmadik Birodalomnak, Írországtól 250 mérföldre északnyugatra az arra portyázó U-30 jelû német tengeralattjáró parancsnoka, Fritz-Julius Lemp fregatthadnagy felfegyverzett kereskedelmi hajónak nézte, és figyelmeztetés nélkül két torpedót lõtt ki rá, melyek közül az egyik a gépházat találta el. A legénység 315 tagja és az összes utas elhagyta a hajót, azonban az egyik mentõcsónakot a hajótöröttek segítségére sietõ norvég Knute Nelson teherhajó hajócsavarja ledarálta. A csónakban 52 utas és 3 matróz lelte halálát. Az Athenia volt az elsõ hajó, melyet a második világháború során elsüllyesztettek.



1939. szeptember 17.-én az U-29 jelû német tengeralattjáró Otto Schuhart sorhajóhadnagy parancsnoksága alatt Írország partjainál megtorpedózza a HMS Courageous brit repülõgép-hordozót, mely 15 perc alatt elsüllyed. A támadás 518 brit tengerész életét követeli.  Ez volt az elsõ brit hadihajó, amely elveszett a háborúban.



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player