Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
A véráztatta sziget III.
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Piczil Márta: Nem véletlen az õsi szereposztás
Veresné Novák Katalin: Kellenek a nõk a közéletbe
Relax
Vidám képek
Eltemette elefántja
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Párizs bukása 1.
Básthy Gábor   2010 May 10, Monday  

70 esztendõvel ezelõtt kezdõdött a náci Wehrmacht nyugati hadjárata a Hollandia, Belgium Luxemburg és Franciaország ellen. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
Cikkünk elsõ részében a nyugati hadijárat elõzményeit foglaljuk össze.

Emlékeztetõ: árulás + becstelenség = háború

1938. szeptember 29-Ă©n MĂĽnchenben Adolf Hitler a NĂ©met Birodalom vezĂ©re Ă©s kancellárja, Arthur Neville Chamberlain Nagy-Britannia, Édouard Daladier a Francia Köztársaság miniszterelnöke Ă©s az olasz diktátor Benito Mussolini aláírta azt az egyezmĂ©nyt, mely kiszolgáltatta Csehszlovákiát a náci NĂ©metországnak. 1938. szeptember 30.-án kora dĂ©lután London hestoni repĂĽlõterĂ©n landolt Chamberlain kĂĽlöngĂ©pe. Feltárult a repĂĽlõgĂ©p ajtaja Ă©s a miniszterelnök egy papĂ­rlapot lobogtatva Ă­gy szĂłlt az õt fogadĂł ĂşjságĂ­rĂłkhoz: „Egy emberöltõre biztosĂ­tottam a bĂ©kĂ©t EurĂłpában. NĂ©metország Ă©s Nagy-Britannia között soha többĂ© nem lesz háborĂş". A papĂ­rlapon az elõzõ napon aláírt mĂĽncheni paktum szövege volt olvashatĂł. Akkor kevesen sejtettĂ©k, hogy az „emberöltõ" alig 11 hĂłnapig tart.



Anglia és Franciaország a háború elkerülését célzó megbékélési politikájával elárulta és papírhulladékká degradálta az I. világháborút lezáró, a párizsi békerendszer általuk diktált - az etnikai határokat egyébként valóban mellõzõ - szerzõdéseit, cserbenhagyva az azokkal létrehozott szövetségeseiket.
Amikor nĂ©hány nappal kĂ©sõbb Chamberlain beszámolt a londoni alsĂłházban a tárgyalásokrĂłl Ă©s annak eredmĂ©nyeirõl, Winston Churchill Ă­gy minõsĂ­tette az egyezmĂ©nyt Ă©s az ahhoz vezetõ politikát: „Ă–nnek a háborĂş Ă©s a becstelensĂ©g között kellett választania. Ă–n a becstelensĂ©get választotta, ezĂ©rt nem kerĂĽlheti el a háborĂşt". Sajnos, igaza lett.

Hitler étvágyát azonban nem sikerülhetett lecsillapítani.

1939. április 28.-án Hitler érvénytelennek nyilvánította az1934-es lengyel-német szerzõdést és az 1935-ös angol német flottaegyezményt. Nagy-Britannia és Franciaország ekkor deklarálta, hogy garantálja Lengyelország, Görögország, Románia és Törökország szuverenitását és kölcsönös segítségnyújtási szerzõdést kötöttek Lengyelországgal.

1939. augusztus 11.-én Anglia és Franciaország tárgyalásokat kezdett Szovjetunióval a német agresszió megállításáról a Lengyelországgal kötött kölcsönös segítségnyújtási szerzõdés kiterjesztése érdekében. A tárgyalások, nem utolsó sorban a kölcsönös bizalmatlanság miatt, kudarcba fulladtak. Nehezítette a megegyezést a lengyel kormány is, amely - az évszázados lengyel-orosz szembenállás történelmi tapasztalatai alapján és a bolsevizmustól tartva talán érthetõen - elutasított minden érdemleges megállapodást a szovjet kormánnyal.

Anglia és Franciaország legnagyobb meglepetésére 1939. augusztus 23.-án folytatott viszonylag rövid tárgyalások eredményeképpen, augusztus 24.-én éjfél után, de 23-i keltezéssel, Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerzõdést írt alá, amelyet egy titkos, az érdekszférák elhatárolásáról és Lengyelország felosztásáról szóló, ugyancsak Ribbentrop és Molotov által aláírt jegyzõkönyv egészített ki. A Molotov-Ribbentrop paktum Németország számára biztosította a szovjet semlegességet, ezzel a szabad kezet Lengyelország lerohanására és a késõbbi nyugati hadmûveletekhez



A náci Németország Lengyelország elleni támadásának másnapján, 1939. szeptember 2.-án a brit és a francia kormány ultimátumban  szólította fel Németországot, hogy azonnal vonuljon ki Lengyelországból. Miután a német kormány az ultimátumnak nem tett eleget, szeptember 3.-án Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland, majd hamarosan többek között Kanada, Norvégia és a Dél-afrikai Köztársaság hadat üzent a Harmadik Birodalomnak és szövetségeseinek. Kitört a második világháború.



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player