Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A véráztatta sziget III.
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Hetesi Erzsébet: Nem könnyû ma dékánnak lenni
Veresné Novák Katalin: Kellenek a nõk a közéletbe
Relax
A férfi földrajza
A hõskor hõsei 2
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A végsõ cél: Berlin I
Csenke László   2010 April 22, Thursday  

A II. Világháború utolsó európai csatái a berlini támadó-védelmi hadmûvelet során zajlottak. A hitleri birodalmat lerombolták. Németország újjászületett, ahogyan a „valkûrök” szerették volna. A világrend megváltozott.
  Hozzszlsok 3 Nyomtat E-mail PDF


Csapatok Berlin közelében

Amikor az 1. Belorusz Front csapatai hídfõállást foglaltak (hídfõ: az a terepszakasz, amelyet a csapatok a folyón való átkelés után foglalnak el) az Odera mentén a küstrini kanyarulat nyugati partján, és véget ért a Visztula-Odera hadmûvelet, már tudni lehetett, hogy a világháború befejezése a küszöbön van, noha szemben az éppen megalakult Visztula Hadseregcsoport csapatai a döntõen gyõzelmes összecsapásokra készülõdve ásták be magukat a berlini irány lezárására. Céljuk az idõ volt. 

Az idõre az angol - amerikai erõkkel való külön megegyezés érdekében lett volna szükségük, ha az angol - amerikai legfelsõbb parancsnokságok akceptálták volna e törekvéseket.

A Jaltai Egyezményben foglaltakat csak az álmok szintjén lehetett volna megkerülni. Bár ismert, hogy Churchillnek nem volt ellenére az ilyesfajta konzervatív indíttatású „leleményességet igénylõ" álmodozás.


Winston Churchill

„A megboldogult Churchill memoárjából ismertté vált, - olvasható Styemenko könyvében - hogyan igyekezett Rooseveltet és Eisenhowert erre rávenni. Az Egyesült Államok elnökéhez küldött 1945. április 1-i üzenetében írta Churchill: <<Semmi nem okoz olyan pszichológiai hatást és nem kelt olyan kétségbeesést az ellenálló német erõk körében, mint Berlin eleste. A német nép számára ez lesz a vereség legmeggyõzõbb jele. Másfelõl, ha a romokban heverõ Berlin állni képes az oroszok ostromát, számolni kell azzal, hogy addig, míg a német zászló leng, Berlin ösztönözni fogja a fegyverben álló németek ellenállását. Azon kívül a dolognak van még egy vonatkozása, amelyet Önnek is és nekem is figyelembe kell venni. Az orosz hadseregek feltétlenül elfoglalják egész Ausztriát és bevonulnak Bécsbe. Ha Berlint is elfoglalják, nem kelt-e az bennük olyan túlzott elképzelést, hogy a legtöbbel õk járultak hozzá általános együttmûködésünkhöz, és nem vezet-e ez olyan beállítottsághoz, amely komoly és nagyon jelentõs nehézségeket okoz a jövõben? Ezért úgy gondolom, hogy politikai meggondolásból Németországban a lehetõ legtávolabbra kell elõre nyomulnunk kelet felé, és abban az esetben, ha Berlint el tudjuk érni, feltétlenül el kell foglalnunk. Ez katonai szempontból is ésszerûnek látszik.>>"




Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!

CsL 2010 April 23, Friday, 10:15:52

Köszönöm az észrevételeket. Munka van benne valóban, mint minden hasonló írásban. A források vagy megvannak a polcon, vagy utánuk keres az ember az interneten.

KGB 2010 April 23, Friday, 10:00:24

Az írónak sok munkája lehet benne.

Pógár 2010 April 23, Friday, 09:09:53

Nagyon jó összefoglaló, így látható a politikai háttér is. Sajnos errõl keveset lehet olvasni. Honnan szedted össze a forrásokat?

Hozz�sz�l�sok sz�ma: 3 


Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player