Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendővel ezelőtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta. Legyőzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsőcél: Berlin II.
A végső cél: Berlin I
Könyv
Modellek
Leila
Somogyi-könyvtár könyvajánlója
Stephen Clarke: Egy év a Francban
Szegedi írók
Üzenetek egy elsüllyedt vilából
Szabadegyetem - Szeged
Gallé László professzor előadása
Színielőadások
Mandragóra
Filmleírások
Red
Hírlevél
Hírlevél
Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
Úton
A haragos zöld honában
Kipróbáltuk
Dél-Alföldi szolgáltatók a neten
Programajánló
November 2018
H K S C P S V
2930311 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Vajda Júlia: a férfiak szeretik irányítani a nőket
Kissné Novák Éva: Az ember nem magányra született
Relax
Eltemette elefántja
Filmleírások
Intim vallomások
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A finnek elfeledett téli háborúja – 2.
Csenke László - Básthy Gábor   2010 March 06, Saturday  

A hadművelet végkimeneteleként az ellenség teljes megsemmisítését jelölte meg. Sztálin lelki szemei előtt a Karéliai Finn Autonóm Szovjet Köztársaság megteremtésének magasztos célja lebegett.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
Az írás első részét ide kattintva elolvashatja.

Sztálin kijelentését követően az események már -ahogyan az oroszok szokták mondani- saját, ámbár katonai medrükben folytak tovább. Vorosilov népbiztos november 15.-i parancsában már azt közölte, hogy a finn csapatok határmenti összpontosítása és szétbontakoztatása befejeződött, egyben utasította is a hadseregek parancsnokait, hogy november 17.-ére fejezzék be a csapataik összevonását. A hadművelet végkimeneteleként az ellenség teljes megsemmisítését jelölte meg.
Igen. Sztálin lelki szemei előtt a Karéliai Finn Autonóm Szovjet Köztársaság megteremtésének magasztos célja lebegett.

A majnyilai önprovokáció

November végére a finn határ mentén összpontosult a Vörös Hadsereg, készülődvén a küszöbön álló háborúra.  November 26.-án Sztálin utasítására az NKVD leningrádi csoportja Majnyila falunál provokatív tüzérségi tüzet nyitott a szovjet csapatok állásaira. Hét ágyúlövést adtak le, amelynek következtében állítólag meghalt három sorkatona és egy tizedes, megsebesültek heten a sorállományból és ketten a parancsnoki körből. Legalábbis ezek a számok szerepeltek a szovjet kormánynak a finnekhez eljuttatott jegyzékében, és a Pravdának átadott közleményben, azzal a „nüánsznyi különbséggel", hogy az ágyútüzet finnországi területről nyitották, minden ok nélkül, a szovjet csapatok állásaira. (Azt pedig már csak a történészek mutathatták ki a titokminősítés alól feloldott katonai iratokból, hogy abból a térségből, abban az időpontban küldött katonai jelentésekben semmiféle veszteségekről sem esett szó.)



Majniló a régi finn határ menti falu a térképen

A jegyzékben azt is követelték, hogy a további összecsapások megelőzése céljából a finnek vonják vissza csapataikat a határtól legalább húsz - huszonöt kilométernyire. A finn kormány válaszjegyzékében rámutatott, hogy határőrségük megfigyelései szerint az ágyúlövések 16.00 órakor a szovjet oldalon dördültek el, mintegy másfél-két kilométerre, délkeletre a lövedékek robbanási helyétől. Javasolták egyben, hogy a két ország hozzon létre vegyes bizottságot az incidens kivizsgálására, és kezdődjenek tárgyalások a csapatok kölcsönösen elfogadható visszavonására a határ körzetéből. A javaslatot a szovjet fél - már ahogy az lenni szokott hasonló esetekben - elutasította. Az elutasításra azzal az indoklással került sor, hogy a csapatoknak a finnek által javasolt visszavonása esetén a védelem gyakorlatilag Leningrád városfalainál húzódna.
Az incidenst követően felhatalmazták a határ menti szovjet csapatok parancsnokait, hogy tűzzel válaszoljanak a finnek bármilyen agresszív tevékenységére, a támadók megsemmisítésével bezárólag. Két nap múlva a Szovjetunió hivatalosan kilépet az 1920-ban Finnországgal Tartuban megkötött meg nem támadási egyezményből.

Azt már csak a szovjet történészek tudhatták, hogy ez az önprovokáció szolgált a háború kirobbantásának közvetlen okaként. November 29.-én a külügyi népbiztosságra kérették a finn nagykövetet Irie-Koskinen-t, ahol is a népbiztos helyettese V.P. Patyomkin közölte vele, hogy a Szovjetunió azonnali hatállyal visszahívja Finnországból diplomáciai és gazdasági képviseletének munkatársait, és megszakítja a kapcsolatokat Finnországgal.
Másnap reggel 8.00 órakor a Vörös Hadsereg csapatai átlépték a finn határt -a szovjet hivatalos kommüniké szerint- a finn katonai vezetés további határprovokációit megelőzően adott válaszcsapás következtében.



Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player