A beszélgetés a könyv központi motívuma: a bûn körül forgott. Mint kiderült a könyv a magánszféra szintjén boncolja a hazugságból és a bizonytalanságból eredõ õsi játékot nõ és férfi között.
A regény mûfajteremtõen három szerkezeti egységbõl áll. A férfi fõhõs regénykísérletébõl és a nõi fõhõs naplórészleteibõl, amelyeket rövid filozófiai fejtegetések magyaráznak.
A hallgatók kérdésére a szerzõ elmondta, hogy a különös mûfaj nem véletlen. Mint ahogy az már az elõzõ mûvébõl kiderült, olvasóját elõszeretettel ösztönzi a kérdések felvetésére, illetve azok megválaszolására. Mûveiben sosem törekszik az élet nagy kérdéseinek megfejtésére, inkább a gondolkodás ösztönzése foglalkoztatja.
A hallgatóság részérõl felvetõdött az a kérdés is, hogy a regény, napjaink társadalmi bizonytalanságit mutatja be, akárcsak annak idején Mikszáth a dzsentrik világát. Szincsok Gyögy azonban hangsúlyozta, hogy könyve két ember egymáshoz fûzõdõ, problémáktól egyáltalán nem mentes viszonyát igyekezett megörökíteni filozofikus mozzanatokkal elegyítve.
Az, hogy a helyszín Szeged lett és ez egyik fõhõs újságíró, - akárcsak a szerzõ - csupán kézenfekvõ megoldás volt, mivel ebben a közegben mozog otthonosan. A beszélgetés során szóba került, hogy az író különös módját választotta a kézirat véleményezésének.
A Szegedi „Csillag" Fegyház és Börtön elítéltjeinek egy csoportja még kéziratos formában kapta meg a regényt. Ezek után egy közös beszélgetés során vitatták meg, hogy mennyiben látják másnak a bûnt az elítéltek, mint az átlag civilek. Az író elárulta, hogy mindezt rendkívül fontos tapasztalatnak tartja.
Az este során kiderült, hogy az író, következõ mûveiben is elõszeretettel fogja használni az új mûfajt amennyiben a téma megengedi, de nem célja a mûfaj kizárólagos használata.
,
Gyûjtemény
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!