5. lap. �sszesen 5.
Szövetséges optimizmus
1944. december elején a szövetségesek legfõbb vezérkara Maastrichban haditanácsot tartott, ahol megfogalmazták a küszöbön álló hadjárat végsõ fázisát, Németország leverésének végsõ hadmûveleteit. A hangulat bizakodó és talán az elfogyasztott számottevõ mennyiségû whisky hatására kimondottan vidám volt. Minden a legnagyobb rendben levõnek látszott. December 15.-én Bernard Law Montgomery tábornagy közölte Eisenhowerrel, hogy szeretne hazamenni karácsonyra. A következõ napon kijelentette a vezérkarának: "Az ellenség jelenleg minden fronton védekezõ hadviselést folytat, és olyan a helyzete, hogy nem is indíthat nagyszabású támadó hadmûveleteket."
Montgomery tévedett. Eisenhower meg elhitte.
A német támadás irányában Omar Nelson Bradley altábornagy 21. hadseregcsoportja 26 hadosztállyal 200 km-es arcvonalon állt. Az Ardennektõl délre, a Saar-vidékkel szemben 70 kilométeres szakaszon 10 hadosztály állomásozott. Az Ardennektõl északra, Geilenkirchen és Monschau között 45 kilométeres szakaszon 16 hadosztály ásta be magát.
E két arcvonal csomópontján indította a támadást a német hadsereg.
Bradley arra használta a békésnek tûnõ Ardenneket, hogy kiképezze az újoncait, és itt pihentesse a harcokban megfáradt veteránokat. Többek között azért, mert csendes hely volt, ahol nem számítottak támadásra.
A német támadás kezdetekor Bradley éppen Párizsban ünnepelte régi barátja, West Point-i évfolyamtársa és jelenlegi fõnöke, Eisenhower ötcsillagos tábornokká (tábornagy) történt elõléptetését.
Amikor a német támadás híre eljutott Bradleyhez, nem vette komolyan. Azt gondolta, hogy ez csak zavarkeltés, azért indítanak támadást, hogy a karácsonyra készülõ ellenfelet kizökkentsék nyugalmából. Annyira nyugodt volt, hogy a fõhadiszállásra is csak december 17.-én délután tért vissza, tehát 24 órával az után, hogy értesült az eseményekrõl. Itt szembesült a valós helyzettel. Bradley a csata után karrierjével fizetett ezért.
(Folytatjuk)
Források és ajánlott irodalom:
Bernard Law Montgomery: Emlékiratok. Kossuth Kiadó - Zrínyi Katonai Kiadó 1981
Dwight D. Eisenhower: Keresztesháború Európában. Zrínyi Katonai Kiadó 1982
Herbert Walther szerk.: Hitler. Alexandra Kiadó. (é.n.)
A.J.P. Taylor: A második világháború képes krónikája. Akadémiai Kiadó, Budapest 1988
Gordon Williamson: Az SS, a hitleri terror eszköze. Etûd Könyvkiadó 1996
Dr. John Pimlott (szerk): A Wermacht. Hajja és fiai Kft. 1998
http://panzerkeil.dre.hu
http://www.masodikvh.hu
National Geographic Online
|< Kezd�
< El�z�
1
2
3
4
5
K�vetkez� >
Utols� >| 
,
Gyûjtemény
8
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
szerk 2010 January 26, Tuesday, 09:44:55
A fõcímtõl balra 5 cm-nyire, a külön oszlopban látható a második rész linkje. Kattintás oda.
Kiss Áron 2010 January 25, Monday, 20:56:34
Hol a folytatás?
enigma58 2010 January 24, Sunday, 21:53:17
Különben torlódnak a dolgok. A történelemre nagyobb hatással volt a dunántúli túlértékelt "Tavaszi ébredés"hadmûveletnél, a vele szinte párhuzamos Ivo Dzsimai csata. Tudod, errõl készült a két leghietlesebb amerikai háborús film a revoverhõs Clint Eastwood rendezésében: a "Levelek Ivo Dzsimáról" és a "Gyõzelem zászlaja". Ez a kettõs film vallotta be elõször az amerikaiak lefojtott tiszeteletét a japánok iránt. De ez is meg lesz írva itt.
enigma58 2010 January 24, Sunday, 21:52:37
Különben torlódnak a dolgok. A történelemre nagyobb hatással volt a dunántúli túlértékelt "Tavaszi ébredés"hadmûveletnél, a vele szinte párhuzamos Ivo Dzsimai csata. Tudod, errõl készült a két leghietlesebb amerikai háborús film a revoverhõs Clint Eastwood rendezésében: a "Levelek Ivo Dzsimáról" és a "Gyõzelem zászlaja". Ez a kettõs film vallotta be elõször az amerikaiak lefojtott tiszeteletét a japánok iránt. De ez is meg lesz írva itt.
enigma58 2010 January 24, Sunday, 21:40:29
Nyugi, az is készül már.
Pógár 2010 January 24, Sunday, 21:37:59
Mintha lett volna 1945 tavaszán valami lövöldözés a Balatonnál. Egy baromi nagy páncéloscsta. Nem akarsz arról is írni?
Peace 2010 January 24, Sunday, 19:13:24
Jó film, jó írás.
érdeklõdõ 2010 January 24, Sunday, 17:45:18
igen, ez az, gratulálok, jó a cikk, várjuk az újabbat