4. lap. �sszesen 5.
A haditerv papíron nyerõnek tûnt. Volt azonban vele néhány nem elhanyagolható probléma, melyek legfõképpen abból fakadtak, hogy nem 1940. májusát, hanem 1944. decemberét mutatta a naptár:
1. Európa légterét az amerikai és az angol légierõ uralta. Az 1940-ben még egyeduralkodó német Luftwaffét 1944 végére lesöpörték az égrõl, így annak taktikai támogatására a támadó egységek nem számíthattak. Ki kellett tehát várni egy olyan idõszakot, mikor a köd és az alacsony felhõtakaró lehetetlenné teszi a szövetséges légierõ tevékenységét. Ez az idõszak azonban nem tarthatott túl sokáig.
2. A náci Németország ekkor már igencsak szûkében volt a nyersanyagoknak, különösen az olajnak. Románia augusztus 23.-i átállásával elvesztek a ploiesti-i olajmezõk, így már csak a Vörös Hadsereg által egyre inkább szorongatott, kisebb zalai magyar források álltak rendelkezésre. Bár a németek képesek voltak barnaszénbõl is üzemanyagot elõállítani, ennek korlátozott kapacitását a legnagyobb mûbenzin gyárak, a Leuna és a Buna Werke folyamatos szövetséges bombázása bizonytalanná tette. A páncélos hadviseléshez pedig nagyon sok benzin kell. Az amerikaiaknak pedig ez - mint minden hadianyag - szinte korlátlanul rendelkezésre állt.
3. A támadáshoz összevont csapatok ugyan kiváló parancsnokokkal rendelkeztek, ám a katonák döntõ többsége fiatal újonc és idõsebb tartalékos „Volksgrenadier" (népi gránátos) volt. Kiképzésük, harckészségük, harcedzettségük messze alulmaradt az 1940-ben Franciaországot legyõzõ, a keleti front gigantikus csatáiban elesve már orosz földben porladó katonákhoz képest. Lelkesedéssel pedig csak részben lehetett pótolni ezt.
Az amerikai katonák ellenben jól kiképzettek és jól ellátottak voltak. Legtöbbjük hívõ protestánsként, a Közép-Nyugat kisvárosaiból és farmjairól jött. A fegyver, a gépek kezelése neveltetésük része volt. Ugyanúgy, mint 1917-ben, gyõzni jöttek az Óvilágba. Eisenhower emlékiratainak címéhez híven meggyõzõdésük volt, hogy küldetésük: „Keresztesháború Európában" a Gonosz ellen. Az amerikai expedíciós erõk rendelkeztek a legjobb logisztikával. És ez volt a történelem elsõ, teljesen gépesített hadereje. Ráadásul, ha elvágták utánpótlási vonalaikat, felhalmozott tartalékaiknak köszönhetõen kitartottak, nem úgy, mint 1940-ben a franciák, akik vagy megfutamodtak, vagy megadták magukat.
4. A bombázások miatt a német ipar sem volt már a régi. A háború elején még valóban a világ legjobb fegyvereit volt képes elõállítani.
A nyersanyaghiány és a gyártás színvonalának gyors romlása azonban még az olyan, alapvetõen kiváló konstrukciók, mint a hadmûveletekben kulcsszereppel felruházott Panzerkampfwagen VI Ausf. B „Királytigris" harckocsi harcászati alkalmazhatóságát is tönkretette. Megfelelõ ötvözõanyagok hiányában páncélzata törékeny lett, nagy átütõ képességû 88 mm-es ágyújának élettartama lecsökkent, motorja és áthajtómûve megbízhatatlanná vált. Ráadásul ez a szörnyeteg nem hegyi átkeléshez volt kitalálva, ahhoz motorja, tömegéhez képest túl gyenge volt. A legtöbb ilyen tank nem is harcban veszett el, hanem javíthatatlan meghibásodások miatt saját személyzete robbantotta fel. Az amerikaiak pedig már szolgálatba állítottak olyan önjáró páncélvadászokat (M10, M18 és Sherman Firefly), amelyek eséllyel vehették fel vele a küzdelmet. Nem is beszélve a szövetséges vadászbombázók páncéltörõ rakétáiról...
Ezek után sok kétségünk nem lehet: a németeknek esélyük sem volt a gyõzelemre.
,
Gyûjtemény
8
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
szerk 2010 January 26, Tuesday, 09:44:55
A fõcímtõl balra 5 cm-nyire, a külön oszlopban látható a második rész linkje. Kattintás oda.
Kiss Áron 2010 January 25, Monday, 20:56:34
Hol a folytatás?
enigma58 2010 January 24, Sunday, 21:53:17
Különben torlódnak a dolgok. A történelemre nagyobb hatással volt a dunántúli túlértékelt "Tavaszi ébredés"hadmûveletnél, a vele szinte párhuzamos Ivo Dzsimai csata. Tudod, errõl készült a két leghietlesebb amerikai háborús film a revoverhõs Clint Eastwood rendezésében: a "Levelek Ivo Dzsimáról" és a "Gyõzelem zászlaja". Ez a kettõs film vallotta be elõször az amerikaiak lefojtott tiszeteletét a japánok iránt. De ez is meg lesz írva itt.
enigma58 2010 January 24, Sunday, 21:52:37
Különben torlódnak a dolgok. A történelemre nagyobb hatással volt a dunántúli túlértékelt "Tavaszi ébredés"hadmûveletnél, a vele szinte párhuzamos Ivo Dzsimai csata. Tudod, errõl készült a két leghietlesebb amerikai háborús film a revoverhõs Clint Eastwood rendezésében: a "Levelek Ivo Dzsimáról" és a "Gyõzelem zászlaja". Ez a kettõs film vallotta be elõször az amerikaiak lefojtott tiszeteletét a japánok iránt. De ez is meg lesz írva itt.
enigma58 2010 January 24, Sunday, 21:40:29
Nyugi, az is készül már.
Pógár 2010 January 24, Sunday, 21:37:59
Mintha lett volna 1945 tavaszán valami lövöldözés a Balatonnál. Egy baromi nagy páncéloscsta. Nem akarsz arról is írni?
Peace 2010 January 24, Sunday, 19:13:24
Jó film, jó írás.
érdeklõdõ 2010 January 24, Sunday, 17:45:18
igen, ez az, gratulálok, jó a cikk, várjuk az újabbat