Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendővel ezelőtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta. Legyőzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsőcél: Berlin II.
A végső cél: Berlin I
Könyv
Modellek
Leila
Somogyi-könyvtár könyvajánlója
Stephen Clarke: Egy év a Francban
Szegedi írók
Üzenetek egy elsüllyedt vilából
Szabadegyetem - Szeged
Tóth Ágota egyetemi docens előadása
Színielőadások
Mandragóra
Filmleírások
Ilyen az élet
Hírlevél
Hírlevél
Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
Úton
A haragos zöld honában
Kipróbáltuk
Dél-Alföldi szolgáltatók a neten
Programajánló
December 2018
H K S C P S V
26272829301 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Piczil Márta: Nem véletlen az ősi szereposztás
Kissné Novák Éva: Az ember nem magányra született
Relax
A férfi földrajza
A bor elemzése
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Hadüzenet nélkül
Csenke László - Básthy Gábor   2009 September 17, Thursday  
Image
Miután gyakorlatilag utolsó puskaporukat is ellőtték csapataik, Japán szeptember 16-n fegyverszünetet kért diplomáciai úton a Szovjetuniótól. A megállapodást 17-én írták alá. Ezzel ért véget a hadüzenet nélküli háború a Távol-Keleten.
  Hozzászólások 3 Nyomtat E-mail PDF

Zsukov, az akkori hadcsoport parancsnok szerint hadüzenet nélküli háborút vívtak négy hónapon keresztül. Mindez 1939-ben történt, májustól szeptember közepéig. A mongol pusztákon, homokdűnés sztyeppei vidéken. A Szovjetunió lakossága azonban erről mit sem tudott.

Amikor Vorosilov hadügyi népbiztos magához rendelete, Zsukov nem tudhatta, hogy mi következik, börtönbe csukják vagy kitüntetik. Végül is egyiknek sem lett részese, feladatot bíztak rá, utazzon el Mongóliába, ahol májusban már javában folytak a Halhin-Gol folyó menti határvillongások a japánok és a mongol határőrök, később már a japánok és a mongol-szovjet reguláris csapatok között. 1936-ban ugyanis a MNK és a Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött egymással, és a Vörös Hadsereg különleges hadteste már ott állomásozott, igaz a harcok kitörésének színhelyétől jóval távolabb.

A Japán Császári Hadsereg már javában benne volt Mandzsúria és Kína meghódításában, sőt világhódító terveket szövögetett e hadműveletek kapcsán. E tervekben a világ Kínát, Mongóliát és a Szovjetunió távol-keleti részeit, a Bajkálon túli területeket jelentették, benne a Transz-szibériai vasúttal. Japánnak jól jött volna a dél-szibériai szén és vasérc, amelyekre szüksége lehetett iparának. Ez motiválta őket világhódító szándékukban, amelyhez csak a szamuráj büszkeség és felsőbbrendűségi érzésük volt meg igazán, felszerelt szárazföldi hadseregük, hadvezetési újításaik, -mint később bebizonyosodott- azonban nem.

A hadüzenet nélküli háborúhoz az okot a határvonal szolgáltatta a japánoknak, mint az egy évvel korábbi Hasszán tó menti összecsapásokban is. Továbbá a reváns érzése, mert a tó környéki magaslatok birtoklásáért vívott harcokban tisztességes verést kaptak, amelyből végül is nem tanultak.

Az európai hatalmak az Egyesült Államokkal együtt feszülten figyelték, hátha sikerül a Szovjetuniót két tűz közé szorítani, hiszen ez idő tájt már küszöbön állt Lengyelország lerohanása. Igaz, a világ akkor még mit sem tudott a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékáról, így éppen azon szurkolt, hogy Hitler keleti irányba forduljon hadseregével. S mindebből a japán hadvezetés azt a következtetést vonhatta le, hogy most jött el az ő idejük.

Nem volt nehéz a határ-okot megtalálniuk, mert valószínűleg egyik fél sem tudta pontosan hol is húzódik a határvonal.  Mindez tükröződik a témát feldolgozó írásokban is.


A hadszíntér áttekintő térképe

Gyakorlatilag 1939 májusa a határvillongások jegyében telt el. Az első  puskalövések május 8-án hangzottak fel. Az első alegység szintű összecsapásra május 11-én került sor, ezért tartják sokan a háború kezdetének ezt a napot. A határvillongások május 22-én új minőséget vettek, amikor már a reguláris hadseregek egységei vették fel a harcot egymással. És így telt el  a májusi hónap, de komoly szovjet veszteségekkel.




Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!

Túró 2009 September 17, Thursday, 09:40:48

Ilyeneket jó olvasni itt!

CsL 2009 September 17, Thursday, 08:55:42

A szárazföldi hódító szándékukról e vereség miatt mondanak le végleg. Ahogyan mondták a japánok ekkor azoknak, akik tovább biztatták volna őket a szovjetek elleni háborúra: "Az alapfokú hadi végzettséget megszereztük a Hasszán tónál, a középfokút Halhin-Golnál, a felsőfokút azonban már nem akarjuk megszerezni." Persze megszerezték, csak a csendes-óceáni hadszíntéren. És nem a szovjetektől, hanem az amerikaiaktól.

Pógár 2009 September 17, Thursday, 08:21:43

Hát ez tényleg elfelejtett háború. Talán a távolság miatt. Nagyon jó kis írás, köszi érte. Sok munka lehet benne, mert erről hiteles forrásokat sem igen találni. Ha jól sejtem, ezután a saller után fordultak Dél-Kelet Ázsia és a Csendes-óceán felé a japcsik, hogy aztán még nagyobb pofont kapjanak.

Hozzászólások száma: 3 


Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player