Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Veresné Novák Katalin: Kellenek a nõk a közéletbe
Vajda Júlia: a férfiak szeretik irányítani a nõket
Relax
Vidám képek
A hõskor hõsei 2
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A legnagyobb háború I.
Básthy Gábor   2009 August 31, Monday  
Image
70 esztendõvel ezelõtt, 1939. szeptember 1.-én a náci Németország Lengyelország elleni támadásával Európában is kezdetét vette az emberiség történelemének legnagyobb, legkiterjedtebb és legpusztítóbb fegyveres konfliktusa, a második világháború
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF

A Molotov-Ribbentrop paktum

Közben a Távol-Keleten 1939. májusában a Mandzsúriát megszállva tartó japán Kvantung-hadseregcsoport egységei a Halhin-Gol folyó térségében támadást intézett a Mongólia ellen, nem titkolva a végsõ célt: a Transzszibériai Vasút  és Szibéria nyersanyagkincseinek megszerzését. Az 1936-os szovjet-mongol kölcsönös segélynyújtási szerzõdés értelmében a Szovjetunió katonai segítséget nyújtott és a támadókat szeptember elejére a világháború késõbbi gyõztes marsallja, Zsukov parancsnoksága alatt szétverték.


A szárazföldi hadsereg kudarcát követõen a Császári Haditengerészet vette át a kezdeményezést. Japán végleg lemondott a Szovjetunió elleni hadmûveletekrõl és hódító törekvéseivel a Csendes-óceán valamint Dél-Kelet Ázsia térsége felé fordult. Akkor még senki sem láthatta ennek végzetes stratégiai következményeit, melyek az Egyesült Államok hadba lépésével döntõ hatást gyakorolnak majd a világháború menetére.

A nemzetközi elszigeteltség kedvezõtlen helyzetében a Szovjetuniót Nyugaton és a Távol-Keleten egyaránt háború fenyegette. Ugyanakkor Németországnak érdeke volt a tervezett hadijáratok idejére a Szovjetunió rövidtávú semlegesítése. A németek benyomultak tehát a nyugati hatalmak által hagyott diplomáciai vákuumba. Gazdasági egyezmények és diplomáciai eszmecserék után Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter augusztus 15.-én felajánlotta, hogy Németország hajlandó megnemtámadási szerzõdést kötni a Szovjetunióval.

Az 1939. augusztus 23.-án lefolytatott viszonylag rövid tárgyalások eredményeképpen, augusztus 24.-én éjfél után, de 23.-i keltezéssel aláírták a megnemtámadási szerzõdést,  amelyet egy titkos, az érdekszférák elhatárolásáról és Lengyelország felosztásáról szóló, ugyancsak Ribbentrop és Molotov által aláírt jegyzõkönyv  egészített ki.


A Molotov-Ribbentrop paktum  a Szovjetuniónak védelmet nyújtott egy esetleges kétfrontos háborúval szemben ugyanakkor idõt nyerhetett a németek elleni, egyébként nyilvánvalóan elkerülhetetlen háborúra történõ felkészülésre, Németország számára pedig biztosította a szovjet semlegességet  Lengyelország lerohanásához és a késõbbi nyugati hadmûveletekhez.

A német külpolitika célja ekkor még elsõsorban az elvesztett német területek visszaszerzése volt. Hitlert felbátorították a Rajna-vidéken, Ausztriában és Csehszlovákiában elért sikerei, de Lengyelország esetében tisztában volt azzal, hogy ezúttal nem fog menni háború nélkül, de a "Fall Weiss" fedõnevû hadmûveleti terv már készen állt.

(folytatjuk)




Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player