3. lap. �sszesen 3.
A Molotov-Ribbentrop paktum
Közben a Távol-Keleten 1939. májusában a Mandzsúriát megszállva tartó japán Kvantung-hadseregcsoport egységei a Halhin-Gol folyó térségében támadást intézett a Mongólia ellen, nem titkolva a végsõ célt: a Transzszibériai Vasút és Szibéria nyersanyagkincseinek megszerzését. Az 1936-os szovjet-mongol kölcsönös segélynyújtási szerzõdés értelmében a Szovjetunió katonai segítséget nyújtott és a támadókat szeptember elejére a világháború késõbbi gyõztes marsallja, Zsukov parancsnoksága alatt szétverték.
A szárazföldi hadsereg kudarcát követõen a Császári Haditengerészet vette át a kezdeményezést. Japán végleg lemondott a Szovjetunió elleni hadmûveletekrõl és hódító törekvéseivel a Csendes-óceán valamint Dél-Kelet Ázsia térsége felé fordult. Akkor még senki sem láthatta ennek végzetes stratégiai következményeit, melyek az Egyesült Államok hadba lépésével döntõ hatást gyakorolnak majd a világháború menetére.
A nemzetközi elszigeteltség kedvezõtlen helyzetében a Szovjetuniót Nyugaton és a Távol-Keleten egyaránt háború fenyegette. Ugyanakkor Németországnak érdeke volt a tervezett hadijáratok idejére a Szovjetunió rövidtávú semlegesítése. A németek benyomultak tehát a nyugati hatalmak által hagyott diplomáciai vákuumba. Gazdasági egyezmények és diplomáciai eszmecserék után Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter augusztus 15.-én felajánlotta, hogy Németország hajlandó megnemtámadási szerzõdést kötni a Szovjetunióval.
Az 1939. augusztus 23.-án lefolytatott viszonylag rövid tárgyalások eredményeképpen, augusztus 24.-én éjfél után, de 23.-i keltezéssel aláírták a megnemtámadási szerzõdést, amelyet egy titkos, az érdekszférák elhatárolásáról és Lengyelország felosztásáról szóló, ugyancsak Ribbentrop és Molotov által aláírt jegyzõkönyv egészített ki.
A Molotov-Ribbentrop paktum a Szovjetuniónak védelmet nyújtott egy esetleges kétfrontos háborúval szemben ugyanakkor idõt nyerhetett a németek elleni, egyébként nyilvánvalóan elkerülhetetlen háborúra történõ felkészülésre, Németország számára pedig biztosította a szovjet semlegességet Lengyelország lerohanásához és a késõbbi nyugati hadmûveletekhez.
A német külpolitika célja ekkor még elsõsorban az elvesztett német területek visszaszerzése volt. Hitlert felbátorították a Rajna-vidéken, Ausztriában és Csehszlovákiában elért sikerei, de Lengyelország esetében tisztában volt azzal, hogy ezúttal nem fog menni háború nélkül, de a "Fall Weiss" fedõnevû hadmûveleti terv már készen állt.
(folytatjuk)
|< Kezd�
< El�z�
1
2
3
K�vetkez� >
Utols� >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!