Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Hetesi Erzsébet: Nem könnyû ma dékánnak lenni
Veresné Novák Katalin: Kellenek a nõk a közéletbe
Relax
Futballmeccsen
A hõskor hõsei 2
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A legnagyobb háború I.
Básthy Gábor   2009 August 31, Monday  
Image
70 esztendõvel ezelõtt, 1939. szeptember 1.-én a náci Németország Lengyelország elleni támadásával Európában is kezdetét vette az emberiség történelemének legnagyobb, legkiterjedtebb és legpusztítóbb fegyveres konfliktusa, a második világháború
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF

A párizsi békerendszer végnapjai

Hitler vérszemet kapott. 1938. március 11-én Bécsben az osztrák nácik második, immár sikeres puccsukkal megbuktatták az osztrák kormányt. Másnap a német Wehrmacht harc nélkül bevonult Ausztriába. Ezzel megvalósult az Anschluss, Hitler szülõhazája, Ausztria Harmadik Birodalomhoz csatolása. Ausztria független államként megszûnt létezni.


A nemzetközi válasz ismét mérsékelt volt: Nagy-Britannia és Franciaország nem szerzett érvényt a versailles-i békeszerzõdésnek, ami megtiltotta Németország és Ausztria egyesülését.

 A fasiszta Olaszország 1935-36.-ban meghódította Afrika egyik utolsó független államát, Etiópiát.


1936-39 között Németország és Olaszország a Franco tábornok vezette fasiszta lázadókat támogatva katonai intervenciót hajtott végre a Spanyol Köztársaság ellen.

Hitler ezek után a párizsi békerendszer által az Osztrák-Magyar Monarchia romjain létrehozott Csehszlovák Köztársaság németek lakta területei, a Szudéta-vidék megszerzését tûzte ki legközelebbi céljául. Anglia és Franciaország ugyanakkor azon igyekezett, hogy bármi áron elkerülje a katonai konfrontációt Németországgal és inkább keleti irányba terelje a nácik terjeszkedését.

A nyugati hatalmak megbékéltetési politikájának eredményeként 1938. szeptember 30.-án létrejött a müncheni egyezmény, amely elõkészítette Csehszlovákia szétdarabolását. A szudéta vidék Németországhoz kerül, Anglia és Franciaország szavatolja az új határokat. Lengyelország megkapja Teschent.

1938 november 2.-án az elsõ bécsi döntéssel Magyarország visszakapja a Felvidék magyarok lakta területeit. Cserébe csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz és engedélyezi a Volksbund,  a magyarországi németek náci szervezetének nyílt mûködését.

A tisói fasiszta bábkormány 1939. március 14-én kikiáltotta Szlovákia függetlenségét, egy napra rá pedig Hitler bevonult Prágába. Létrejött a Cseh-Morva Protektorátus.

Ugyancsak 1939. márciusában Németország megszállja Litvánia németek lakta területét, a Memel-vidéket.  1939. április 7.-én Olaszország megtámadja és néhány nap alatt elfoglalja Albániát.

Ezzel a párizsi békerendszer lényegében megszûnt létezni.

A „lengyel probléma"

Az Oroszország, Poroszország és Ausztria között 1795-ben felosztott Lengyelország 1918. november 3.-án nyerte vissza függetlenségét és területi egységét. A szabad, független Lengyelország megalakítása az antant egyik hadicéljává vált az I. világháború vége elõtt. A lengyelek kijáratot kaptak a Balti-tengerre, amivel németek százezrei kerültek lengyel fennhatóság alá, és Kelet-Poroszországnak és az ún. Danzig Szabad Városnak nem maradt szárazföldi összeköttetése Németországgal. Lengyelország határait a Saint Germain-i és a Versailles-i szerzõdés állapította meg véglegesen, ehhez járult még a 18 hónapig tartó szovjet-lengyel háború után megkötött rigai békeszerzõdés, amelynek értelmében a lengyelek jelentékeny belorusz és ukrán területeket kaptak a belsõ anarchiával viaskodó, polgárháborús Szovjet-Oroszországtól.

Hitler elõször barátságos külpolitikát folytatott Lengyelországgal, ami 1934-ben érte el csúcspontját a német-lengyel megnemtámadási egyezmény aláírásával. A külpolitika eleinte arra irányult, hogy Lengyelország belépjen az Antikomintern Paktumba, és ezzel Szovjetunió-ellenes együttmûködés jöjjön létre. Németország a Szovjetunió rovására kívánt területekhez jutni, életteret szerezni, és Nagy-Németország határait kiterjeszteni. Ennek érdekében kilátásba helyezték, hogy Lengyelország is területhez jut határaitól északnyugatra. Ám ezért olyan engedmények megtételére lett volna szükség, amelyek révén erõs német befolyás érvényesült volna az országban, így szinte csatlós állammá vált volna.

A szovjet területek mellett a németek a lengyelektõl is területeket akartak megszerezni, ugyanis Kelet-Poroszországot az úgynevezett „danzigi korridor" választotta el a birodalom többi részétõl. A németek természetesen Danzig Szabad Várost is vissza akarták csatolni Németországhoz. Danzig lakossága túlnyomórészt németekbõl állt, a korridor viszont régóta viták alapját képezte Lengyelország és Németország közt. A Versailles-i békeszerzõdést követõen a korridor Lengyelországhoz került, ami miatt a lakosság összetétele is megváltozott. Hitler szerette volna megakadályozni a terület „ellengyelesedését" és ígéretet tett a korridorban, illetve a Népszövetségi ellenõrzés alatt lévõ Danzig városában élõ németeknek, hogy „felszabadítja" õket.

Az 1938-as Müncheni egyezményt követõen Lengyelország is részesedett a felosztott Csehszlovákiából: megkapta Èeský Tì¹ín (Teschen) városát és környékét.

A Danzig birtoklására irányuló német törekvések megerõsödtek, mikor a németek vasútvonalat és autópályát terveztek, amely Danzig és a Birodalom többi része között biztosított volna összeköttetést, természetesen a korridoron keresztül. Ezt a tervet a lengyelek elutasították, ugyanis attól tartottak, hogy ez az elsõ lépés lehet függetlenségük elvesztéséhez. Ezen kívül a lengyelek nem is bíztak Hitlerben. Okkal.

1939. április 28.-án Hitler érvénytelennek nyilvánította az1934-es lengyel-német szerzõdést és az 1935-ös angol-német flottaegyezményt.

Nagy-Britannia és Franciaország ilyen körülmények között bejelentette, hogy garantálja Lengyelország, Görögország, Románia és Törökország szuverenitását és kölcsönös segítségnyújtási szerzõdést kötöttek Lengyelországgal.

1939. augusztus 11.-én Anglia és Franciaország tárgyalásokat kezdett Szovjetunióval a német agresszió megállításával, a Lengyelországgal kötött kölcsönös segítségnyújtási szerzõdés kiterjesztése érdekében. A tárgyalások, nem utolsó sorban a kölcsönös bizalmatlanság miatt, kudarcba fulladtak. Nehezítette a megegyezést a lengyel kormány is, amely - az évszázados lengyel-orosz szembenállás történelmi tapasztalatai alapján és a bolsevizmustól tartva talán érthetõen - elutasított minden érdemleges megállapodást a szovjet kormánnyal.




Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player