Történelmi évfordulók
PĂĄrizs bukĂĄsa 3.
70 esztendĂ”vel ezelĂ”tt, FranciaorszĂĄg kapitulĂĄciĂłjĂĄval vĂ©get Ă©rt a nĂĄci Wehrmacht nyugati hadjĂĄrata. Hitler alig több, mint hat hĂ©t alatt legnagyobb vilĂĄghĂĄborĂșs gyĂ”zelmĂ©t aratta. LegyĂ”zte Ă©s porig alĂĄzta FranciaorszĂĄgot.
PĂĄrizs bukĂĄsa 2.
Trianon
PĂĄrizs bukĂĄsa 1.
A végsÔcél: Berlin II.
A végsÔ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
ProgramajĂĄnlĂł
Mïżœrcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a hïżœnapban
SzĂ­nikĂ­nĂĄlat
GyĂŒjtemĂ©ny
WebKozmo
Veresné Novåk Katalin: Kellenek a nÔk a közéletbe
Vajda JĂșlia: a fĂ©rfiak szeretik irĂĄnyĂ­tani a nĂ”ket
Relax
A férfi földrajza
FilmleĂ­rĂĄsok
A tûzben edzett férfi
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Kis lépés egy embernek: embert az ûrbe!
BĂĄsthy GĂĄbor   2009 July 20, Monday  
Image
40 esztendeje, 1969. jĂșlius 20.-ĂĄn az Apollo-11 leszĂĄllĂł egysĂ©ge, az Eagle sikeresen landolt a Hold felszĂ­nĂ©n. Neil Armstrong, elsĂ” emberkĂ©nt Ă©gitestre lĂ©pett. Szavai: "Kis lĂ©pĂ©s egy embernek, de ĂłriĂĄsi ugrĂĄs az emberisĂ©gnek" szĂĄllĂłigĂ©vĂ© vĂĄltak.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

Az elĂ”zmĂ©nyekrĂ”l a "Kis lĂ©pĂ©s egy embernek: a Szputnyik-sokk" cĂ­mĂ» cikkĂŒnkben olvashat.

FelkĂ©szĂŒlĂ©s: embert az Ă»rbe

A kĂ©t nagyhatalom ezek utĂĄn nemzeti programokat indĂ­tott az emberrel vĂ©gzett Ă»rrepĂŒlĂ©sek vĂ©grehajtĂĄsĂĄra, valamint a legközelebbi Ă©gitest, a Hold elĂ©rĂ©sĂ©re. A programok egy ideig pĂĄrhuzamosan haladtak.



A Vosztok-program, a szovjet ûrprogram célja az volt, hogy elÔször juttasson embert a vilågûrbe.

Jurij Gagarin elsĂ”kĂ©nt repĂŒlt 1961. ĂĄprilis 12-Ă©n a Vosztok-1 Ă»rhajĂłval.

Az Ă»rrepĂŒlĂ©seket (6 kĂŒldetĂ©s) a Vosztok tĂ­pusĂș egyszemĂ©lyes Ă»rhajĂłkkal vĂ©geztĂ©k, amelyeket az R-7-es ICBM-bĂ”l kialakĂ­tott, tovĂĄbbfejleszett Vosztok hordozĂłrakĂ©tĂĄkkal indĂ­tottak.

A Mercury-program (6 kĂŒldetĂ©s) az elsĂ” amerikai emberes Ă»rprogram. 1961-tĂ”l 1963-ig egyszemĂ©lyes kapszulĂĄkat indĂ­tottak Cape CanaveralbĂłl szuborbitĂĄlis Ă©s alacsony Föld körĂŒli pĂĄlyĂĄra. A Freedom 7 Ă»rhajĂłval Alan Shepard volt az elsĂ” amerikai aki eljutott a vilĂĄgĂ»rbe, a Friendship 7 Ă»rhajĂłval John Glenn az elsĂ” amerikai Föld körĂŒli pĂĄlyĂĄn.

A szovjetek a Vosztok-programmal megelĂ”ztĂ©k az amerikaiakat az emberes Ă»rrepĂŒlĂ©sek terĂ©n is.

A Gemini-program (10 kĂŒldetĂ©s) rĂ©sze volt az amerikai holdraszĂĄllĂĄsi programnak. Az 1960-as Ă©vekben ennek keretĂ©ben prĂłbĂĄltĂĄk ki a bonyolultabb Ă»rrepĂŒlĂ©seket, Ă©s felkĂ©szĂ­tettĂ©k az Ă»rhajĂłsokat az Apollo-program repĂŒlĂ©seire. A holdraszĂĄllĂł Ă»rhajĂłsok többsĂ©ge rĂ©szt vett a Gemini-programban is. A Gemini Ă»rhajĂłkat Cape CanaveralbĂłl indĂ­tottĂĄk Titan II hordozĂłrakĂ©tĂĄval.

A Voszhod-program (2 kĂŒldetĂ©s) keretĂ©ben indultak az elsĂ” többszemĂ©lyes szovjet Ă»rhajĂłk, a Voszhodok, amelyeket a korĂĄbbi egyszemĂ©lyes Vosztok Ă»rhajĂłkbĂłl fejlesztettek ki. KĂ©t Voszhod repĂŒlĂ©st hajtottak vĂ©gre 1964-ben Ă©s 1965-ben.

A Szojuz szovjet/orosz Ă»rprogram, melynek keretĂ©ben majdnem 98 Ă»rrepĂŒlĂ©st hajtottak vĂ©gre a Szojuz tĂ­pusĂș Ă»rhajĂłkkal. Az Ă»rhajĂłkat az R-7-en alapulĂł Szojuz hordozĂłrakĂ©tĂĄval indĂ­tottĂĄk. A program az 1960-as Ă©vekben a szovjet holdprogram rĂ©sze volt, Szojuz Ă»rhajĂłt mĂĄr a Holdra szĂĄllĂĄsra fejlesztettĂ©k ki. A program elsĂ” emberes repĂŒlĂ©se tragĂ©diĂĄval vĂ©gzĂ”dött. A Szojuz-1 visszatĂ©rĂ©sekor az ejtĂ”ernyĂ” nem nyĂ­lt ki, a kapszula becsapĂłdott Ă©s szĂ©troncsolĂłdott. A pilĂłta, Vlagyimir Komarov szörnyethalt.

Verseny a Holdért - a szovjet kudarc



Az Amerikai EgyesĂŒlt Államok Ă©s a SzovjetuniĂł nagy vetĂ©lkedĂ©se a Hold meghĂłdĂ­tĂĄsĂĄĂ©rt mĂĄr 1957-ben kezdĂ”dött, de az amerikaiakat vĂ©gĂ©rvĂ©nyesen Gagarin Ă»rrepĂŒlĂ©se rĂĄzta fel. Kennedy elnök ezutĂĄn hirdette meg az Apollo-Saturn-programot.

Az EgyesĂŒlt Államokban a Mercury-Atlas program befejezĂ©se utĂĄn a kĂ©tszemĂ©lyes Gemini Ă»rhajĂłkat Titan-II hordozĂłrakĂ©tĂĄval juttattĂĄk a vilĂĄgĂ»rbe. TermĂ©szetesen a Titan is a kiöregedett katonai rakĂ©tĂĄk csalĂĄdjĂĄbĂłl szĂĄrmazott. A felsorolt rakĂ©tĂĄk teljesĂ­tmĂ©nye csak az alacsony Föld körĂŒli pĂĄlya elĂ©rĂ©sĂ©t tette lehetĂ”vĂ©, a Holdhoz vezetĂ” Ăștra nagysĂĄgrendekkel erĂ”sebb eszközökre volt szĂŒksĂ©g. MeglepĂ”nek tĂ»nhet, de a Holdra szĂĄllĂł ember szĂĄmĂĄra kĂ©szĂŒltek el a törtĂ©nelem elsĂ” olyan hordozĂłrakĂ©tĂĄi, amelyeknek nem volt "hĂĄborĂșs mĂșltjuk", kifejezetten bĂ©kĂ©s cĂ©lokat szolgĂĄltak. Közvetlen katonai felhasznĂĄlĂĄsra tĂșlontĂșl erĂ”sek voltak.

A legegyszerĂ»bb megoldĂĄst keresĂ” szĂĄmĂ­tĂĄs szerint is mintegy 50 tonnĂĄs szerelvĂ©nyt kell a Hold felĂ© indĂ­tani, oda leszĂĄllni, onnan visszahozni. Ehhez egy majdnem 3000 tonnĂĄs rakĂ©tĂĄra lenne szĂŒksĂ©g. És vĂ©gĂŒl ez lett a mĂĄsik zseniĂĄlis tervezĂ”, a nĂ©met Wernher von Braun ĂĄltal megalkotott amerikai Saturn-V. Ezt a versenyt tekinthetjĂŒk akĂĄr a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂșs nĂ©met rakĂ©tatechnika tovĂĄbbfejlesztĂ©sĂ©ben, nagyon eltĂ©rĂ” technolĂłgiai Ă©s anyagi feltĂ©telek mellett Koroljov Ă©s von Braun vetĂ©lkedĂ©sĂ©nek is.


Szergej Pavlovics Koroljov fĂ”konstruktĂ”r mĂĄr az 50-es Ă©vek vĂ©gĂ©n felvĂĄzolta egy ĂłriĂĄsi hordozĂłrakĂ©ta ötletĂ©t, amely kĂ©pes embert szĂĄllĂ­tani a Holdra. Az N-1 rakĂ©ta tervezĂ©se mĂ©g John F. Kennedy törtĂ©nelmi bejelentĂ©se elĂ”tt kezdĂ”dött meg, Ă©s mĂ©gis kĂ©sĂ”bb ismertĂŒk meg, mint az amerikai Apollo-programot. 1963-ban az N-1 rakĂ©tĂĄt 40-50 tonnĂĄs emberszĂĄllĂ­tĂł Ă»rhajĂł indĂ­tĂĄsĂĄra, Ă©s a Holdra valĂł leszĂĄllĂĄsra terveztĂ©k, legkĂ©sĂ”bb 1967-ben. A terv kiegĂ©szĂ­tette a korai 60-as Ă©vek intenzĂ­v szovjet holdkĂ­sĂ©rleteit.

Amikor 1961. mĂĄjus 25-Ă©n Kennedy elnök bejelentette, hogy "az Ă©vtized vĂ©gĂ©ig embert kĂŒldĂŒnk a Holdra", Koroljov csillaga is felragyogott, mert Ă©lvezte Nyikita Hruscsov feltĂ©tlen tĂĄmogatĂĄsĂĄt. A szovjet pĂĄrt- Ă©s kormĂĄnyvezetĂ©s minden tĂĄmogatĂĄst megadott, kerĂŒl, amibe kerĂŒl alapon. A SzovjetuniĂł nem lehetett mĂĄsodik, ezĂ©rt Koroljov zöld utat kapott, de a szovjet politikai szĂ©ljĂĄrĂĄs nagyon vĂĄltozĂłnak bizonyult.

1964. augusztus 3-ĂĄn a SzovjetuniĂł minisztertanĂĄcsa Ă©s az SZKP Központi BizottsĂĄga közös ĂĄllĂĄsfoglalĂĄst adott ki a Hold Ă©s a vilĂĄgĂ»r kutatĂĄsĂĄval kapcsolatos munkĂĄkrĂłl. Ebben a dokumentumban az ember Holdra szĂĄllĂĄsĂĄnak megvalĂłsĂ­tĂĄsa alapvetĂ” fontossĂĄgot Ă©s N-1/L-3 jelzĂ©st kapott. N-1 a hordozĂłrakĂ©ta, az L-3 annak az Ă»rhajĂłrendszernek a jelzĂ©se volt, amellyel az Ă»rhajĂłsok a Holdhoz repĂŒlhettek, leszĂĄllhattak, majd visszatĂ©rhettek a Földre. Az esemĂ©nyeket tovĂĄbb gyorsĂ­totta, hogy Hruscsov 1964. oktĂłberi levĂĄltĂĄsa utĂĄn hatalomra kerĂŒlt Leonyid Brezsnyev is elismerte Koroljov abszolĂșt elsĂ”bbsĂ©gĂ©t a Hold-programban. Azonban alig több mint egy esztendĂ” elteltĂ©vel Koroljov egy rutinmĂ»tĂ©tet követĂ”en vĂĄratlanul meghalt, az N-1 fejlesztĂ©se Ășjabb törĂ©st szenvedett. A Koroljov helyĂ©re kerĂŒlĂ” Vaszilij Misin mĂĄr nem Ă©lvezte a korĂĄbbi erĂ”teljes tĂĄmogatĂĄst, Ă©s sokkal kevesebb befolyĂĄssal is rendelkezett.

Koroljov nĂ©lkĂŒl nem megy...

1967. januår 27-én szörnyû hír råzta meg a vilågot. Az Apollo-1 hårom asztronautåja borzalmas halålt szenvedett egy rövidzårlat következtében fellépÔ kabintûzben.

A tiszta oxigĂ©n-tĂĄplĂĄlĂĄsĂș, magnĂ©zium szerkezetekkel telezsĂșfolt Apollo fĂŒlkĂ©t ĂĄtterveztĂ©k, de az amerikai Holdra szĂĄllĂĄsi program legalĂĄbb egy Ă©ves kĂ©sĂ©sbe kerĂŒlt.

IsmĂ©t felcsillant a nagy lehetĂ”sĂ©g. 1967 februĂĄrjĂĄban a SzovjetuniĂł minisztertanĂĄcsĂĄnak utasĂ­tĂĄsĂĄra meggyorsĂ­tottĂĄk az addigi lassĂș, lomha vĂ©grehajtĂĄst Ă©s vĂ©gre-valahĂĄra megindult a felkĂ©szĂŒlĂ©s is. 1967 harmadik negyedĂ©vĂ©re terveztĂ©k az N-1 rakĂ©ta kiprĂłbĂĄlĂĄsĂĄt, Ă©s 1968 harmadik negyedĂ©vĂ©ben az ember leszĂĄllĂĄsĂĄt a Holdra. Úgy hatĂĄroztĂĄk meg ezeket az idĂ”pontokat, hogy a Holdra elĂ”ször szovjet ember szĂĄlljon le, annak ellenĂ©re, hogy az egĂ©sz program jĂłvĂĄhagyĂĄsa öt Ă©vvel kĂ©sĂ”bb törtĂ©nt meg, mint az amerikaiakĂ©. 1967 mĂĄrciusa Ă©s 1970 oktĂłbere között 22 kĂ­sĂ©rleti repĂŒlĂ©s zajlott le a szovjet Hold-programban, de ezek közĂŒl csak egyetlen egy volt szĂĄz szĂĄzalĂ©kban sikeres: az 1969. augusztus 8-ĂĄn visszatĂ©rt Zond-7 holdszonda.

1967. ĂĄprilis 24-Ă©n leszĂĄllĂĄs közben a Szojuz-1 Ă»rhajĂł lezuhant, Ă©s Vlagyimir Komarov Ă©letĂ©t vesztette. Csak jĂłval kĂ©sĂ”bb derĂŒlt ki, hogy a Szojuz Ă»rhajĂłt a program teljes befejezĂ©se elĂ”tt visszahĂ­vtĂĄk a sorozatban fellĂ©pĂ” mĂ»szaki hibĂĄk miatt. A Szojuz-2-vel a repĂŒlĂ©s mĂĄsnapjĂĄra tervezett összekapcsolĂĄst is elhalasztottĂĄk, Ă©s csak 1969 januĂĄrjĂĄban kerĂŒlt sor a program vĂ©grehajtĂĄsĂĄra a Szojuz-4 Ă©s -5 Ă»rhajĂłkkal. Jeliszejev Ă©s Hrunov kĂŒlsĂ” ĂĄtszĂĄllĂĄssal ment ĂĄt az utĂłbbibĂłl az elĂ”bbibe, mint ahogy a holdi Ă»rhajĂłbĂłl szĂĄlltak volna ĂĄt a Földre visszatĂ©rĂ” Ă»rhajĂłba.

1968 nyarĂĄn a NASA-ra egyre erĂ”sĂ”dĂ” nyomĂĄs nehezedett. Sorban Ă©rkeztek az informĂĄciĂłk a CIA-tĂłl, TĂĄjĂ©koztattĂĄk Johnson elnököt egy közeljövĂ”ben esedĂ©kes szovjet holdkerĂŒlĂ” repĂŒlĂ©srĂ”l Ă©s a tervezett Holdra szĂĄllĂĄsrĂłl. ValĂłszĂ­nĂ»leg innen datĂĄlĂłdik az Apollo-program gyorsĂ­tĂĄsa, az Apollo-8 ĂștjĂĄnak mĂłdosĂ­tĂĄsa, hogy az eredeti tervektĂ”l eltĂ©rĂ”en holdkomp nĂ©lkĂŒl, de induljon a Hold körĂŒlrepĂŒlĂ©sĂ©re. ElsĂ” Ă­zben indult ember ĂĄltal alkotott Ă»reszköz a Hold felĂ©, hĂĄrom embert szĂĄllĂ­tĂł Ă»rhajĂłval a csĂșcsĂĄban, 1968 decemberĂ©ben.

Az amerikaiak sietsĂ©gĂ©t az indokolta, hogy a szovjet holdĂ»rhajĂł automatikus vĂĄltozata, a Zond-5 a Hold megkerĂŒlĂ©se utĂĄn sikeresen visszatĂ©rt a Földre 1968 szeptemberĂ©ben.

BĂĄr az orbitĂĄlis kabin nĂ©lkĂŒli Szojuz vĂĄltozat, a nyolcnapos holdutazĂĄs minden bizonnyal jelentĂ”s terhet rĂłtt volna a kĂ©t szovjet kozmonautĂĄra. FedĂ©lzetĂ©n mĂĄr az elsĂ” Ă©lĂ”lĂ©nyek is eljutottak a Hold tĂ©rsĂ©gĂ©be, Ă©s ezzel Ășjabb riadalmat okoztak az amerikaiaknak.

A következĂ” Zond a leszĂĄllĂĄs sorĂĄn elvesztette hermetikussĂĄgĂĄt, majd az ejtĂ”ernyĂ”je elĂ”bb vĂĄlt le a tervezettnĂ©l. Az Ă»rkabin lezuhant, Ă©s darabokra törött. SzerencsĂ©s mĂłdon a filmkazettĂĄk nem sĂ©rĂŒltek meg, Ă­gy a szovjet szakemberek "elsĂ” kĂ©zbĂ”l" kaphattak szĂ­nes felvĂ©teleket a HoldrĂłl.

Következett a december 9.-Ă©re tervezett repĂŒlĂ©s. A felkĂ©szĂŒlt Ă©s tĂŒrelmetlen, a Hold körĂŒlrepĂŒlĂ©sĂ©re kijelölt, hĂĄrom Ă»rhajĂłspĂĄros el is utazott a bajkonuri bĂĄzisra, ahol több mint egy hĂ©tig vĂĄrtak a startengedĂ©lyre. A szerelĂ”csarnokban kĂ©szen ĂĄllt a Proton hordozĂłrakĂ©ta, tetejĂ©n az Ă»rhajĂłsokra vĂĄrĂł Zonddal. A repĂŒlĂ©si engedĂ©ly azonban nem Ă©rkezett meg. Így az amerikaiak Ă»rhajĂłsai, Borman, Lovell Ă©s Anders, az Apollo-8 Ă»rhajĂłn 1968. december vĂ©gĂ©n elsĂ”kĂ©nt közelĂ­tettĂ©k meg a Holdat.

Elveszett remények: a szovjet holdrakéta

A Hold-versenyt vĂ©gĂŒl is a kĂ©t Ă»rhatalom ĂłriĂĄsrakĂ©tĂĄjĂĄnak kĂŒlönbsĂ©ge döntötte el.

A Saturn-V elsÔ fokozatåt öt hajtómû alkotta, míg az N-1-ét harminc. Ezek összehangolt mûködését, vezérlését, az esetlegesen meghibåsodó hajtómûvel szimmetrikusan elhelyezkedÔ hajtómû kikapcsolåsåt automatikus rendszer végezte volna. Az amerikai öt hajtómûvel szemben ez megoldhatatlannak bizonyult.

1968. mĂĄjus 7-Ă©n szĂĄllĂ­tottĂĄk ki a starthelyre az N-l rakĂ©ta elsĂ” repĂŒlĂ”kĂ©pes pĂ©ldĂĄnyĂĄt. ElkezdĂ”dtek a hosszadalmas ellenĂ”rzĂ©sek Ă©s javĂ­tgatĂĄsok, amelyek 1969 januĂĄrjĂĄig tartottak. De most mĂĄr tĂ©nyleg eljött a tĂ©nyleges repĂŒlĂ©si prĂłbĂĄk ideje. A szovjetek az N-1 rakĂ©tĂĄval 1969. februĂĄrja Ă©s 1972. novembere között nĂ©gy sikertelen kĂ­sĂ©rletet hajtottak vĂ©gre. A monstrum vagy felrobbant, vagy a kilövĂ©s utĂĄn közvetlenĂŒl visszazuhant a földre. Az 1969. jĂșlius 3.-i robbanĂĄs akkora volt, hogy majdnem elpusztĂ­totta a kilövÔållĂĄst. A pusztĂ­tĂĄs oly nagymĂ©rtĂ©kĂ» volt, hogy az amerikai Nimbus-3 idĂ”jĂĄrĂĄs-figyelĂ” mĂ»hold is Ă©szlelte a robbanĂĄst Ă©s a tĂŒzet. Az N-1 törtĂ©netĂ©nek vĂ©gĂ©re az 1976 mĂĄrciusĂĄban a program vĂ©gleges befejezĂ©se tette a pontot.

A Szovjetunió még egy kétségbeesett kísérletet tett. Az Apollo-11 expedíciójåval egy idÔben indította az automatikus Luna-15-öt, hogy az amerikai ûrhajósokat megelÔzve talajmintåt hozzon a Holdról. A Luna-15 azonban leszållås helyett becsapódott a Holdba.

A Szovjetunió a holdversenyt végérvényesen elvesztette.

ForrĂĄsok:
MezĂ” Ferenc: VĂ©gszĂł a kezdetekrĂ”l: Ami a holdra szĂĄllĂĄst megelĂ”zte: a szputnyik-sokk, ÚJ GALAXIS 4. szĂĄm - (KĂłdex KiadĂł, PĂ©cs, 2004, 201-204. o.)
Horvai Ferenc: A szovjet holdprogram. 1.-2., Meteor 2000. 3.-4. sz.
KĂ©pek: Google LIFE photo archive



Hozzïżœszïżœlïżœsok Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor hozzïżœszïżœlhat a tïżœmïżœhoz!



Webradio.hu - Szegedi, orszïżœgos ïżœs sport hïżœrek a nap 24 ïżœrïżœjïżœban!:HĂ­rek arrow GyĂ»jtemĂ©ny



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player