1. lap. �sszesen 3.
Kilencvenöt esztendõvel ezelõtt, 1914. június 28.-án Szarajevóban egy nacionalista szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd fõherceget, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és hitvesét. Egy hónappal késõbb a Monarchia hadat üzent Szerbiának, majd augusztus 1.-én Németország Franciaországnak és Oroszországnak. Kitört az elsõ világháború.
A Balkán, EurĂłpa „lõporos hordĂłja"
A XIX. század vĂ©gĂ©n az eurĂłpai hatalmakat ill. szövetsĂ©geiket a világ Ăşjrafelosztását cĂ©lzĂł törekvĂ©seik mellett a török uralom alĂłl felszabadult Balkán Ăşjrafelosztása is szembeállĂtotta.
Az egyik oldalon - a közös nyelv Ă©s kultĂşra összehangolĂł erejĂ©bõl adĂłdĂłan is - a NĂ©met Birodalom Ă©s az Osztrák-Magyar Monarchia - oroszellenes - kettõsszövetsĂ©ge (1879. oktĂłber 7.) állt. KĂ©sõbb (1882. május 20.) az elõbbi kĂ©t birodalom Ă©s Olaszország megkötötte a hármasszövetsĂ©get, ami - a közkeletĂ» felfogással szemben - nem a kettõsszövetsĂ©g kibõvĂtĂ©se, hanem egy Ăşj, alapvetõen franciaellenes tömörĂĽlĂ©s volt. Olaszország 1915-ös táborváltása után ezen „központi hatalmak"-nak nevezett szövetsĂ©g diplomáciája rávette Bulgáriát Ă©s Törökországot a csatlakozásra. A másik oldalon az antant az 1892. augusztus 17.-Ă©n lĂ©trejött orosz-francia katonai megállapodással szĂĽletett, melyet kiegĂ©szĂtett az 1904. április 8.-án megkötött francia-angol egyezmĂ©ny, az „Entente Cordiale", azaz „szĂvĂ©lyes viszony" (melybõl kĂ©sõbb az antant röviditĂ©s szĂĽletett). Az antant eredetileg nem szövetsĂ©get jelentett, csupán annyit, hogy a felek lemondanak egymás megtámadásárĂłl, vitás esetekben egyeztetni prĂłbálnak. A viszony kölcsönössĂ© 1907-ben vált az angol-orosz szerzõdĂ©s megkötĂ©sekor, innentõl számĂtjuk a hármas antant lĂ©trejöttĂ©t.
1908-ban a Monarchia annektálta Bosznia-Hercegovinát, ami a nagyszerb álmokat dĂ©delgetõ Szerbia számára elfogadhatatlan volt. A kĂ©t ország Ă©les ellentĂ©tbe kerĂĽlt, de ennĂ©l jĂłval fajsĂşlyosabb problĂ©ma volt Oroszország Ă©s a Monarchia viszonya. 1897-tõl fogva a kĂ©t nagyhatalom kölcsönös egyetĂ©rtĂ©sben Ăłvta a balkáni „status quo" -t, amelyrõl szĂłlĂł megegyezĂ©sĂĽket most a Monarchia az ellentĂ©telezĂ©s nĂ©lkĂĽli annexiĂłval felrĂşgta. Az orosz kĂĽlpolitika az 1905-ben JapántĂłl elszenvedett katasztrofális veresĂ©gbõl ocsĂşdva, majd az ezt követõ forradalmat vĂ©rben gázolva leverve mĂ©g nem volt olyan állapotban, hogy emiatt Ă©rzett felháborodását háborĂşval fejezze ki, fõkĂ©nt, hogy Franciaország Ă©s Nagy-Britannia ekkor mĂ©g nem volt hajlandĂł támogatni törekvĂ©seiben.
Bosznia terĂĽletĂ©n számos titkos szerb társaság alakult azzal a cĂ©llal, hogy merĂ©nyletekkel destabilizálják a vitatott terĂĽleteket. A társaságokat - burkoltan - támogatta a szerb kormány is. Noha Szerbia Ă©s Oroszország között semmilyen Ărásos szövetsĂ©gesi szerzõdĂ©s nem volt, a szerbek megalapozottan számĂtottak Oroszország kĂ©sõbbi katonai segĂtsĂ©gĂ©re. Oroszország ugyanis Bosznia annexiĂłja Ă©s Szerbia legyõzĂ©se esetĂ©n kĂ©nytelen tudomásul venni, hogy teljesen kiszorult a BalkánrĂłl.
Merénylet Szarajevóban
1914. júniusában a Monarchia hadserege nagyszabású hadgyakorlatot tartott Boszniában, a szerb határ közelében. A hadgyakorlattal a császári és királyi hadvezetésnek az volt a célja, hogy demonstrálja erejét a forrongó Balkánon.
1914. június 28.-án Ferenc Ferdinánd fõherceg, trónörökös, a hadgyakorlat megtekintésére Szarajevóba utazott. A trónörökös látogatása Szent Vitus napjára, az 1389-es rigómezei csata emléknapjára esett, mely Szerbiában nemzeti gyásznap. A törökök ezen a napon verték szét Lázár szerb király hadseregét, ekkor szûnt meg a középkori független szerb állam. Ráadásul a hagyomány szerint egy szerb nemes az ellenség táborába lopakodva ezen a napon ölte meg I. Murád török szultánt.
A szerbek súlyos provokációnak érezhették, hogy Ferenc Ferdinánd fõherceg éppen ezen a napon tett hivatalos látogatást Boszniában, melyet az Osztrák-Magyar Monarchia csak nemrégen annektált.
A merĂ©nylet eshetõsĂ©ge nem volt titok Ferenc Ferdinánd elõtt sem. A trĂłnörökös azonban ennek ellenĂ©re vállalta a kockázatot, mivel látogatásával remĂ©lte visszaszerezni a Habsburg-ház gyengĂĽlõ tekintĂ©lyĂ©t. A programot összeállĂtĂł Oskar Potiorek táborszernagynak, Bosznia katonai kormányzĂłjának nem volt könnyĂ» dolga, mivel a rendkĂvĂĽl nĂ©pszerĂ»tlen fõherceget már 1902-ben, 1906-ban Ă©s 1910-ben is kiszemeltĂ©k a nacionalisták. Ezt a három merĂ©nylet-kĂsĂ©rletet azonban sikerĂĽlt megakadályozni. A SzarajevĂłba valĂł utazás sem kezdõdött szerencsĂ©sen. Elõbb az általuk használt vasĂşti kocsi tengelye forrĂłsodott át, majd abban kocsiban, amelybe átköltöztek, elromlott a világĂtás. A gyertyák meggyĂşjtása után a fõherceg megjegyezte, hogy a kocsi olyan „akárcsak egy kripta".
A bosnyák földalatti szervezet, a „Mlada Bosna", egyĂĽttmĂ»ködve a „Fekete KĂ©z" szerb terrorszervezet tagjaival, erre az alkalomra is merĂ©nyletsorozatot kĂ©szĂtett elõ. A gyilkosság tervĂ©rõl a szerb kormány is tudott, hiszen a „Fekete KĂ©z" titkos szervezet vezetõje valĂłjában Dragutin Dimitrijeviæ ezredes volt, a szerb katonai titkosszolgálat vezĂ©rkari tisztje. Potiorek táborszernagy hanyagsága miatt a biztonsági intĂ©zkedĂ©sek enyhĂ©n szĂłlva sem voltak kielĂ©gĂtõek. A fõherceg tervezett Ăştvonalán hat felfegyverzett merĂ©nylõ állt kĂ©szenlĂ©tben.
A trónörököst többen megpróbálták lebeszélni a látogatásról az utazás elõtt és annak során is, õ azonban hajthatatlan maradt. Már a fõhercegi pár Szarajevóba érkezésekor bomba robbant a vasútállomáson, melynek hatására tizenegy személy megsérült, azonban Ferenc Ferdinánd és hitvese sértetlen maradt.
DĂ©lelõtt Ăşjabb bombamerĂ©nyletet kĂsĂ©reltek meg a trĂłnörökös ellen, amit ugyan õ maga sĂ©rtetlenĂĽl tĂşlĂ©lt, ám kĂsĂ©retĂ©nek nĂ©hány tagja megsebesĂĽlt. Ferenc Ferdinánd ezt követõen Ăşgy döntött, hogy meglátogatja a merĂ©nyletben megsebesĂĽlt szárnysegĂ©djĂ©t a katonai kĂłrházban.
A merĂ©nyletre valĂł tekintettel az Ăştvonalat megváltoztatták. Az elsõ kĂ©t gĂ©pkocsi azonban az idõközben kiĂĽrĂtett szĂ©lesebb folyĂłparti Ăşt helyett az eredeti tervet követve behajtott a szĂ»k Ferenc JĂłzsef utcába. Ferenc Ferdinánd sofõrje is õket követte, ekkor azonban Potiorek dĂĽhösen rászĂłlt. A sofõr erre pontosan a sarkon, a zsĂşfolt járda mellett lefĂ©kezte a gĂ©pkocsit. Gavrilo Princip, az egyik fiatal szerb nacionalista merĂ©nylõ, aki nĂ©hány lĂ©pĂ©sre tartĂłzkodott, elõrántotta Ă©s többször elsĂĽtötte revolverĂ©t. Egy rendõr ezt Ă©szlelve le akarta fogni a karját, azonban valaki ellökte. A fõhercegi pár mozdulatlan maradt. A gĂ©pkocsi megindulásakor ZsĂłfia fĂ©rje, Ferenc Ferdinánd ölĂ©be esett. A fõherceg szájábĂłl ekkor vĂ©r buggyant ki.
A kormányzĂłi palotába szállĂtották õket, ahol a trĂłnörökös nĂ©hány percen belĂĽl elhunyt a nyaki fõütõerĂ©t Ă©s torkát Ă©rt lövĂ©s következtĂ©ben. ZsĂłfiát haslövĂ©s Ă©rte Ă©s azonnal meghalt.
Principet a rendõrök Ă©s a gĂ©pkocsikbĂłl a segĂtsĂ©gĂĽkre sietõ tisztek azonnal elfogták.
A kabátjából kiesõ bombát elõször nem fedezték fel és az egyik gépjármû át is hajtott rajta.
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
3
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
mama 2009 June 29, Monday, 12:08:43
Igen, emlĂ©kezni kell az Ă©vfordulĂłkra. Érdekes, hogy az Ărott Ă©s elektronikus sajtĂłban mintha nem is tudnának ezekrõl az Ă©vfordulĂłkrĂłl. Csak ĂĽdvözölhetõ a WebrádiĂł tĂĽrelmes munkája az emlĂ©kezet Ă©bren tartása Ă©rdekĂ©ben. E cikk is kitĂ»nõ pĂ©lda erre. Várjuk a további Ărásokat is.