Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Kissné Novák Éva: Az ember nem magányra született
Relax
Futballmeccsen
Vidám képek
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Szarajevó: az elsõ lövések
Básthy Gábor   2009 June 28, Sunday  
Image
Kilencvenöt esztendõvel ezelõtt, 1914. június 28.-án Szarajevóban egy nacionalista szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd fõherceget, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és hitvesét. A Monarchia hadat üzent Szerbiának.
  Hozzászólások 1 Nyomtat E-mail PDF

Kilencvenöt esztendõvel ezelõtt, 1914. június 28.-án Szarajevóban egy nacionalista szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd fõherceget, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és hitvesét. Egy hónappal késõbb a Monarchia hadat üzent Szerbiának, majd augusztus 1.-én Németország Franciaországnak és Oroszországnak. Kitört az elsõ világháború.


A Balkán, EurĂłpa „lõporos hordĂłja"

A XIX. század végén az európai hatalmakat ill. szövetségeiket a világ újrafelosztását célzó törekvéseik mellett a török uralom alól felszabadult Balkán újrafelosztása is szembeállította.

Az egyik oldalon - a közös nyelv Ă©s kultĂşra összehangolĂł erejĂ©bõl adĂłdĂłan is - a NĂ©met Birodalom Ă©s az Osztrák-Magyar Monarchia - oroszellenes - kettõsszövetsĂ©ge (1879. oktĂłber 7.) állt. KĂ©sõbb (1882. május 20.) az elõbbi kĂ©t birodalom Ă©s Olaszország megkötötte a hármasszövetsĂ©get, ami - a közkeletĂ» felfogással szemben - nem a kettõsszövetsĂ©g kibõvĂ­tĂ©se, hanem egy Ăşj, alapvetõen franciaellenes tömörĂĽlĂ©s volt. Olaszország 1915-ös táborváltása után ezen „központi hatalmak"-nak nevezett szövetsĂ©g diplomáciája rávette Bulgáriát Ă©s Törökországot a csatlakozásra. A másik oldalon az antant az 1892. augusztus 17.-Ă©n lĂ©trejött orosz-francia katonai megállapodással szĂĽletett, melyet kiegĂ©szĂ­tett az 1904. április 8.-án megkötött francia-angol egyezmĂ©ny, az „Entente Cordiale", azaz „szĂ­vĂ©lyes viszony" (melybõl kĂ©sõbb az antant röviditĂ©s szĂĽletett). Az antant eredetileg nem szövetsĂ©get jelentett, csupán annyit, hogy a felek lemondanak egymás megtámadásárĂłl, vitás esetekben egyeztetni prĂłbálnak. A viszony kölcsönössĂ© 1907-ben vált az angol-orosz szerzõdĂ©s megkötĂ©sekor, innentõl számĂ­tjuk a hármas antant lĂ©trejöttĂ©t.

1908-ban a Monarchia annektálta Bosznia-Hercegovinát, ami a nagyszerb álmokat dĂ©delgetõ Szerbia számára elfogadhatatlan volt. A kĂ©t ország Ă©les ellentĂ©tbe kerĂĽlt, de ennĂ©l jĂłval fajsĂşlyosabb problĂ©ma volt Oroszország Ă©s a Monarchia viszonya. 1897-tõl fogva a kĂ©t nagyhatalom kölcsönös egyetĂ©rtĂ©sben Ăłvta a balkáni „status quo" -t, amelyrõl szĂłlĂł megegyezĂ©sĂĽket most a Monarchia az ellentĂ©telezĂ©s nĂ©lkĂĽli annexiĂłval felrĂşgta. Az orosz kĂĽlpolitika az 1905-ben JapántĂłl elszenvedett katasztrofális veresĂ©gbõl ocsĂşdva, majd az ezt követõ forradalmat vĂ©rben gázolva leverve mĂ©g nem volt olyan állapotban, hogy emiatt Ă©rzett felháborodását háborĂşval fejezze ki, fõkĂ©nt, hogy Franciaország Ă©s Nagy-Britannia ekkor mĂ©g nem volt hajlandĂł támogatni törekvĂ©seiben.

Bosznia területén számos titkos szerb társaság alakult azzal a céllal, hogy merényletekkel destabilizálják a vitatott területeket. A társaságokat - burkoltan - támogatta a szerb kormány is. Noha Szerbia és Oroszország között semmilyen írásos szövetségesi szerzõdés nem volt, a szerbek megalapozottan számítottak Oroszország késõbbi katonai segítségére. Oroszország ugyanis Bosznia annexiója és Szerbia legyõzése esetén kénytelen tudomásul venni, hogy teljesen kiszorult a Balkánról.


Merénylet Szarajevóban

1914. júniusában a Monarchia hadserege nagyszabású hadgyakorlatot tartott Boszniában, a szerb határ közelében.  A hadgyakorlattal a császári és királyi hadvezetésnek az volt a célja, hogy demonstrálja erejét a forrongó Balkánon.
1914. június 28.-án Ferenc Ferdinánd fõherceg, trónörökös, a hadgyakorlat megtekintésére Szarajevóba utazott. A trónörökös látogatása Szent Vitus napjára, az 1389-es rigómezei csata emléknapjára esett, mely Szerbiában nemzeti gyásznap. A törökök ezen a napon verték szét Lázár szerb király hadseregét, ekkor szûnt meg a középkori független szerb állam. Ráadásul a hagyomány szerint egy szerb nemes az ellenség táborába lopakodva ezen a napon ölte meg I. Murád török szultánt.

A szerbek súlyos provokációnak érezhették, hogy Ferenc Ferdinánd fõherceg éppen ezen a napon tett hivatalos látogatást Boszniában, melyet az Osztrák-Magyar Monarchia csak nemrégen annektált.

A merĂ©nylet eshetõsĂ©ge nem volt titok Ferenc Ferdinánd elõtt sem. A trĂłnörökös azonban ennek ellenĂ©re vállalta a kockázatot, mivel látogatásával remĂ©lte visszaszerezni a Habsburg-ház gyengĂĽlõ tekintĂ©lyĂ©t. A programot összeállĂ­tĂł Oskar Potiorek táborszernagynak, Bosznia katonai kormányzĂłjának nem volt könnyĂ» dolga, mivel a rendkĂ­vĂĽl nĂ©pszerĂ»tlen fõherceget már 1902-ben, 1906-ban Ă©s 1910-ben is kiszemeltĂ©k a nacionalisták. Ezt a három merĂ©nylet-kĂ­sĂ©rletet azonban sikerĂĽlt megakadályozni. A SzarajevĂłba valĂł utazás sem kezdõdött szerencsĂ©sen. Elõbb az általuk használt vasĂşti kocsi tengelye forrĂłsodott át, majd abban kocsiban, amelybe átköltöztek, elromlott a világĂ­tás. A gyertyák meggyĂşjtása után a fõherceg megjegyezte, hogy a kocsi olyan „akárcsak egy kripta".

A bosnyák földalatti szervezet, a „Mlada Bosna", egyĂĽttmĂ»ködve a „Fekete KĂ©z" szerb terrorszervezet tagjaival, erre az alkalomra is merĂ©nyletsorozatot kĂ©szĂ­tett elõ. A gyilkosság tervĂ©rõl a szerb kormány is tudott, hiszen a „Fekete KĂ©z" titkos szervezet vezetõje valĂłjában Dragutin Dimitrijeviæ ezredes volt, a szerb katonai titkosszolgálat vezĂ©rkari tisztje. Potiorek táborszernagy hanyagsága miatt a biztonsági intĂ©zkedĂ©sek enyhĂ©n szĂłlva sem voltak kielĂ©gĂ­tõek. A fõherceg tervezett Ăştvonalán hat felfegyverzett merĂ©nylõ állt kĂ©szenlĂ©tben.

A trónörököst többen megpróbálták lebeszélni a látogatásról az utazás elõtt és annak során is, õ azonban hajthatatlan maradt. Már a fõhercegi pár Szarajevóba érkezésekor bomba robbant a vasútállomáson, melynek hatására tizenegy személy megsérült, azonban Ferenc Ferdinánd és hitvese sértetlen maradt.

Délelõtt újabb bombamerényletet kíséreltek meg a trónörökös ellen, amit ugyan õ maga sértetlenül túlélt, ám kíséretének néhány tagja megsebesült. Ferenc Ferdinánd ezt követõen úgy döntött, hogy meglátogatja a merényletben megsebesült szárnysegédjét a katonai kórházban.

A merényletre való tekintettel az útvonalat megváltoztatták. Az elsõ két gépkocsi azonban az idõközben kiürített szélesebb folyóparti út helyett az eredeti tervet követve behajtott a szûk Ferenc József utcába. Ferenc Ferdinánd sofõrje is õket követte, ekkor azonban Potiorek dühösen rászólt. A sofõr erre pontosan a sarkon, a zsúfolt járda mellett lefékezte a gépkocsit. Gavrilo Princip, az egyik fiatal szerb nacionalista merénylõ, aki néhány lépésre tartózkodott, elõrántotta és többször elsütötte revolverét. Egy rendõr ezt észlelve le akarta fogni a karját, azonban valaki ellökte. A fõhercegi pár mozdulatlan maradt. A gépkocsi megindulásakor Zsófia férje, Ferenc Ferdinánd ölébe esett. A fõherceg szájából ekkor vér buggyant ki.

A kormányzói palotába szállították õket, ahol a trónörökös néhány percen belül elhunyt a nyaki fõütõerét és torkát ért lövés következtében. Zsófiát haslövés érte és azonnal meghalt.

Principet a rendõrök és a gépkocsikból a segítségükre sietõ tisztek azonnal elfogták.

A kabátjából kiesõ bombát elõször nem fedezték fel és az egyik gépjármû át is hajtott rajta.




Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!

mama 2009 June 29, Monday, 12:08:43

Igen, emlékezni kell az évfordulókra. Érdekes, hogy az írott és elektronikus sajtóban mintha nem is tudnának ezekrõl az évfordulókról. Csak üdvözölhetõ a Webrádió türelmes munkája az emlékezet ébren tartása érdekében. E cikk is kitûnõ példa erre. Várjuk a további írásokat is.

Hozzďż˝szďż˝lďż˝sok szďż˝ma: 1 


Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player