Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Kissné Novák Éva: Az ember nem magányra született
Relax
A bor elemzése
Eltemette elefántja
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Légiháború 1944-45 V. Célpont: Szeged
Básthy Gábor   2009 June 08, Monday  
Image
Szeged bombázásairól a legtárgyilagosabb összefoglalót, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Oktatási igazgatósága 1983-as évkönyvében,a méltatlanul mellõzött és elfeledett helytörténészünk, Dr. Kanyó Ferenc tollából találtuk.
  Hozzászólások 1 Nyomtat E-mail PDF

Elõzmények:

1944. jĂşnius 2.-án, 65 esztendõvel ezelõtt kezdõdött az angolszász lĂ©gierõk „Operation Frantic" fedõnevĂ» hadászati bombázĂł offenzĂ­vája. Ennek során Ă©rtĂ©k sĂşlyos lĂ©gitámadások városunkat is.

A normandiai partraszállás mĂ©lysĂ©gi elõkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©nek rĂ©szekĂ©nt 1944. jĂşnius 2.-án angolszász lĂ©gierõk megindĂ­tották az „Operation Frantic" fedõnevĂ» hadászati bombázĂł offenzĂ­vát, mellyel kiterjesztettĂ©k a lĂ©giháborĂşt EurĂłpa teljes, nĂ©metek által megszállt terĂĽletĂ©re. Ezt megelõzõen a bombázások hazánk nyugati rĂ©szĂ©t, fõleg a DunántĂşlt Ă©s Budapestet Ă©rintettĂ©k, ettõl kezdve az egĂ©sz ország cĂ©lponttá vált.  Ennek során Ă©rtĂ©k sĂşlyos lĂ©gitámadások városunkat is.

Kutatásaink során Szeged angolszász bombázásairól a legjobb és legtárgyilagosabb összefoglalót, talán meglepõ módon, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Oktatási igazgatósága 1983-as évkönyvében, a kiváló, ugyanakkor méltatlanul mellõzött és elfeledett helytörténészünk, Dr. Kanyó Ferenc tollából találtuk. A szerzõ szóbeli engedélyével az alábbiakban ebbõl közlünk részleteket.

„Az elsõ lĂ©giriadĂłtĂłl, 1944. április 2.-tõl szeptember 19.-ig, az utolsĂł nagyobb
bombázókötelékek átrepüléséig, Szeged súlyos légitámadásokat élt át, és a békés polgári lakosság is megismerte a modern háború borzalmait. Szeged lakossága 72 légiriadót szenvedett el, és június 2.-tõl a várost hat stratégiai bombatámadás érte: június 2-án, július 3-án, augusztus 20-án, 24-én, 29-én és szeptember 3-án.

A jĂşnius 2-án kezdõdött stratĂ©giai bombázás az angol-amerikai „Frantic" hadmĂ»velet rĂ©szĂ©t kĂ©pezte a jĂşnius 6-i atlanti partraszállásnak. Ennek volt nyitány a város elsõ bombázása. Ezen a napon dĂ©lnyugat-Ă©szakkelet irányban, 100-120 kilomĂ©ter szĂ©les sávban KözĂ©p- Ă©s Kelet-Magyarországot (Szeged-Szolnok-Hatvan-Debrecen-Miskolc vonalban) támadták az amerikai bombázĂłkötelĂ©kek. CĂ©ljuk az volt, hogy a vasĂşti-közlekedĂ©si csomĂłpontok rombolásával megakadályozzák a nĂ©met erõk átcsoportosĂ­tását a keleti frontrĂłl a nyugati frontra. A szövetsĂ©ges hatalmak rĂ©szĂ©rõl Szegedet nappali támadások Ă©rtĂ©k. Az angol bombázĂłcsoport csak egyszer, szeptember 3-4-Ă©re fordulĂł Ă©jszaka támadta Szegedet.

Az amerikai Consolidated B-24 „Liberator", stratĂ©giai bombázĂłgĂ©pek jĂşnius 2-án reggel 9 Ăłrakor közelĂ­tettĂ©k meg Szegedet. A lĂ©giveszĂ©ly jelzĂ©st gyors lĂ©giriadĂł követte, de a repĂĽlõgĂ©pek csak átrepĂĽltek Szeged felett. Már lefĂşjták a lĂ©giriadĂłt, amikor 38 gĂ©pbõl állĂł bombázĂłkötelek visszafordult. Az Ăşjabb lĂ©giriadĂłt gyorsan követte a bombázás 10 Ăłra 20 perckor. A repĂĽlõgĂ©pek bombáikat szinte egyszerre oldották ki, becsapĂłdásuk után sĂ»rĂ» porfelhõ szállt fel a város dĂ©li rĂ©szĂ©bõl. A rendezõ pályaudvart cĂ©lozták, de a bombaszõnyeg pár száz mĂ©terre Ă©szakra csĂşszott Ă©s az AlsĂłváros utcasorait Ă©rte. KĂ©t gĂłcpontban szinte teljes
volt a pusztítás: a Röszkei út - Világos út - Szentmihálytelek sor és a Ballagitó sor által határolt hét utcában és a Csonka utca - Kisfaludy utca Nyíl utca - Hattyas sor által határolt hét utcában. A ledobott nagyszámú 218 romboló bombától szinte megsemmisült a Hattyas sor, a Füzes, Daru, Csonka, Kisfaludy, Harmat, Világos, Távol, Röszke, Boszorkányszigeti és Paprika utca, ahol 58 ház telitalálatot kapott, 212 ház súlyosan megrongálódott. Károsodás érte a rendezõ pályaudvart, utászlaktanyát, az alsóvárosi szennyvíz-szivattyú telepet, a tiszai
védtöltést, de még a rendezõ pályaudvar mögötti gyümölcsöskertekben leesett bombák is 15 ezer pengõs kárt okoztak. (Az egész kár elérte a 4,5 millió pengõ értéket.)

A bombázás szinte sokkszerûen hatott a városra. Meghalt 30 polgári személy és 12 katona. A Füzes és Pálfy utca sarkán levõ ház romjai alól három nõt és egy kisgyereket húztak ki holtan a mûszaki mentõk. A többi 26 polgári halottat részben a tömeg és a katonák ásták ki a romok alól, részben pedig a kórházakban haltak meg sérüléseik következtében.

Az elsõ stratégiai bombatámadás után majd egy hónapos szünet volt, de két-három naponként kkor is légiriadó volt a városban a zavaró repülések és az átvonuló bombázókötelékek miatt.
A július 3-i légitámadás a vasúti híd ellen irányult, de egyenlõre sikertelenül. Délelõtt 10 óra tájban jelentek meg a félelmetes búgású Liberátorok a város felett. Már eltávoztak, amikor négy gép kivált a kötelékbõl és 11 óra 30 perckor négy hullámban 34 nagyméretû rombolóbombát dobott le a Petõfi Sándor sugárút - Tisza Lajos körút, Bécsi körút - vasúti híd - Újszegedi Kendergyár körvonalába. A nagy romboló erejû bombák súlyos károkat okoztak, a sûrûn beépített Szentháromság utca házai között: így a 7-8. és 37. sz. ház telitalálatot kapott, összesen 7 ház romba dõlt, 161 ház megrongálódott, köztük egyetemi épületek. A Horthy (ma Irinyi) kollégium, a püspöki palota, az OTI (SZTK) székház, a Fogadalmi Templom stb. Egy-egy bombatalálatot kapott a Piarista Gimnázium, a Bõrgyógyászati Klinika, a Közraktár Rt egyik raktárépülete. A vasúti híd mellett három bomba a Tiszába hullott, egy bomba közvetlenül a vasúti híd újszegedi hídfõje mellett a töltésbe fúródott, de nem robbant fel. Két bomba az Alsókikötõ sor - Csanádi utca keresztezõdésében a Tisza töltésére esett, de a második bomba itt sem robbant fel. Négy bomba az újszegedi Kendergyár területén robbant, a gép- és kazánház teljesen elpusztult, így az energiahiány miatt a gyár további termelését megbénította. Egy bomba a közúti híd vízmércéje mellett a Tiszában robbant, megrongált a híd pillérét, de a detonáció súlyos károkat okozott a Múzeum épületében, a Tisza Úszó Egyesület úszóházában és három halászbárkán is.

Hosszabb szünet után augusztus 20-án érte a várost újabb támadás. Hat bombázógép 10 óra 20 perctõl több hullámban 50 rombolóbombát dobott le. A cél ismét a rendezõ pályaudvar és az utászlaktanya volt, de az alsóvárosi Dobó-Pálfy-Nyíl és Földmûves utca által határolt nyolc utcába, a Mátyás térhez közel hullottak a bombák. A Szabadsajtó, Kisfaludy és Pálfy utcákban 60 ház romba dõlt, 100 ház megsérült és 185 ház cseréprongálódást szenvedett. A romok alatt meghalt 15, és megsebesült 9 fõ. A Szabadsajtó utca 26. sz. alatti ház pincéjéban 15 ember szorongott a körzeti légópincében, de a házat is találat érte: közülük 5-öt sikerült élve kimenteni, míg 10 embert csak holtan ástak ki.

A negyedik támadás augusztus 24-én a vasúti híd elpusztítását célozta. Ekkor 9 óra 45 perckor 49 gép intézett támadást a város ellen és 190 romboló és gyújtóbombát szórtak le. Az 58 bombabecsapódás szinte körbepásztázta a vasúti hidat, de az még használható maradt. Az újszegedi Kendergyárat 22 találat érte, és másodszor szenvedett súlyos károkat. A Mezõgazdasági Köztárak és a Futura épületeiben nagy mennyiségû gabona és olajos mag semmisült meg, még egy hónap múlva is parázslott a sok elégett olajos mag. Romba dõlt 38 épület, közöttük 6 emeletes ház, a Tisza-pályaudvari vámház, súlyosan rongálódott újból a Piarista Gimnázium, a Gyálai úti vámház, a szennyvíz-szivattyútelep, a vízmûtelep stb. A személyi áldozatok száma: 5 halott és 5 sebesült.

Az ötödik támadás augusztus 29-én 10 óra 25 perckor érte Szegedet, 42 gép mintegy 400 bombát dobott le akkor. A Szeged-pályaudvar, a Tisza-pályaudvar, a Hangya-raktárak, Közraktárak Rt., a magyar Petróleum Rt. Szõregi telepe volt a bombázási cél, de tovább bombázták a vasúti hidat is. Új célpont volt Felsõváros, ahol már ekkor a német rádióadót keresték, de itt a bombák a Tisza-parti részen hullottak: 5 bomba a Tiszában robbant, több telitalálatot kapott a vízi cserkésztelep (ma vizitelep) a tápéi vámház és a Levente sportpálya (ma SZEOL-stadion) területe. A nagyállomáson több telitalálatot kapott egy német
szerelvény, amely sorozat- és ködvetõ lõszerrel volt megrakva. A robbanások ereje a lövedékeket százszámra röpítette szét a városba és városon kívül. Összesen 400 vagon (40 ezer mázsa) termény semmisült meg: búza, rozs, bab, borsó, hagyma, paprikaörlemény, bor stb.

A hatodik amerikai légitámadás szeptember 3-án 10 óra 45 perckor volt, ekkor 42 gép 130 rombolóbombát dobott le. Hatását és következményét tekintve ez volt a legpusztítóbb bombázás, fõként a bombatalálatok pontossága miatt. Három centruma volt: Alsóvároson kisebb károk voltak, itt a Paprika utcában három ház kapott találatot. A vasúti híd ekkor pusztult el: a hidat 8 bomba-telitalálat érte, a 2-3. pillér közötti részen a Tiszába omlott. A szegedi oldal töltésrendszerét 8, az újszegedi árteret 27, az újszegedi töltésrendszert 3 találat érte, mind a híd közvetlen közelében. Elpusztult a Gyermekklinika, amelybõl elõzõ napokban költöztették ki a gyermekeket az épület 7 találatot kapott. A Gyermekklinika mellett levõ vízmûtelep 5 találatot kapott, amely teljesen romba döntötte. A bombázás harmadik centruma a Csillag tér környéke volt. Összesen 64 ház dõlt össze és 258 sérült meg, 50 halottat és 50 sebesültet számoltak meg. Ezt a körzetet már másodszor bombázták, amelynek oka, hogy egy Csillag téri kis házban volt a németek 727-es számú katonai rádióállomása. Ez az adóállomás a balkáni német hadsereg és Bécs között a kapcsolatot tartotta, és ezt keresték az amerikai bombázók.

Az amerikai bombatámadások összesítése: halottak száma 146, sebesültek száma 122, lakhatatlan középület 29, lakhatatlan magánépület 181, kibombázott családok száma 660, ledobott romboló és gyújtó bombás száma 982. A bombázások polgári áldozatainak száma összesen 146 fõ. A bombázások által okozott kár is igen magas: 125 millió 751 ezer 832 pengõ, amely 1944 szeptemberében megfelelt Szeged város 1944-re tervezett egész évi bevétele tízszeresének."


Forrás:

Dr. Kanyó Ferenc tanulmánya az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Oktatási
Igazgatósága évkönyvében, 1983.


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!

Breitner RĂłbert 2013 January 13, Sunday, 10:49:32

T.cím! Szeretném a Légi háború cikk sorozatot képekkel olvasni. Kérem, tájékoztasson, hogy it kell tennem ennek érdekében. Üdvözlettel Breitner Róbert

Hozzďż˝szďż˝lďż˝sok szďż˝ma: 1 


Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player